„Vita:Szkíta nyelv” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hibák javítása
48. sor:
Egyik szakférfiú sem vette a fáradságot, hogy vizsgálatait a nyelvek szélesebb körére kiterjessze, vagy legalább ellenőrizze, hogy a különböző nyelvekre alapozott szófejtések közül melyik látszik hihetőbbnek stb. Miért is tette volna, hiszen a szkíták irániságát akarta (szinte mind) bizonyítani.
 
A lábjegyzetben hivatkozott tudós férfiú, Oswald Szemerényi csupán háromnégy szkíta, illetve szkítának vélt szót vett górcső alá (ezek közül egy valóban iráni: a szogdok neve), s ő is csak indoiráni, illetve indoeurópai nyelvek szótárát használta.
 
Harmatta János (1997), érdemekben megőszült iranistánk szerint pedig az egész eurázsiai puszta népessége – beleértve a belső-ázsiai [[türkök]]et stb. is – iráni nyelven beszélt. (A magyarok e tekintetben is kivételesek.) Harmatta (1970) is, csakúgy, mint tudóstársai, eleve feltételezte, hogy a szkíták és „szarmaták” (alánok) nyelve iráni, s mi sem természetesebb, hogy talált is a vizsgált nyelvek, illetve irániak között párhuzamokat. S bizonyos szauromata kifejezések esetében még helyes eredményre is jutott. Tudniillik a [[szarmaták|szauromaták]] – nem a helytelenül szarmatának címzett szkíta [[alánok]]ról van itt szó – csakugyan irániak voltak, nyelvük pedig méd. Vak tyúk is talál férjet – tartja hasonló esetekről az újmagyar közmondás.
 
A szkíták tehát irániak. Emellett tett hitet Zeuss és Müllenhoff, nem különben WasmerVasmer, Abajev és a többi komoly tudós. Ma pedig már ott tartunk, hogy aki ezen kinyilatkoztatást megkérdőjelezi, az nem komoly szakember. Pedig az alapokat, melyen a szkíták irániságának feltevése nyugszik, egy jöttment cinege is szétrúgja. Csak utána kellene nézni a tényeknek. Ez viszont kényelmetlen, mert dolgozni kellene, ellenőrizni valamennyi megkérdőjelezhetetlennek vélt állítást. S még ennél is rosszabb, hogy a szakember ennek kapcsán elveszítheti komolyságát. S még ijesztőbb – rettenetes kimondani –: kiderülhet, hogy szkítáink nem voltak irániak.
 
:„''Az alapvetően földrajzi, törzsi és személynevekből álló forrásbázis mellett a kutatás számára a szarmaták/alánok máig élő leszármazottainak, a kaukázusi oszéteknek a nyelve szolgál jó kiindulási pontként.''”
80. sor:
* [https://archive.org/details/monatsberichtede1866knig {{aut|Müllenhoff, K.}} (1866): Untersuchung über die Herkunft und Sprache der pontischen Scythen und Sarmaten. ''Monatsberichte der königlich Preussischen Akademie der Wissenschafen zu Berlin''. Aus dem Jahre 1866: 549–576.]
* [http://docenti.unimc.it/marco.lauri/teaching/2014/13543/files/materiali-di-approfondimento/2505500%20Olender.pdf {{aut|Olender, M.}} (1994): Europe, or How To Escape Babel. ''History and Theory'' '''33''' (4): 5–25.]
* [http://mek.oszk.hu/01000/01038/01038.htm {{aut|Rejtő Jenő}} (2000): ''Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára).'' Rejtő Jenő [[összegyűjtött művei]]. Budapest.
* [https://www.azargoshnasp.net/history/Scythians/fouroldiranianethnicnames.pdf {{aut|Szemerényi, O.}} (1980): Four Old Iranian Ethnic Names: Scythian – Skudra – Sogdian – Saka. ''Sitzungsberichte der Österreichischen Akademie der Wissenschafen'' '''371''': 5–47.]
* [http://mek.oszk.hu/14700/14739/ {{aut|Télfy János}} (1863): ''Magyarok őstörténete.'' Görög források a scythák történetéhez. Pest.]
Visszatérés a(z) „Szkíta nyelv” laphoz.