„Jókai Mór” változatai közötti eltérés

Jókay Móricz néven anyakönyvezték.<ref>http://www.magnificat.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=880&Itemid=266<nowiki/>{{Halott link|date=2018 áprilisából}}</ref> Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később [[Petőfi Sándor|Petőfi]] unszolására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. [[1848]]. [[március 15.]] után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.

 

Elemi iskoláit [[1831]]-ben [[Komárom (Szlovákia)|Komáromban]] kezdte meg, [[1832]]-ben már ugyanott a református középiskolában a gimnáziumi ''declinisták'' sorába lépett és [[1833]]-ban ''conjugista'' lett; mind a két osztályban [[Keresztesi Barsi József]] volt a tanára. [[1834]]–[[1835|35-ben]] ''grammatista'' volt [[Sörös Lajos]] tanár keze alatt. A kis Móricban korán jelentkezett az erős képzelődés. Ennek tulajdonítható ideges félénksége, ami egyebek között abban nyilvánult meg, hogy rettegett a nagy szakállú zsidóktól, a kutyáktól és különösen attól, hogy élve eltemetik. Szülei nem eresztették el a háztól, pajtásai nemigen voltak, magában, bizarr játékokkal szeretett mulatni. Nagy hatást gyakorolt lelkére édesapja, aki barátja volt az [[irodalom]]nak, színészetnek és maga is írogatott időtöltésből verseket, rajzolgatott, festett, mesélt az 1809-es nemzeti felkelésről, amelyben részt vett; valamint édesanyja, aki jeles adomázó volt. Mindezen hajlamokat tehát Jókai a szüleitől örökölte. Kilencéves korában megjelent két verse nyomtatásban (egy rímes rébusz a Regélő 1834. 70. számában, és egy négysoros vers A város bolondjáról a Helmeczy Társalkodójában 1834/54. számában, a 228. oldalon), melyeket Tóth Lőrinc vitt magával [[Pest (történelmi település)|Pestre]] és ott adatta ki.