„Jegyző” változatai közötti eltérés

67 bájt törölve ,  1 évvel ezelőtt
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
==A jegyző az önkormányzat közigazgatási-szakmai vezetője==
 
'''A jegyző szakmailag képzett, [[közigazgatás]]i gyakorlattal rendelkező [[vezető]].''' A jegyző megbízatása – ''mivel a [[funkció]] [[szakma]]i és nem [[politika]]i jellegű -'' nem igazodik az [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzati]] [[választási ciklus]]okhoz. A jegyző ennek megfelelően nem [[választás]], hanem [[kinevezés]] útján nyeri el [[munkakör]]ét, a kinevezés [[határozatlan idő]]re szól. Tekintettel arra, hogy a jegyzői teendők kifejezetten [[igazgatásszervező]]i, [[jogalkalmazó]]i [[szakma]]i tartalmúak, a [[törvény (jogszabály)|törvény]] biztosítékot teremtett ahhoz, hogy a választott önkormányzati vezető, a [[képviselő-testület]]i tagok választási ciklusonkénti cserélődése mellett, a független szakmai [[hivatali szervezet]] és annak vezetője változatlan maradjon. [[Garancia|Garanciát]] jelent ez az időszakonkénti vezetői változások után is a [[szakapparátus]] stabilizálására, az [[igazgatási munka]] folyamatos, szakszerű ellátására. A jegyző kinevezésének jogát a képviselő-testületpolgármester gyakorolja, az a képviselő-testületpolgármester [[hatáskör]]éből [[át nem ruházható hatáskör]].
 
A [[köztisztviselő|közszolgálati tisztviselőkről]] szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerint a jegyző köztisztviselő, s ebből eredően [[közszolgálati jogviszony]]ban áll. A jegyző kinevezése előtt a kisebb [[település]]eken a képviselő-testületnek döntenie kell arról, hogy az [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzat]] önálló jegyzőt kíván-e foglalkoztatni vagy [[körjegyzőség]]hez csatlakozik. Az önálló hivatal létrehozása melletti [[állásfoglalás]] egyúttal kötelezettséget is ró a képviselő-testületre, nevezetesen a jegyző kinevezésének kötelezettségét. A törvény ide vonatkozó szabálya ugyanis [[kógens]] jellegű, a jegyző kinevezését nem csupán [[jog]]ként, de [[kötelezettség]]ként is megfogalmazza. A képviselő-testület tehát nem mérlegelheti, hogy kinevez-e jegyzőt vagy sem. Ennek nem csupán elvi, de gyakorlati jelentősége is van. Az önkormányzati működésnek ugyanis előfeltétele, hogy a [[képviselő-testület]] [[hivatali szervezet]]ét is kialakítsák, és az a [[szakapparátus]] [[vezetés]]ére felkészült jegyzővel rendelkezzen.
A [[törvény (jogszabály)|törvény]] a jegyző kinevezésére irányuló [[kötelezettség]] teljesítését nem köti [[határidő]]höz.
 
Nyilvánvaló azonban, hogy a törvény előírt határidő nélkül is kötelezettséget jelent, tehát [[törvénysértő]] a nem teljesítése vagy a [[teljesítés]]ének alapos indok nélküli többszöri elhalasztása. A törvényi kötelezettséget az általában észszerűnek, elvárhatónak tartott időn belül teljesíteni kell. Amennyiben pedig a képviselő-testületpolgármester saját hibáján kívüli okból nem tudja a jegyzői munkakört betölteni (például nincs pályázó), arrólakkor kella döntenie,kormányhivatal hogyhelyettesítő [[körjegyzőség]]hezjegyzőt csatlakozikjelöl ki.
 
===Pályázat===
A [[képviselő-testületpolgármester]] -''' pályázat alapján''' – a [[jogszabály]]ban megállapított [[képesítési követelmény]]eknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – [[község]]ben kinevezhet, más [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzatnál]] kinevez [[aljegyző]]t a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés [[határozatlan idő]]re szól.
 
