„Weöres Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor:
== Élete ==
[[Fájl:WeöresKárolyi Törökvész3c.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Weöres Sándor és [[Károlyi Amy]] [[Emléktáblák Budapest II. kerületében|
[[Kép:Weöres Szombathely.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|[[Szombathely]], [[Perint (patak)|Perint]] parti park: a költő ülő szobra]]
[[Fájl:Weöres Sándor sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Weöres Sándor és felesége, Károlyi Amy sírja Budapesten. Farkasréti temető: 9/1-1-182/184. [[Holdas György]] szobrászművész alkotása (1989)]]
33. sor:
Pécsett 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weörest bízták meg. Mivel ehhez a munkához se könyvtárosi végzettsége, se gyakorlata nem volt, az ehhez szükséges alapok egy részét [[Várkonyi Nándor]] mellett a pécsi egyetemi könyvtárban, másik részét a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] könyvtárában szerezte meg. A ''Nyugat'' 1941 augusztusi megszűnése után Weöres a ''[[Sorsunk (folyóirat)|Sorsunk]]''on kívül elsősorban a ''[[Magyar Csillag]]''ban, a ''[[Válasz]]''ban, később pedig a ''Diárium''ban közölte verseit. Közben az ''Öttorony'' szerkesztőségén belül már 1941-től – főleg esztétikai, irodalmi jellegű – ellentétek alakultak ki. Weöres és Csorba Győző formálisan kivált a szerkesztőségből, de [[1942]] júliusáig – Weöres végső távozásáig – továbbra is részt vettek annak munkájában.
[[1943]] őszén a költő a fővárosba költözött, és az [[Országos Széchényi Könyvtár]] munkatársa lett. A [[második világháború|világháború]] befejezésekor viszont már [[Csönge|Csöngén]] tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig [[Székesfehérvár]]on dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. [[1946]]-ban Weöres házasságot kötött [[Károlyi Amy]]val, akivel első utazásuk [[Róma|Rómába]] vezetett. [[Olaszország]]ból visszatérve Weöres a [[Magyar Tudományos Akadémia]] könyvtárában dolgozott, itt ismerkedett meg [[Lator László]]val. A házaspár ekkoriban a [[Törökvész út]] 3/c szám alatti erkélyes házban lakott. Weöres [[1959]]-ben két hosszabb utazást is tett feleségével: májusban [[Kína|Kínába]], ősszel pedig [[Görögország]]ba látogattak. A [[1960-as évek|60-as évek]] elején eljutottak [[Dubrovnik]]ba, [[1965
[[1970]]-ben megkapta a [[Kossuth-díj]]at és az [[Ausztria|osztrák állam]] elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzből [[Pásztor Béla (költő)|Pásztor Béla]] emlékére díjat alapított. Ugyancsak ’70-ben jelent meg első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, amelyet egy évvel később a német Suhrkamp Kiadó által készített ''Der von Ungarn'' c. kötet követett. [[1972]]-ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, ahol azután Weöres élete végéig lakott. Utolsó nagy fellépése [[1980]]-ban volt, amikor Károlyi Amyval, [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenccel]] és [[Nemes Nagy Ágnes]]sel közösen felolvasást tartott a londoni Riverside Studióban. [[1982]]-ben [[Hieronymus-díj|Forintos-díj]]jal jutalmazták. Eszméletét veszítve halt meg 1989. január 22-én Budapesten. Február 9-én kísérték utolsó útjára a [[Farkasréti temető]]ben.
| |||