„Magyarországi népszavazások” változatai közötti eltérés

2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
a (Magyar Nemzet egyértelműsítése AWB)
(2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
Az utolsó három kérdést az [[Országgyűlés]] [[1989]] őszén rendezte, így azok a népszavazásra elveszítették gyakorlati jelentőségüket.
 
Igazi politikai küzdelem csak az első kérdés körül bontakozott ki. A köztársasági elnök megválasztására vonatkozó kérdéssel az indítványozó pártok szerették volna elkerülni, hogy az akkor még [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-s többségű Országgyűlés egy pártállami kötődésű köztársasági elnököt válasszon. A második cél az volt, hogy az elnököt a későbbiekben az Országgyűlés képviselői válasszák meg és ne kerülhessen sor egy népszavazási jellegű elnökválasztásra.<ref>[http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=79339 Magyar Hírlap, 2004. február 18.] {{Wayback|url=http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=79339 |date=20071128083955 }} (Elérés: 2007. szeptember 25.)</ref>
 
A népszavazás mind a négy kérdésben eredményes volt és az igenlő válaszok győzelmét hozta.
A kormány és a kormánypátok a ''nem'' választ támogatták, a [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]] szintén a nemet támogatta, de nem kampányolt, a baloldali ellenzék [[bojkott]]ot hirdetett, a [[Magyar Liberális Párt]] pedig ''igen'' mellett kampányolt. Számos civil szervezet és a [[Magyar Kétfarkú Kutya Párt]] érvénytelen szavazat leadását támogatta. A népszavazás érvénytelen volt, mivel a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot. Az érvényesen szavazók több mint 98%-a nemmel válaszolt a feltett kérdésre.
 
A népszavazás nem lett érvényes, mivel a választásra jogosult állampolgárok 43,35% vett részt a szavazáson. A magyar népszavazások történetében ez a negyedik olyan kérdés, ami érvénytelen eredményt hozott. Hozzá kell fűzni, hogy azért lett érvénytelen a szavazás 43,35%-os részvétel mellett, mert a FIDESZ a 2011-es Alaptörvény megalkotásakor, visszaállította az 50%+1 fős érvényességi küszöböt.<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV](4){{Halott link|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV](4) |date=2019-05 }} Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.</ref> Ugyanakkor habár Alaptörvény módosítására nem irányulhat népszavazás<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV |title=Országos népszavazás, 8. cikk |accessdate=2019-01-04 |last=Kft |first=Wolters Kluwer Hungary |work=net.jogtar.hu |language=en}}</ref>, később mégis erre az érvénytelen ügydöntő népszavazásra<ref>{{Cite web |url=http://www.fidesz.hu/hirek/2016-04-07/ugydonto-erdemi-jelentosegu-a-kotelezo-betelepitesi-kvotarol-szolo-nepszavazas/ |title=- Ügydöntő, érdemi jelentőségű a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás |accessdate=2019-01-04 |work=www.fidesz.hu}}</ref> hivatkozva életbe lépett a 7. Alaptörvény-módosítás<ref>{{Cite web |url=http://www.parlament.hu/irom40/12458/12458.pdf |title=Az alaptörvény hetedik módosítása |accessdate=2019-01-04 |language=hu}}</ref>.
 
==Összefoglaló adatok==
 
== Népszavazási anomáliák ==
A [[2004-es magyarországi népszavazás|2004-es népszavazás]] egyik kérdése jogi értelemben tét nélküli volt. A népszavazást a [[Magyar Kommunista Munkáspárt|Munkáspárt]] kezdeményezte a Medgyessy-kormány által elfogadtatott, privatizációt is lehetővé tevő egészségügyi törvény visszavonása érdekében. A törvényt az Alkotmánybíróság még az aláírásgyűjtési időszakban megsemmisítette, az Országgyűlés ennek ellenére kiírta a népszavazást. A szavazáson tehát egy nem létező törvény semmissé tételéről kellett véleményt mondani.<ref>[http://www.nol.hu/cikk/334522/ Népszavazás fiktív törvényről?] {{Wayback|url=http://www.nol.hu/cikk/334522/# |date=20080313155459 }}; A Népszabadság cikke; 2004. szeptember 29.; Elérés: 2007. november 28.</ref><ref>[http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=83057 Népszavazás a semmiről] {{Wayback|url=http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=83057 |date=20080313141454 }}; a Magyar Hírlap cikke, 2004. május 17.; Elérés: 2007. november 28.</ref>
 
Kálmán Lászlónak [[A Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése (2006)|a Fidesz–KDNP 2006-os népszavazási kezdeményezésére]] reagálva a Fidesszel ellentétesen megfogalmazott kérdéseket tett fel, majd a közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy a többség egymásnak ellentmondó tartalmú kérdésekre is „igen” választ adott.<ref>[https://index.hu/politika/belfold/klencigen09/ Medián: Kálmán Lászlónak is bejönne]; az index.hu cikke; 2007. szeptember 6.; Elérés: 2007. december 18.</ref> Ez azt jelenti, hogy a népszavazás kimenetelét már a kérdésfeltevés módja döntően befolyásolja.
221 188

szerkesztés