„Kereszténydemokrata Néppárt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
55. sor:
A párt alakuló ülését (Kovrig Béla szerint) [[1944]]. [[október 13.|október 13-án]] tartotta. A megszervezésében komoly részt vállalt Pálffy, aki az értekezleten beszámolt arról, hogy további jelentős személyeket sikerült a párt számára megnyernie. Ezek közül a legfontosabb kétségkívül [[Barankovics István]] volt, a ''[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]]'' c. újság főszerkesztője (45 tavaszára a párt vezetője: főtitkár lett). Az értekezlet, belátva, hogy a baloldalon is elismert Barankovics csatlakozásával leszerelhetnék a szélsőbaloldal KDNP-vel kapcsolatos vádjait (klerikális, [[reakció]]s), meghívta a [[Gestapo]] elől a budai [[ferences]] rendházban bujkáló hírlapírót a párt intézőbizottságába. Bejelentette csatlakozását a párthoz [[Közi Horváth József]], az [[EKP]] képviselője is, [[Szekfű Gyula]] pedig Pálffyn keresztül üzente, nem csatlakozik semmilyen párthoz, a KDNP-hez sem, de szellemileg azonosítja magát annak céljaival. Az ülésen részt vett a csatlakozni kívánó [[Pallavicini György]] őrgróf, de végül, mivel az értekezlet nem fogadta el a [[király]]párti, [[legitimizmus|legitimista]] eszmék támogatását, így visszalépett szándékától. Végül az értekezlet elfogadta a KDNP programjául a KSzN programját, a Kovrig Béla és munkatársai által szerkesztett ''Magyar Társadalompolitika'' c. több száz oldalas tanulmányt. Ezt egy 32 oldalas, ''Merre megyünk'' (más néven: ''Utunk'') c. füzetben foglalták össze röviden.
[[1944]] őszétől kezdve a KDNP és alszervezeteinek szervezői Budapesten különböző helyeken és különböző személyi összetételben találkoztak, például [[1944]]. [[november 30.|november 30-án]] [[Budapest]]en, [[Varga László (politikus, 1910–2003)|Varga László]] Galamb utca 4. számú lakásában, ahol ismertették a megjelentekkel a párt alapszabálytervezetét. Varga László ezt tekintette a KDNP megalakulásának, noha mások azt korábbra vagy későbbre datálják.<ref>[[Nagy Töhötöm]], a [[KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom|KALOT]] elnökhelyettese naplójának egyes feljegyzései szerint a párt már létezett a Galamb utcai találkozó előtt; [[Kovrig Béla]] [[szociológus]]nak, a [[KSzN]]-program kidolgozójának emlékiratai is előbbre, '44 [[október 13.|október 13-ára]] teszik a megalakulást.</ref> Jelen voltak: [[Kerkai Jenő]] (KALOT), [[Varga Béla (politikus)|Varga Béla]] ([[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárti]] országgyűlési képviselő), [[Közi Horváth József]] ([[prelátus]], országgyűlési képviselő), gr. [[Pálffy József]], [[Kovrig Béla]] (egyetemi tanár), [[Saád Béla]] (újságíró), [[Birkás Géza]] (a [[Keresztény Nemzeti Liga]] volt főtitkára) és a házigazda Varga László.<ref>Hankó Ildikó: ''[http://www.demokrata.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2280&Itemid=99999999 A nemzet érdeke – A kereszténydemokrácia múltja, jelene és jövője]''. – ''[http://www.demokrata.hu/index.php Magyar Demokrata] {{Wayback|url=http://www.demokrata.hu/index.php |date=20060713155602 }}'', „''Műhely''” rovart; 2006./21 <!-- google cache: ''[http://archive.is/20120731143810/http://www.demokrata.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2280&Itemid=99999999 -->.</ref> A KDNP ezen a néven nem kapott működési engedélyt a megszálló németek uralta hatóságoktól, a párt több szervezőjét, mint Varga Lászlót vagy Barankovics Istvánt, letartóztatták vagy üldözték, egész 1945 szeptemberéig illegális maradt. Varga Lászlót négy nappal a november 30-i találkozó után tartóztatták le a [[Nyilaskeresztes Párt|nyilasok]],<ref>Haas György: ''[http://sfkornyek.szabadsagharcos.org/VargaLaszloMeghalt.htm Kialudt egy fényes csillag – Varga László halálára]''</ref> ezen kívül letartóztatták a [[Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete|HSz]] majdnem teljes vezérkarát is, majd a [[Margit körút]]i fogházba szállították őket, és vádat emeltek ellenük hűtlenség címén. Bár fogságuk Cseh Jenő ügyvédnek és egy [[ügyész]]nek (aki következő év áprilisára tűzte ki a tárgyalást, így azt már nem tartották meg) köszönhetően csak 11 napig tartott, a következő pártgyűlésekre már nem kerülhetett sor 1945 februárjáig. Ez azonban a szervezőmunkát nem akadályozta meg teljesen.
