„Nádasdy Ferenc (hadvezér)” változatai közötti eltérés

 

Nádasdy Ferenc katonai tehetsége, hadvezéri rátermettsége igazán a [[tizenöt éves háború]]ban (1591–1606) bontakozott ki. Részese volt az 1593-as [[sziszek]]i győzelemnek, majd a [[székesfehérvár]]i és a [[pákozd]]i diadalnak. 1594-ben elfoglalta [[Segesd (Magyarország)|Segesd]]et, [[Berzence vára|Berzencét]], [[Szőny]]t, majd saját, valamint a Vas, [[Sopron vármegye|Sopron]] és [[Zala vármegye]]i csapatokkal és a királytól kapott 300 lovassal és 300 gyalogossal részt vett Esztergom ostromában, ahol [[Balassi Bálint]] is elesett. (Ezután a sikertelen ostrom után a török bevette [[Tata]] után Győrt is, mert a többségében német és olasz védők kapitánya, Hardegg gróf kapitulált. Tettéért halálra ítélték, és 1595-ben [[Bécs]]ben lefejezték.)

1595-ben újra részt vett az Esztergomot ostromló német–osztrák–olasz–magyar koalíció kötelékében, ezután [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pálffy Miklóssal]] [[Párkány (település)|Párkányhoz]] vonult, és a Dunán hidat verve azt bevették. Amikor üzenetet kaptak, hogy a budai beglerbég felmentő sereget állított össze a csatából elmenekült török erőkből [[Óbuda (történelmi település)|Óbuda]] és Vörösvár mellett, [[II. Mátyás magyar király|Mátyás főherceg]], az ostromlók parancsnoka parancsot adott Pálffynak és Nádasdynak ezen erők szétkergetésére. Ebben döntő szerepe volt a „Fekete bég” vezette 1000 lovasnak. Esztergom elfoglalása után [[Visegrád]] bevétele következett.