„Budapest” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.127.51.172 (vita) szerkesztéséről 112.120.124.107 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a kis s |
||
498. sor:
Az [[Országház]] a [[Kossuth Lajos tér (Budapest)|Kossuth Lajos téren]] található, mint [[Magyarország]] egyik legismertebb épülete és egyben jelképe. Itt székel a [[Országgyűlés|Magyar Országgyűlés]] és az [[Országgyűlési Könyvtár]], továbbá itt található a [[Szent Korona]] és a többi koronázási jelvény (a [[Koronázási palást|palást]] kivételével). Az építkezés tizenkilenc évig tartott, [[1885]]-ös kezdettel, és [[1904]]-es befejezéssel. Az épületet [[Steindl Imre]] tervezte [[Neogótika|neogótikus]] és [[Eklektika|eklektikus stílusban]]. A téglalap alaprajzú, 17 745 négyzetméterű Országház hossza 268 méter, szélessége 123 méter, magassága pedig a [[millennium]]ra utaló 96 méter. Ezen méretek alapján [[Európa]] második és a világ harmadik legnagyobb [[parlament]]i épülete. Mint a [[Budapest világörökségi helyszínei|Duna-part látképe]] [[1987]] óta része a [[Világörökség|kulturális világörökségnek]].
A [[Budai Várnegyed]] a főváros szívében, az [[Budapest I. kerülete|I. kerületben]] a [[Várhegy (Buda)|várhegyen]] található. A várnegyed Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja. A [[Budavári Palota]] vagy más néven a ''volt királyi palota'' ennek része, és az egyik legjelentősebb épülete. A komplexum már az [[1300-as évek]]től épült, és egészen a [[19. század]]ig folyamatos bővítéseken ment keresztül, így mind a [[reneszánsz]], mind pedig a [[barokk]] és neobarokk stílusjegyek megtalálhatók rajta. A palota volt a [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar uralkodók]] székhelye. A 19. század végén olyan építészek dolgoztak a bővítésén, mint [[Ybl Miklós]] és [[Hauszmann Alajos]]. A [[Budapest világörökségi helyszínei|Budai várnegyed]] részeként [[1987]] óta szintén a világörökség részét képezi. A várnegyed egy másik része a [[Szent György tér]]. A királyi palota északi előterében ma elterülő L-alakú Szent György tér a Várnegyed egyik legfiatalabb tere. Ezen a területen a középkorban még nem volt tér. Az eddigi régészeti ásatások alapján kiderült, hogy a területen kezdetektől a mai Színház utca és Szent György utca elődje volt.<ref>{{cite web|title=Szent György tér - Sándor-palota, Hadügyminisztérium, Teleki-palota |publisher=budapest.com |url=http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/szent-gyorgy-ter.html |accessdate=2018-08-22}}</ref> Innen remek kilátás nyílik a királyi palotára, továbbá itt található a [[Magyarország köztársasági elnöke|köztársasági elnöki]] rezidencia, azaz a [[Sándor-palota (Budapest)|Sándor-palota]], valamint a [[Várszínház (Budapest)|Várszínház]] és a [[Budavári
[[Fájl:House of Terror Museum in Budapest (10890338584).jpg|210px|bélyegkép|bal|A 2002 óta a [[Budapest világörökségi helyszínei|világörökség részét]] képző [[Andrássy út]] és az ott található [[Terror Háza Múzeum]]]]
1 070. sor:
Az országos, esetenként egyben [[Európa|Európát]] is [[Páneurópai folyosók|átszelő]] utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és az útvonalak Budapest-centrikussága miatt nagy gondot jelent a hatalmas tranzitforgalom. Ezért kiemelkedő jelentőségű a fővárost elkerülő [[M0-s autóút (Magyarország)|M0-s autóút]], melynek kiépítésével enyhült a fővárosi utak zsúfoltsága és a város levegőszennyezettsége. Budapestet a [[Duna]] osztja két részre, területén hét közúti és két vasúti [[híd]] található. Ezek északról délre haladva: [[Újpesti vasúti híd]], [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]], [[Margit híd]], [[Széchenyi lánchíd]], [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]], [[Szabadság híd]], [[Petőfi híd]], [[Rákóczi híd]], [[Összekötő vasúti híd]] – valamint a [[Deák Ferenc híd]] az M0-s körgyűrű déli részén és a [[Megyeri híd]] az északi szakaszán. A [[Duna]] főága választja el egymástól Budát és Pestet, mellékágai pedig több szigetet is közrezárnak. A Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és Szabadság híd nem csak városképi jelentőségű, hanem önmagában is művészeti alkotás.
Budapesten 11-féle közlekedési eszköz jár (ezen belül 4 [[budapesti metró|metróvonal]], 5 [[Budapesti Helyiérdekű Vasút|HÉV-vonal]], 36<ref name=viszonylat>2019. februári adat</ref> [[Budapest villamosvonal-hálózata|villamosjárat]], 16<ref name=viszonylat /> [[Budapest trolibuszvonal-hálózata|trolibuszjárat]], 232<ref name=viszonylat /> [[Budapest autóbuszvonal-hálózata|nappali]] és 43<ref name=viszonylat /> [[Budapest éjszakai autóbuszvonal-hálózata|éjszakai]] autóbuszjárat). Turistalátványosságként megtalálható a városban a [[Budavári
Budapest 25 európai fővárossal áll közvetlen vasúti összeköttetésben, a napi nemzetközi járatok száma meghaladja az ötvenet. A főváros és a nagyobb vidéki városok között közlekedő [[InterCity]] járatok népszerűek és kulturáltak. Három nagy nemzetközi pályaudvar működik a fővárosban, a [[Keleti pályaudvar]], a [[Nyugati pályaudvar]] és a [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli pályaudvar]].
| |||