„Európa” változatai közötti eltérés

Európa a [[Föld]] északi és keleti félgömbjén elterülő kontinens. Kis része átnyúlik a nyugati félgömbre is. Rajta halad át a kezdő hosszúsági kör. Keleten szorosan összefügg [[Ázsia|Ázsiával]], közös nevük [[Eurázsia]]. A két kontinens pontos határa megállapodás kérdése, nincs egyértelmű földrajzi határ. A ma leginkább elfogadott határvonal: a [[Dardanellák]], a [[Boszporusz]], a [[Fekete-tenger]], a [[Nagy-Kaukázus]] [[vízválasztó]] vonala, a [[Kaszpi-tenger]] északnyugati része, az [[Urál (folyó)|Urál]] folyó és az [[Urál (hegység)|Urál]] hegység egészen a [[Jeges-tenger]]ig.<ref>[https://en.wikipedia.org/wiki/Boundaries_between_continents#Modern_definition Boundaries between continents/Modern definition]</ref><ref>[http://www.afoldgomb.hu/ko-kovon/956-hol-a-hatar Hol a határ? Mármint Európa és Ázsia között]</ref> A kontinenst Észak-, Dél-, Nyugat-, Kelet- és Közép-Európára osztják. Európa partvonala a legtagoltabb a kontinensek közül. Nagy [[félsziget]]ei: [[Skandináv-félsziget|Skandináv-]], a [[Pireneusi-félsziget|Pireneusi-]], az [[Appennini-félsziget|Appennini-]] és a [[Balkán-félsziget]]. Szárazföldre benyúló legnagyobb [[tenger]]ei: a [[Balti-tenger|Balti-]], az [[Adriai-tenger|Adriai-]] és az [[Égei-tenger]]. [[Sziget]]ei közül az [[Atlanti-óceán]]ban a távolabb fekvő [[Izland]] és a [[Brit-sziget]] a legjelentősebbek. A [[Földközi-tenger]] szigetei közül a legnagyobbak: [[Korzika]], [[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]] és [[Szicília]]. A Balti-tenger legnagyobb tengeröble a [[Botteni-öböl]]. Európa partjait a Skandináv-félszigeten és [[Brit-sziget]]ek ÉNy-i vonalán hosszú, keskeny, mély, meredek falú, elágazó [[tengeröböl|tengeröblök]]: a [[fjord]]ok csipkézik. [[Völgy]]üket eredetileg a [[folyó]]k rajzolták ki. A [[legutóbbi jégkorszak|jégkorszaki]] [[jég]]takaró tengerbe nyúló [[gleccser]]ei tovább mélyítették a völgyeket, és ezek a jég elolvadása után [[öböl|öblökké]] váltak. Kijáratuknál számtalan sziklasziget található. Egészen más a Balti-tenger partvidéke, ahol a tenger építő munkát végez. A lapos parton a hullámok kifutnak a szárazföldre. A partok előtt lerakott hordalékokból [[homokgát]]ak – [[turzás]]ok – keletkeznek. A turzások néhol tengeröblökké zárnak el: ezek a [[lagúna|lagúnák]]. A partra sodort homokot a szél munkálja tovább. [[Dűne|Dűnékbe]] halmozza, és – növényzet híján – tovább is vándoroltatja. Ismét más képet mutatnak a partok az Atlanti partvidéken. Itt a magas partokat a tengerjárás és a hullámverés állandóan pusztítja.

 

 

[[Fájl:Európa geológiai nagyszerkezeti térképe.jpg|thumb|right|260px|A térképen vastag szaggatott vonallal az [[Afrika-lemez]] és az [[Eurázsia-lemez]] határa szerepel]]