„Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
64. sor:
Deák Ferenc gyerekkorát [[Zalatárnok]]on töltötte, 12 unokatestvérével együtt nevelkedett; közülök [[Deák Lajos (százados)|kehidai Deák Lajos]] ([[1817]]-[[1879]]), testőr, százados és [[Deák Gábor (százados)|kehidai Deák Gábor]] ([[1812]]–[[1848]]) testőr, százados urakkal ápolta a legközelebbi kapcsolatot. Tanulmányait [[Keszthely]]en, a premontrei gimnáziumban kezdte, majd [[Pápa (település)|Pápán]], a bencés algimnáziumban folytatta. A gimnázium felsőbb osztályait, a III. grammatikától a II. humanitásig a [[Piarista iskola (Nagykanizsa)|nagykanizsai piarista gimnázium]]ban végezte 1813/1814-től 1816/1817-ig. Ez alatt a nagykanizsai piarista rendházban lakott, konviktorként. A komoly, visszahúzódó fiú pártatlanságával, igazságérzetével és tanulmányi eredményével tűnt ki. A tanulmányi rangsorban mindvégig első ''(eminens primus)'' volt.<ref>Kalcsok Leó, A nagykanizsai kath. főgymnasium története, in Értesítő a kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló nagykanizsai katholikus főgymnasiumról, 1895/1896, 45.</ref> Később, [[1821]]-ben, végezte a jogi tanulmányait a [[Győri Királyi Jogakadémia|Győri Királyi Jogakadémián]],<ref name="győrijogakademiakisszsuzsanna">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_67_TortTan2009/?query=SZO%3D(de%C3%A1k%20ferenc)&pg=107&layout=s|title=Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)Tanulmányok és források Zala megye történetébő. lKiss Zsuzsanna: Zalai diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848}}</ref> végül [[Pest (történelmi település)|Pesten]] folytatott jogi gyakorlatot, és itt is tett – a királyi táblánál – ügyvédi vizsgát. A családi hagyományt követve megyéje szolgálatába lépett, előbb mint tiszti ügyész, majd mint árvaszéki jegyző. Első fennmaradt műve egy védőirat, amelyet mint tiszti ügyész nyújtott be egy hírhedt rablógyilkos védelmére. Már e mű is mutatja, milyen hatással volt a 18. század [[liberalizmus|liberális]] és [[Humanizmus|humanista]] felfogása az ifjú jogtudósra. Bár a pert elveszítette, [[Zala vármegye|Zala vármegyében]] ismertté és egyre elismertebbé vált.{{refhely|Szinnyei||Pallas}}
Amikor [[Horváth János (zalabéri)|zalabéri Horváth Jánost]], Zala vármegye első alispánját elküldték követnek az 1832. évi [[országgyűlés]]re, a vármegye megbízta Deák Ferencet, hogy távollétében első alispánként helyettesítse őt. [[1833]] elején azonban [[Deák Antal]] országgyűlési követ megbetegedett és lemondott a követségről, és a [[Zala vármegye|megye]] így öccsét, Deák Ferenc Zala vármegye helyettes első alispánját elküldte helyette [[Pozsony]]ba. Ekkor, Deák Ferenc helyébe viszont [[Farkas János (helyettes alispán)|Boldogfai Farkas János]] (1774–1847) lépett zalai helyettes első alispánként.<ref>{{cite book | author=Kónyi Manó | title=Deák Ferenc beszédei | url=http://mek.oszk.hu/02200/02213/pdf/deak1.pdf | year=1882 | format= pdf| publisher=Franklin Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest | pages= |language=magyar}}</ref><ref>{{cite journal | author=Márton József | title=Bétsi Magyar újság | url=http://mek.oszk.hu/02200/02213/pdf/deak1.pdf | year=1883 | format= pdf| publisher=Magyar Kurir 1883-dik Esztendőre | pages=283 |language=magyar}}</ref> Antal a távozását fájlaló követtársainak testvéri büszkeséggel előre mondta: „Küldök én nektek magam helyett egy fiatal embert, kinek kisujjában több tudomány és képesség van, mint egész magamban”.{{refhely|Estók 2003|17}}
Kedvenc időtöltése volt az olvasás, a séta és a fafaragás. Szabadidejében rendszeresen olvasott és tanulmányozta a magyar alkotmány- és jogtörténetet. [[Berzsenyi Dániel]], [[Kisfaludy Sándor]] verseit kedvelte, de leginkább [[Vörösmarty Mihály]] költészete állt hozzá közel. Vele rendszeresen levelezett és elszakíthatatlan barátság alakult ki közöttük, Vörösmartyt a legnagyobb magyar költőnek tartotta.<ref name="sulinet">{{cite web |url=http://www.akonyv.hu/klasszikus/deak_ferenc.htm |accessdate=2015-03-04 |language=magyar |title=Deák Ferenc (1803-1876) rövid életrajza |publisher=akonyv.hu a Sulinet alapján}}</ref> A zalai liberális érzelmű körökben több jó barátot szerzett, akik egyben a politikai reformjai támogatói is lettek. A legközelebbiek között [[Kerkapoly István]] ([[1789]]-[[1848]]), [[Csány László]] ([[1790]] – [[1849]]), [[Séllyey Elek]] ([[1788]]-[[1850]]), lovászi és szentmargitai [[Sümeghy Ferenc]] ([[1819]]-[[1869]]), nemesnépi Marton Pál ([[1806]]-[[1893]]), [[Koppány Ferenc]] ([[1792]]–[[1866]]), nedeczei [[Nedeczky Lajos]] ([[1800]]-[[1841]]), [[Farkas János (helyettes alispán)|boldogfai Farkas János Nepomuk]] ([[1774]]–[[1847]]), [[Horváth János (zalabéri)|zalabéri Horváth János]] ([[1788]]-[[1853]]), [[Széll József (főispáni helytartó)|dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József]] ([[1801]]-[[1871]]), Vas vármegye főispáni helytartója, és zalalövői [[Csapody Pál]] ([[1808]]-[[1859]]) voltak.<ref>Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989). HelytörténetSimon V. Péter–Tilcsik György: A Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség és levelezőkönyve 1848. július–szeptember.</ref><ref>Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez3. Pozsony, 1833. július 4. - 41. o.</ref>
| |||