„Münster-völgy” változatai közötti eltérés

a
dupla szövegrész ki
a (dupla szövegrész ki)
'''Val Müstair''', {{ny-de|'''Münstertal'''}},mnagyarul magyarul: Münster-völgy [[Svájc]] keleti részén található völgy, [[Graubünden kanton]] Inn kerületében. Hat település tartozik hozzá, a névadó [[Müstair]]-közxég mellett [[Tschierv]], [[Fuldera]], [[Lü]], [[Valchava]] és [[Santa Maria Val Müstair]]{{Wd|Q659972}}.
 
== Földrajza ==
==Története ==
 
1290–ben a korabeli forrásoka kolostor archeológiai kutatásai során egy 'bronzkori cölöpház' maradványaira találtak, valamint 'római-kori' településnyomokra is, ami a térség ős/ó-kori lakottságát igazolja. A völgy szigorúan vett története azonban csak a 8. század második felétől, a münstairi kolostor létesítésétől számítható, aztán ezt követően a középkori történelem során a Münster-völgy (A 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségen ([[Gotteshausbundes]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair voltValVal Müsair) dinamikusan fejlődött tovább.
 
A 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségentemplom-szövetségen ([[GotteshausbundesGotteshausbund]]) belül, az Oberes (Felő-) VintsgauVintschgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-[[hiteleshely]]nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair voltA 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségentemplomos-szövetségen ([[GotteshausbundesGotteshausbund]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair volt
 
[[Pass da l Fuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felett a Chur-i püspök gyakorolt felügyeletet). Az innen induló, déli [[Valtelina]] (Veltlin)-be, [[Bormio]] felé, az [[Umbrailpaß]]-(Umbrail-hágó: (2501 m) kiépítése már a [[Stilfser-Joch]] kiépítése előtt is fontos stratégiai útnak számított, mivel az Engadin felé biztosított kapcsolatot, s ez tovább növelte a völgy és az itteni település(ek) jelentőségét.
 
=== Santa Maria in Silvaplana ===
1170-ben egy újabb településként tűnik fel a völgyben, saját kápolnájával, (ma: [[Santa Maria Val Müstair]]{{Wd|Q659972}}) és templomával, (a mai Veiler Sielva). 1230 körül ugyanitt létesült egy hegyvidéki menedékház is. Santa Mariában a közigazgatást 1290–ben a korabeli források kommunaként (önkormányzati közösség) jegyzik.
 
Az [[Fuorn-hágó|Ofen-hágó]] (Ofenpaß, vagy [[Fuorn-hágó|Pass dal Fuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felett a Chur-i püspök gyakorolt felügyeletet). Az innen induló, déli [[Valtelina]] (Veltlin)-be, [[Bormio]] felé, az [[Umbrailpaß]]-(Umbrail-hágó: (2501 m) kiépítése már a [[Stilfser-Joch]] kiépítése előtt is fontos stratégiai útnak számított, mivel az Engadin felé biztosított kapcsolatot, s ez tovább növelte a völgy és az itteni település(ek) jelentőségét.
 
=== Tschierv ===
 
== Gazdaság ==
Az Alsó -Veltlin felől Azaz [[Umbrail-hágónhágó]]n ásés Val Müstairona Müstair-völgyön át [[Zernec]]-ig vezető útvonal az ősi/ (de főként az ókortól) igen fontos hadászati és kalmár-kereskedelmi jelentőségeljelentőséggel bírt, mivel ez biztosított fő kapcsolatot Engadin-on át Közép-Itália és Európa frank-germán területei között, mindaddig, amíg megépült a [[Stilfser Joch]] útja, amely komoly gazdasági (kalmár-kereskedelmi) visszaesést eredményezett. Napjainkban a Műstair-völgy kelet-nyugati helyzetével azonban fontos turisztikai-idegenforgalmi vonzerőt képez Svájc központi és déli területei felé ás a a Fuorn-szállótól induló [[Livigno]]-irányú úvonallalútvonallal a [[Bernina]] világa felé.
 
A völgy alapvetően agrárterületnek számít. A mezőgazdálkodáson belül a szarvasmarha-tartás és tejgazdálkodás mellett a gabonatermesztés dominál. A 60-as évektől kezdődően fejlődik a völgyben a természetközeli (természetbarát) turizmus. A továbbiakban is sérthetetlennek hagyandó táj mellett (Például a Rombaches - kisebb rész a Nemzeti Parkban - megóvása) számtalan vándor(túra)lehetőséget kínál a térségben. A környezet óvatos kiépítése Minschunsnál a sísport számára, téli turistákat fog hozni a völgybe. Ehhez kapcsolódnak még a hagyományos kézművesség és a jelentős bútoripar. Ezek jelenléte a térségben, szintén gazdasági pezsdülést és számtalan idegent, vándorturistát ad [[Val Müstair]]-nak. 1973 óta létezik aaz 'ooperaziun„ooperaziun Regiunala Val Műstair'Műstair”.
 
Az UNESCO 2006-ban döntött a Müstair Völgynek bioszféra rezervátummá nyilvánításáról.
* Valchavában a Tal-Museum Chasa Jaur
jegyzékben szerepelnek
* [[Fuorn-hágó|Ofen-passhágó (Fuorn-hágó)]]: Kilátóterasz az olasz és a svájci Alpok vidékeire
* Fuorn: Hotel Fuorn, Nemzeti park, génrezervátum
* [[Santa Maria in Müstair]]{{Wd|Q659972}}: Templom és kápolna
 
== Források ==
 
* Müstair (település) - a HistorishenHistorishes Lexikon der Schweiz
* I. Müller: Gesch. des Klosters - Müstair, 1978
* P. Nolfi: Das bündner. Münstertal, 31980 (1958)
* C. Foffa,: M., 2003
* Fajth Tibor: Svájc - Panoráma Utikönyvútikönyv 1973 - P-75095-i-7376
* A Világ Természeti Csodái és Kultúrkincsei 2.k.35/p. 226 - {{ISBN|963-367-272-4}}
* J. B. Duroselle: Európa népeinek története - Bp. Officina Nova K. 1990 - ISBN ?
* Marianne Bernhard: Kolostorok - Impresszum K.1998. - {{ISBN|963-85913-3-1}}
 
 
[[Kategória:Graubünden kanton önkormányzatai]]