„Pándi Marianne” változatai közötti eltérés

Szerkesztői és kritikusi munkásságát jelentős monográfiák írása és fordítása kísérte. Könyveinek sorát [[1960]]-ban ''Az olasz zene története'' nyitotta meg, majd ezt az irányt folytatta a ''[[Claudio Monteverdi|Monteverdi-kötet]],'' később egy ''[[Maurice Ravel|Ravel-biográfia]].'' Pándi Marianne-t, az aktív kritikust a magyar kritika múltja is érdekelte; [[1967]]-ben jelent meg a 19. századra visszatekintő ''Száz esztendő zenekritikája'' című dokumentumgyűjteménye, melyet [[2001]]-ben ''Hangászati mulatságok'' címmel adott ki újra. Pándi érdeklődését a 20. századi orosz zene iránt három [[angol nyelv]]en megjelent munka fordítása mutatja: Robert Craft [[Igor Stravinsky|Stravinskyval]] folytatott beszélgetései, [[Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics|Sosztakovics]] ''Testamentum'' című emlékiratai és egy ''[[Szergej Szergejevics Prokofjev|Prokofjev-életrajz]],'' amely [[New York]]ban jelent meg a hatvanas években, ''Egy szovjet tragédia'' címmel. Népszerűségét Pándi Marianne azonban mindenekelőtt négykötetes ''Hangversenykalauz''ával vívta ki, melynek kötetei [[1972]]-től kezdve jöttek ki, legújabb kiadása pedig [[2005]]-ben jelent meg, s amely az értő hangverseny-látogató közönség alapműve lett.

* ''Száz esztendő magyar zenekritikája. 1793-18981793–1898''; Zeneműkiadó, Bp., 1967

* Walter Kolneder: ''Antonio Vivaldi. 1678-17411678–1741. Élete és művészete''; ford. Pándi Marianne; Gondolat, Bp., 1970

* ''Testamentum. Dmitrij Sosztakovics emlékei Szolomon Volkov szerkesztésében''; ford. Pándi Marianne, a Sosztakovics-művek jegyzékét összeáll. és, utószó Csuhai István; Európa, Bp., 1997

* ''Hangversenykalauz''; kieg. Könyves Klaudia, Saxum, Bp., 2005-2005–