* A feledésbe merült [[Arisztotelész]] rendszertani leírásait [[1554]]-ben három lelkes francia természetkedvelő: Hippolyte Salviani, Pierre Belon és Guillaume Rondelet újra feltámasztjafeltámasztotta, és ezzel megalapozzákmegalapozták a mai értelembeértelemben vett ichthiológia alapjait. A leírásuk <SPAN style="TEXT-DECORATION: underline">''Libri Dede Piscibus Marinum </SPAN>Marinis'' néven jelenikjelent meg [[Franciaország]]ban. Ebben 59 édesvízi és 205 tengeri faj leírása található; a könyv 335 illusztrációt tartalmaz. Ebben a korban a [[botanika]] sokkal fejlettebb tudományág volt, mint a [[zoológia]].
* Egy svéd orvos (boncmester) és botanikus Gaspard Bauhin Gaspard [[1596]]-ban kiadjakiadta <SPAN style="TEXT-DECORATION: underline">''Pinax theatri Botanici </SPAN>'' című könyvét, amely alapműve lesz a későbbi növénytani rendszerezésnek. Az itt leírt 6000 növényfaj már osztályozva van, úgymint; fák, bokrok, füvek és fűszernövények ''(Aromataba)''. Ebben az osztályozási rendszerben már megjelenik a nem és a faj fogalma, és jó pár növényfajnál a kettős névhasználat. Ezt az osztályozási rendszert veszivette át 139 évvel később [[Carl von Linné]], aki a Bauhin család tiszteletére (Johann &és Gaspard Bauhin) egy növénynemzetséget ''Bauhinia'' ''(Caesalpiniaceae'' család) névre keresztel.