[[1944]] decemberében [[Nagy Töhötöm]] (SJ) [[Miskolc]]ról (ahová [[november 2.|november 2-án]] érkezett [[Ugrin József]], népfőiskola-igazgató kíséretében) átszökött a fronton a szovjet főparancsnok, [[Rogyion Jakovlevics Malinovszkij|Malinovszkij marsall]] [[debrecen]]i főhadiszállására a KALOT engedélyezése érdekében, az engedélyt előbb a szovjetektől, majd [[december 28.|december 28-án]] a debreceni ''[[Ideiglenes Nemzeti Kormány]]'' művelődési- és belügyminiszterétől ([[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]]) sikerült is megszerezni (ezt a későbbi hatóságok nem ismerték el érvényesnek). Ugrin József csak később ment Nagy Töhötöm után ndash; 45. február elejéig a [[KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom|KALOT]] helyi szervezeteinek reaktiválását végezte, február elsején körlevelet adott ki, melyben megjelent a KDNP rövid, „ötpontos programja” is. Ugyancsak Debrecenbe utazott a fővárosból Kerkai Jenő is, és tárgyalásokat kezdtek az Ideiglenes kormány tagjaival – [[Miklós Béla|Dálnoki Miklós Béla]] miniszterelnökkel, gróf [[Teleki Géza (politikus)|Teleki Géza]] vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, és [[Vörös János (vezérezredes)|Vörös János]] honvédelmi miniszterrel – a KDNP engedélyeztetéséről is. Az írásbeli engedélyt végül a miniszterelnök megadta.
128. sor:
1997. március 8-án a pártelnökség megszüntette a Keresztes Sándor tiszteletbeli elnök és [[Varga László (politikus, 1910–2003)|Varga László]] képviselők által, az egység helyreállítása érdekében szervezett Barankovics-platformot. Július 21-én Giczy György elnök párton belüli ellenfelei – a platform helyett – megalakították a Kereszténydemokrata Szövetség Egyesületet. Április 28–án a Legfelsőbb Bíróság jogerősen a képviselőcsoportnak adott igazat. Az ítélet szerint új, tisztújító választmányi ülést kellett összehívni. Június 21-22-én azonban a választmány újra Giczy Györgyöt helyezte a pártelnöki székbe, a vezetőségbe túlnyomórészt az ő hívei kerültek be.
<!--Az akkori pártelnököt, Giczy Györgyöt ellenfelei a szélsőjobboldal felé kacsintgatással vádolták. Később Giczy a baloldal felé fordult támogatásért. Ez további vitákat váltott ki, a párt korábbi elnöke, Surján László például szervezet-kereskedelemmel vádolta.<ref> „Egy ilyen út nem vezet sehová, viszont azt mutatja, hogy Giczy György 1997 óta árulja a saját pártját. Először a MIÉP-nek adta el magát - ezzel elvesztette az európai támogatóit. Most meg átesett a ló túloldalára”. Ld [http://www.freeweb.hu/mkdsz1/n04/giczy1015.html] </ref> Giczy végül odáig jutott, hogy a jobboldali kormányt „bolseviknak” nevezte, csoportjának tagjai a 2002-es választáson a szocialista párt támogatására szólították fel híveiket (egyikük azon indokkal, hogy az ember elsősorban szocialista, és csak másodsorban keresztény).<ref>[http://valasztasogy.mti.hu/news.asp?newsid=5381]{{Halott link|url=http://valasztasogy.mti.hu/news.asp?newsid=5381 |date=2019-05 }}</ref> Giczy a MIÉP-en és az MSzP-n kívül más irányokba kalandozott, mint pl. a [[Dávid Ibolya]] „Békejobb”. Giczy tárgyalásra jelentkezett az MDF-nél, de még mielőtt erre sor került volna, sértegetni kezdte az MDF-et és elnökét nyilatkozataiban és előre kijelentette, hogy nem látja értelmét annak a tárgyalásnak, amit ő javasolt (KDNP-hírlap; 2000/3.-4., április). Giczy végül elbukott Semjén Zsolttal szemben, aki 2002-ben átvette az elnökséget. ''[Közben volt még Bartók Tivadar és Varga László.]'' Nem Semjénnel szemben bukott el. Lemondott és a KDNP kongresszusa 2001 júniusában Dr. Bartók Tivadart választotta elnökké.
A „szocik” iránti vonzalmat nyomatékosította Báthori Gábor a KDNP alelnöke és a Népszava rendszeres levélírója „keresztényszocializmus” c. levelében, amelyben ő is felajánlkozik a szocialisták társutasának, sőt Kovács Lászlót is dicséri, mindebbe belekeveri a „Békejobb 2000”-et és elhatárolódik önmagától, amiért 1997-ben Csurkáért és a MIÉP-ért lelkesedett.-->
| |||