„Verejtékmirigy” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Gray946.png|bélyegkép|Verejtékmirigy metszete]]

A verejtékmirigyeket szövettani szerkezetük és az általuk termelt szekrétum összetétele szerint két csoportba osztjuk:

===Ekkrin verejtékmirigyek===

Az ember esetében szinte az egész testfelületen megtalálhatóak, az ajkak és a külső nemi szervek egyes részei kivételével. Az embrionális fejlődés során az [[epidermisz]] lenövéseiből jönnek létre, [[szőrtüsző]]khöz nem csatlakoznak. Szerkezetük egyszerű: hosszú, csomóba (glomerulumba) csavarodó, egyik végén vakon végződő csövek. Két részre oszthatóak, a verejtéket termelő szekrétoros rész a [[dermisz]] mélyén és a hipodermisz felső részében található, amely fokozatosan megy át a többé-kevésbé egyenes kivezetőcsőbe, amely a bőr felszínére vezeti ki az izzadtságot.

; Ozmidrózis vagy '''bromhidrózis''': az apokrin mirigyek váladékának erős szaga, amit általában nem a baktériumok, hanem a mirigyek szerkezetének megváltozása okoz.<ref>Tsai, Ren-Yu (1 January 2006). "Treatment of Excessive Axillary Sweat Syndrome (Hyperhidrosis, Osmidrosis, Bromhidrosis) with Liposuction". In Shiffman, Melvin A.; Di Giuseppe, Alberto (eds.). Liposuction: Non-Cosmetic Applications. Germany: Springer. pp. 496–497. {{ISBN|9783540280439}}.</ref>

 

{{jegyzetek|2}}

 

[[Kategória:Anatómia]]