A jegyzői állás betöltéséhez kötelező a [[pályázat]] kiírása. A képviselő-testületpolgármester legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati [[jogviszony]]ának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati felhívásnak a Ktv. szabályai alapján tartalmaznia kell:
''- az [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzat]] megnevezését;
* a jegyzői [[munkakör]]re történő utalást;
===Az alkalmazási és képesítési követelmények===
 
aA jegyzők esetében is meghatározottak. Esetükben is általános alkalmazási feltétel a [[büntetlen előélet]], a [[cselekvőképesség]] és a [[magyar állampolgárság]]. Képesítési feltételként a törvény meghatározza, hogy jegyzővé (körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé) az a személy nevezhető ki, aki [[igazgatásszervező]]i vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, és jogi vagy [[közigazgatási szakvizsga|közigazgatási szakvizsgával]], vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott [[mentesítés]]sel rendelkezik.
 
A főjegyzői kinevezéshez [[állam- és jogtudományi doktor]]i vagy [[okleveles közgazdász]] [[képesítés]] és jogi vagy [[közigazgatási szakvizsga]], vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott [[mentesítés]] szükséges.
===Egyéb feltételek===
A képesítés előírása mellett a Ktv. a jegyzői [[kinevezés]] előfeltételeként előírja azt is, hogy a pályázó legalább kétéves [[szakmai gyakorlat]]tal rendelkezzen. Ez az előírás azt célozza, hogy a pályázó az egyetemen, főiskolán elsajátítható [[elméleti ismeretek]] mellett, szerezzen [[gyakorlati tapasztalat]]okat is, legyen áttekintése az igazgatási munkáról, ismerje meg legalább az e rövid idő alatt elsajátítható szakmai fortélyokat, tehát legyen felvértezve az igazgatás gyakorlati ismereteivel is. Az önkormányzati hivatalnál, a központi igazgatás [[szakapparátus]]ában eltöltött szakmai gyakorlat hozhat leginkább a jegyzői munkakörben hasznosítható tapasztalatokat de ide sorolható más jogi, igazgatásszervezői munkakör (például [[ügyész]], [[bíró (igazságszolgáltatás)|bíró]], [[ügyvéd]], [[rendészeti igazgatás]]), és elfogadható más jogalkalmazási területen (például jogtanácsos) eltöltött szakmai gyakorlati idő is.
A kisebb településekre jellemző kedvezőtlen szakember-ellátási körülmények indokolták a gyakorlati idő csökkentésének lehetőségét, illetve elengedésének kivételes biztosítását is. A községi önkormányzat [[képviselő-testületPolgármester|polgármestere]]e indokolt esetben a két évnél rövidebb gyakorlati idővel bíró vagy gyakorlati idővel egyáltalán nem rendelkező pályázó jegyző kinevezése mellett is dönthet. A képviselő-testületpolgármester kinevezési joga egyúttal a [[közszolgálati viszony]] megszüntetésének a jogát is magába foglalja. A jegyző felett az egyéba munkáltatói jogokat a [[polgármester]] gyakorolja.
Előfordulhat, hogy a kinevezett jegyző esetenként nem tudja ellátni a feladatát, ilyenkor is gondoskodni kell a jegyzői feladatok elvégzéséről.
 
Ezt biztosítja az '''[[aljegyző]]'''i kinevezés. [[Város]]ban, [[kerület (közigazgatás)|kerület]]ben, a [[főváros]]i [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzat]] és a megyei önkormányzat hivatalánál kötelező az aljegyző kinevezése, községekben csak lehetőség. Az aljegyző kinevezéséről a képviselő-testület dönt, a javaslattétel a jegyzőt illeti meg. A [[törvény (jogszabály)|törvény]]szöveg tartalmazza azt is, hogy a kinevezés a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint történik. Így a kinevezéshez [[pályázat]] szükséges, továbbá csak a [[képesítési követelmény]]nek megfelelő [[személy]]ek pályázhatnak. A [[döntés]] [[minősített többség]]et igényel. A kinevezés [[határozatlan idő]]re szól.
 
==A [[polgármesteri hivatal]] vezetése==
* A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.)
* Győr-Moson-Sopron Megye Jegyzőinek Almanachja, Szerkesztette: Dr. Horváth Sándor Domonkos, Vehrer Ferencné, Kucska Ferenc, Győr, Hazánk, 2000, {{ISBN|963-7586-70-9}}
*2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
 
== Jegyzetek ==
15

szerkesztés