„Ábrahám Pál” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
https://adtplus.arcanum.hu/en/view/MohacsEsVideke_1884/?query=blau%20fl%C3%B3ra%20moh%C3%A1cs&pg=43&layout=s |
|||
22. sor:
== Életpályája ==
Ábrahám Jakab és Blau Flóra fia, izraelita vallású. Mohácsi születésű édesanyja gyermekként színészkedett. A vajdasági Apatinban élt születése után (ma Szerbia), négyéves korában kezdett el zongorázni, a helyi kántor és zongoratanárnő édesanyja oktatta, később hegedülni is tanult. Érettségi után tanulmányait 17 évesen a budapesti [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] folytatta, 1910 és 1916 között megszakítással végezte zeneszerzés-[[cselló]] szakon, tanárai kezdetben [[Reiner Frigyes]] és [[Schiffer Adolf]] gordonkaművészek voltak, majd családi nyomásra abbahagyta és kereskedelmi iskolába iratkozott. 1913-tól folytatta a Zeneakadémiát, zeneszerzés szakon [[Herzfeld Viktor]] tanítványa lett, a hangszerelést és a partitúraolvasást [[Siklós Albert]]től, a zeneesztétikát, a zenetörténetet és a zeneelméletet [[Molnár Gézá]]tól tanulta, a karnagyképzőt is elvégezte. Az ötéves anyagot három év alatt kitűnő eredménnyel abszolválta (egyedül zongorából volt jelese) a feltűnő tehetségű művészjelölt. A Zeneakadémia évkönyve szerint az 1914–15-ös tanévben állami jutalommal tüntetik ki. 1916 decemberében a növendékek kamarazenekari sorozatában az Ipolyi–Ináig–Bauser–Són vonósnégyes adja elő ''Magyar szerenád'' című négytételes kvartettjét a Zeneakadémia nagytermében, és a budapesti filharmonikusok játsszák csellókoncertjét.
1917-ben a [[Magyarországi bábszínházak listája|Budapest Bábszínház]] megnyitásakor mutatják be ''Etelka szíve'' című egyfelvonásos marionett-báboperáját, amelynek librettóját [[Mohácsi Jenő]] írta. Az abszolutórium letéte után kezdetben komolyzenei műveket írt, ezekből azonban nem tudott megélni, ezért kénytelen volt a bankszakmában elhelyezkedni, majd pedig tőzsdei vállalkozást nyitott egy barátjával közösen öt alkalmazottal, ami kezdetben sikeres, később viszont tönkrement a gazdasági válság és tartozásai miatt, utóbbiak okán a [[Markó utca]]i fogházba került, ahonnan úgy engedik ki, hogy adósságait fizetnie kell folyamatosan. Ezután cél nélkül lézengett Pesten és egy zenemű-kereskedésben töltötte idejét, öt dzsesszdalt írt, de nem talált kiadóra se Budapesten, se [[Bécs]]ben, bár megdicsérték. [[Kabaré (színházi produkció)|Kabarék]] részére írt zenét névtelenül, alkalmi zenekarokkal kávéházakban játszott, énekórákat adott fiatal énekeseknek, színészeknek. Az [[1920-as évek]] közepén banktisztviselő foglalkozása mellett esténként Budapesten némafilmek aláfestéseként fehér frakkban és kesztyűben, jazz-zenekart vezetett, melynek dalai egy részét maga komponálta. 1927-ben zenét írt a ''Napkelet Asszonya'' című némafilmhez, amely óriási sikert aratott, ezzel megalapozta hírnevét a zenészek között. Még abban az évben a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] [[karmester]]e és házi szerzője lett, ahol felkérték fel egy új típusú jazzoperett megírására, ''Zenebona'' címmel. A darab 1928 márciusában került bemutatásra nagy sikerrel, és az első olyan operett volt, melyben a nagyzenekar helyett egy dzsesszzenekar foglalt helyet a zenekari árokban.
| |||