„Atomreaktor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kezdőkép
IMagnusMR (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírás javítása (szórend)
16. sor:
[[Fájl:Thermal reactor diagram.png|bélyegkép|350px|jobbra|A reaktormag sematikus rajza: kékkel a fűtőelemek, rózsaszínnel a [[neutronmoderátor|moderátor]], szürkével pedig a [[Szabályzórúd|szabályzórudak]] vannak jelölve.]]
 
Napjainkban minden üzemben levő reaktor a hőt a [[maghasadás]]okból nyeri. A maghasadás során egy nehéz [[kémiai elem]] (általában [[urán]], [[plutónium]] vagy [[tórium]]) két kisebbre hasad. Ez természetes úton is megtörténik a [[radioaktivitás|radioaktív elemek]] esetében, ezt nevezzük természetes radioaktivitásnak. Az [[atommag]]ot mesterségesen is hasítani lehet hasítani, például neutronbefogással. A maghasadás közben [[energia]] szabadul fel, a reakciótermékek mozgási energiájaként, illetve [[gamma-sugárzás]]ként. Az urán esetében az atommag befog egy lassú (termikus) neutront, majd két kisebb magra bomlik. Eközben felszabadul 1-3 gyors [[neutron]] is. Így a maghasadás több neutront kelt, mint amennyit elhasznál, és az egész folyamat önfenntartó lesz. Ezt nevezik [[láncreakció]]nak, amelynek feltétele az ún. kritikus tömeg megfelelő geometriában való jelenléte.<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_61_atomenergetikai_alapismeretek/ch03s02.html#id531302 Atomenergetikai alapismeretek]</ref>
 
A maghasadás során gyors neutronok keletkeznek, viszont azokat az urán nem fogja be. Ezért a neutronokat le kell lassítani, ami [[neutronmoderátor]]ral történik. Az így lelassult neutronokat termikus neutronoknak hívjuk, mert egyensúlyban vannak a reaktorban uralkodó hőmérséklettel. Ezeket a neutronokat az urán nagy valószínűséggel fogja be.