„Gyömörey György” változatai közötti eltérés

 
== Élete ==
Az ősrégi zalai köznemesi gyömörei és teölvári [[Gyömörey család]]ban született, amely 1330-ban már földbirtokos volt [[Zalagyömörő]]n.<ref>Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.501.o.</ref> Édesapja, gyömörei és teölvári Gyömörey Vince (1835-1917), Zala vármegye főjegyzője,<ref>Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.314.o.</ref> édesanyja, klobusiczi Blaskovits Izabella (1845-1913) volt.<ref name="Szluha Márton 2011">Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.503.o.</ref> Apai nagyszülei, gyömörei és teölvári Gyömörey György ([[1754]]-[[1816]]) és zalalövői Csapody Borbála ([[1759]]-[[1815]]) voltak. ApaiGyömörey nagyanyjaGyörgyné Csapody Borbála szülei [[Csapody József|zalalövői Csapody József]] ([[1727]]–[[1771]]) [[Somogy vármegye]] főszolgabíraja, földbirtokos, és jobaházi Dőry Anna Mária ([[1739]]-[[1805]]) voltak; a zalalövői Csapody család révén, Gyömörey György, az ősrégi és tekintélyes osztopáni [[Perneszy család]] leszármazottja volt. Apja, Gyömörey Vince lelkesen kutatta az ősrégi dunántúli Perneszy családot, és több leszármazási táblát is állított össze. "''A magvaszakadt zalalövői Csapody család története''" című tanulmányát is publikálta Gyömörey Vince a [[Turul (folyóirat)|Turulban]] [[1903]]-ban.
 
Gyömörey György [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] járt gimnáziumba, majd [[Budapest]]en szerzett [[Mérnök|gépészmérnöki]] oklevelet. [[1918]]-ig a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott, a vasúti és hajózási ügyeket felügyelte. [[1920]]-[[1922]] között a [[Celldömölk]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]je volt, majd rövid időre visszavonult a politikától.<ref>Szerk: Fatér, Horváth, Kiss, Molnár, Németh, Sütő. Zalai életrajzi kislexikon.(2005.) Zalaegerszeg. 116.o.</ref> [[1926]]. [[augusztus 14.]] és [[1935]]. [[március 8.]] között volt [[Zala vármegye]] főispánja.<ref>Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.326.o.</ref> [[1930]]. [[augusztus 17.]]-én magyar földre érkezett vonattal Aloisio Sincero bíboros, pápai legátus, aki Nagykanizsán megállt; ott impozáns fogadtatásban részesítették a pápa legátusát, amelyen [[Rott Nándor (püspök)|Rott Nándor]] veszprémi püspök, és Gyömörey György zalai főispán üdvözlő beszédeket mondtak magyarul és latinul.<ref>Friss Ujság, 1930. augusztus (35. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-17 / 186. szám</ref>
 
A négy év alatt, mióta a főispáni méltóságot betöltötte, sikerült neki kitűnő diplomatára valló lebilincselő modorával sok ellentétet kiegyenlíteni. Neki jutott a feladat, az új közigazgatási törvényt Zala vármegyében életbeléptetni és az ennek alapján összeült új törvényhatósági bizottságot ünnepélyes formák között beiktatni. Mindenkor szigorúan a törvény és jog alapján állt és a tisztviselői karral való együttműködése rendkívül harmonikus volt. Amikor főispáni állását elfoglalta, az a cél vezérelte, hogy a zalaegerszegi vasúti vonalat II. oszt. főútvonallá fejlessze, továbbá a vármegye községei részére bekötő utakat létesítsen és azokon a területeken, ahol csekély a gabonatermés, a gyümölcstermelés fokozásával tegye lehetővé a jobb és biztosabb megélhetést. E három cél érdekében mindent elkövetett, azonban a kormány részéről nem kapott kellő támogatást, úgy hogy eddig a vármegyére nézve életbevágóan fontos kérdések elintézve nincsenek.<ref>Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Gyömörei és teölvári Gyömörey György Zala vármegve főispánja</ref> Hogy ezt a helyzetet orvosolja, úgy döntötte a főispán, hogy közeledni fog a központi magyar kormányhoz. A [[Gömbös-kormány]]ynak [[1934]]-ben bizalmat kérő Gyömöreyt azonban a [[Pehm József]] által vezetett [[legitimizmus|legimitista]] körök közreműködésével szavazták le, ami a főispán bukását okozta; Gyömörey helyébe [[Tabódy Tibor]]t nevezte ki főispánná a kormány. Gyömörey György visszavonultan élt a földbirtokán, és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak [[1936]] után is tagja maradt.<ref>[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/szocikk/framegy.htm mek.iif.hu] URL hozzáférés – 2009. február 14.</ref>