„Kuvait” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
65. sor:
Kuvaitot a [[16. század]]ban alapították, amikor az Ál Anisza törzs számos klánja vándorolt a [[Perzsa-öböl]] északi partjára a [[Nedzsd]]ből, éhség sújtotta [[arábia]]i hazájukból. A mai [[Katar]] területén telepedtek le több mint 60 éven keresztül, majd tengerre szállva a Hader szigetére vándoroltak, ahol egy kis erődöt ''(kút;'' kicsinyített alakja a névadó ''kuvajt)'' alapítottak. Kuvait nem volt része sem az [[Abbászida Kalifátus]]nak, sem az [[Oszmán Birodalom]]nak, mivel ebben az időben csak egy jelentéktelen kis falu volt, és ez biztosította számára az autonómiát. Az ország mai vezetői [[I. Szabáh]]tól származnak, akit a főleg kereskedőkből álló közösség választott. Feladataik közé tartozott az állam ügyeinek intézése, az adók és a vámok kiszabása. Másképp történt a Perzsa-öböl többi arab emirátusával, ott az uralkodók erővel szerezték meg a hatalmat.
 
Amikor a térségben megnőtt a török befolyás, Kuvait ''kaza'' (egy város a környező falvakkal) lett Törökországon belül. Az 1913-as angol-török egyezményben mindkét fél elismerte, hogy Kuvait emírje, Mubarak al-Szabáh egy autonóm ''kaza'' ura Kuvaitban és környékén. Az I. világháború végén britangol csapatok vonultak be és Kuvaitot brit védnökségprotektorátus alatt álló független sejkséggé nyilvánították, így gyakorlatilag a [[Brit Birodalom]] része lett. 1922-ben kijelölték Kuvait és [[Szaúd-Arábia]] határát, egy 5180 km² nagyságú semleges területet hozott létre a két ország között Kuvait déli határán. Az 1930-as években olajat fedeztek fel, ez ösztönözte a kormányt a nemzetközileg elismert határok pontos meghatározására.
[[File:Stamp Kuwait 1949 2.5a.jpg|thumb|1949-es kibocsájtású kuvaiti postabélyeg [[VI. György brit király|VI. György]] brit uralkodó képmásával. Kuvait 1961-ig brit protektorátus volt.]]
 
A [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és a kuvaiti emír közötti jegyzékváltást követően 1961. június 19-én lett független Kuvait. A Reserve Bank of India által kibocsátott öböl-rúpiát a [[kuvaiti dinár]] váltotta fel. Nagy olajmezőket fedeztek fel, ez jelentős külföldi tőkebeáramlást váltott ki. Az olajipar növekedése nyomán Kuvait az Arab-félsziget egyik leggazdagabb államává és 1952-re a [[Perzsa-öböl]] legnagyobb olajexportőrévé vált. A növekedés szükségessé tette sok külföldi munkás alkalmazását, különösen [[Egyiptom]]ból és [[India|Indiából]]. A Szaúd-Arábiával fennálló határvitát úgy rendezték, hogy a két ország a semleges övezetben akár szárazföldön, akár tengeren kitermelt olajat egyenlő arányban osztotta fel egymás között.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kuvait