Főmenü megnyitása

Módosítások

a
felső index 2/3 csere AWB
 
== Fekvése ==
A táj kiterjed [[Finnország]] egész területére, [[Svédország]] legnagyobb részére és [[Oroszország]] északnyugati térségeire. A Balti-ősföld területe kb. 1 millió km<sup>2</sup>². Nyugaton a [[Skandináv-hegység]], északon a [[Jeges-tenger]], keleten és délen pedig a [[Kelet-európai-síkvidék]] határolja. Utóbbi alatt az ősföld kőzetei hatalmas területen megtalálhatóak, de a felszínre csak néhány [[hátság]]ban bukkannak.
 
== Kialakulása ==
=== Svéd-tönk ===
[[Fájl:Odarslövsvägen–flygbild 06 september 2014.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|A Skåne-félsziget Lund környékén]]
A Balti-ősföld északkelet-délnyugat irányban mintegy 1300 km hosszan húzódó nyugati tája három további része osztható.<ref name="Probáld, 28. o"/> Északi, legnagyobb területe a fenyvesekkel borított '''Norrland''' (Északi-föld), középső részén a már lombhullató erdővel fedett '''Svéd-alföld'''et találjuk. A jég itteni pusztító munkáját vásott sziklák, építőt morénasáncok és [[Óz (forma)|óz]]ok jelzik. A mára feltöltődött egykori tengeröböl területén vannak Svédország legnagyobb tavai, a [[Vänern]] (5585 km<sup>2</sup>²), a [[Vättern]] (1912 km<sup>2</sup>²) és a [[Mälaren]] (1140 km<sup>2</sup>²). A Svéd-tönk harmadik, legdélibb tája a '''Skåne-félsziget''', mely Észak-Európában egyedüliként középidei üledékekből épül fel és növényzetét lombhullató erdők alkotják (tölgy, bükk, kőris, szil).<ref name="Probáld, 27. o"/>
 
== Éghajlata ==
 
== Vízrajza ==
A táj vízhálózata fiatal, hisz csak az eljegesedés után tudott kialakulni. A jég csiszoló munkájának eredményeként létrejött mélyedéseket több százezer (csak Finnországban 187 888 tó van!) tó tölti ki, míg a folyók nagy esésűek, zuhatagosak. A táj leghosszabb folyója a [[Kattegat|Kattegat-szoros]]ba ömlő [[Göta älv]], hossza 720 km, vízgyűjtője 50 000 km<sup>2</sup>². Az általában 3-400 km hosszú, nagyobb folyók svédül az -''älven'', finnül a -''joki'' végződést viselik nevükben ([[Dalälven]], [[Umeälven]], [[Kemijoki]], [[Oulujoki]]). A folyók vízjárása ingadozó: a téli kisvizet a tavaszi árvíz követi, mely főleg a hó olvadásából nyer utánpótlást.
[[Fájl:Mälarsee.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|A Mälaren-tó]]
A Balti-ősföld tavai is a jég munkája miatt jöttek létre. A legnagyobb, egyben Európa legnagyobb tavai, a 225 méter mély [[Ladoga-tó]] (17700 km<sup>2</sup>²) és a 100 méter mély [[Onyega-tó]] (9720 km<sup>2</sup>²). A Svéd-alföld tavainak ([[Vänern]], [[Vättern]], [[Mälaren]]) kialakításában a jég mellett vetődések is részt vettek. Mélységük szintén nagy, így víztömegük is jelentős. A legtöbb tavat magában foglaló [[Finn-tóvidék]] tavai viszont sekélyek (5-20 m), a legnagyobb svéd tóban annyi víz van, mint a 17 legnagyobb finn tóban összesen.
 
==Jegyzetek==
132 367

szerkesztés