A fizikában '''skalárnak''' nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a [[koordináta-rendszer]] elforgatásakor nem változik. Itt a koordináta-rendszer alattrendszeren elsősorban a háromdimenziós euklideszi teret értjük, és ekkor tulajdonképpen '''hármasskalár''' -mennyiségről van szó tulajdonképpen. Ha a (térbeli) tükrözéseket is bevonjuk a megengedett transzformációk körébe, akkor két eset lehetséges:
* a mennyiség nem változik, – ekkor '''valódi skalár''' vagy szűkebb értelemben vett '''skalár''' mennyiségről beszélünk;
* a mennyiség előjelet vált ([(-1)-gyel szorzódik)], amikor is '''pszeudoskalár''' -mennyiségről beszélünk.
==A fogalom kiterjesztése==
===Négyesskalár vagy Lorentz-skalár===
Ha a háromdimenziós (hármas-)térbeli forgatások helyett a [[Lorentz-transzformáció]]val szembeni invarianciát követeljük meg, akkor az ezt kielégítő mennyiséget '''négyesskalár''' -mennyiségnek hívjuk. Minden négyesskalár egyben hármasskalár is, de ez fordítva nem igaz. Például a [[Tömeg|nyugalmi tömeg]] és az [[energia]] hármasskalár, de csak a nyugalmi tömeg négyesskalár is.
==Példák skalármennyiségre==
'''Négyesskalár''' mennyiségek általában azAz alapvető fizikai állandók, (mint a ''[[fénysebesség]]'', ''[[Planck-állandó]]'', ''[[Boltzmann-állandó]]'', ''[[elemi töltés]]'' stb., valamint a ''nyugalmi tömeg'' stb.) általában '''négyesskalár'''-mennyiségek.
'''Hármasskalár''' -mennyiség az ''[[idő]]'', ''[[energia]]'', stb.
==Lásd még==
* [[vektorVektor]], axiálvektor
* [[tenzorTenzor]], pszeudotenzor
* [[Minkowski-tér|Lorentz-vektor]], négyesvektor
|