Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 4 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
== Glett ==
 
A glett a vakolat legfinomabb változata. Olyan massza, amely a [[gipsz]] (meszes általában por alakú ásvány) és a [[víz]] meghatározott arányú keveréke. A megszáradt vakolat festés illetve tapétázás előtti hibajavítására szolgál.
 
A massza sűrűségétől függően formákba önthető, és felületek díszítésére is használható (pl. mennyezet és oldalfal találkozásánál, csillár mennyezetbe illesztésénél stb.).
===Érdekesség===
 
A gipsz lehet:<ref>{{ÉKsz|1975|464.oldal}}</ref>
*kristályos ásvány (képlet: CaSO<sub>4</sub>2H<sub>2</sub>O)
*gletthez használt vízzel kevert égetett fehér por
*gipszkötés vagy gipszágy (orvosi értelemben)
*mezőgazdaságban pedig gipszet tartalmazó műtrágya.
==Vakolatarchitektúra==
A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, [[vályog]] és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a [[klasszicista]], [[romantikus]], [[copf stílus|copf]] és [[eklektikus]] ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is.
 
A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a ''nemes vakolatok'' is, azaz a cementes[[cement]]es besimításúak.
 
 
==Források==
7 770

szerkesztés