„Második marne-i csata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
A''' második marne-i csata''' ({{franciául|Seconde Bataille de la Marne}}), vagy ''[[reims]]-i csata'' (1918. július 15. – augusztus 6.) az utolsó jelentősebb német offenzíva volt a [[Nyugati front (első világháború)|nyugati fronton]] az [[első világháború]] alatt. A német támadást meghiúsította az [[Antanthatalmak az első világháborúban|antant]] hadserege, amikor az ellentámadást vezette francia erők és több száz tankjuk túlterhelte a németek jobbszárnyát, ezzel súlyos csapást mérve rájuk, és visszavonulásra késztetve őket. A csatát követően a [[Német Birodalom]] folyamatos hátrálásra volt késztetve, míg az antant három hónap alatt térde kényszerítette.
== Háttér ==
A sikertelen tavaszi hadműveletek után [[Erich Friedrich Wilhelm Ludendorff]], a német hadsereg főszállásmestere és főparancsnok-helyettese azt kutatta, hogy miképp lehetne kitörni a [[Párizs]]tól 75 mérföldnyire északkeletre elterülő [[Aisne (megye)|Aisne]]-[[Marne (megye)|Marne]] körzetből, ahol az [[Antanthatalmak az első világháborúban|antant]] és a [[tengelyhatalmak]] holtpontra jutottak. Terve szerint a Flandria elleni német áttörést akadályozó csapatokat egy elterelő hadművelettel ha dél felé csalogatnák [[Marne (folyó)|Marne]]-hoz, akkor nagyobb német győzelmet érhetnének el Flandria megtámadásánál. Max von Boehm tábornok 7. hadseregéből 17 hadosztály és az őket támogató Johannes von Eben tábornok 9. hadseregéből kivont csapatok Reimstől nyugatra gyülekeztek. A sereg célja a Jean Degoutte tábornok által vezetett francia 6. hadsereg legyőzése volt. A Reimstől keletre fekvő Champagne-ban Ludendorff további 23 hadosztályt vont össze.
 
== Német támadás ==
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-R28717, Frankreich, deutsche Panzerschwadron.jpg|thumb|left|Német által elfogott brit [[Mark IV]]-es tankok.]]