„Uzsorás szerződés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
24. sor:
Az egyszerű uzsorának büntetése 1-6 hónapig terjedhető [[Fogházbüntetés|fogház]] és 100-1000 [[Osztrák–magyar forint|forintig]] terjedhető pénzbüntetés, s mint fakultatív mellékbüntetés, hivatalvesztés. A minősített uzsoránál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 forintig terjedhet, a fent említett mellékbüntetés kötelező, s azonfelül a bűnös a községből, ahol az uzsorát elkövette, ha nem oda való illetőségű, ha pedig külföldi, az országból kiutasítható. A százalékláb számszerű nagysága nem mint uzsora-megállapító, hanem mint uzsora-kizáró tényező szerepel, amennyiben ki van mondva, hogy a valósággal adott érték után 8%-ot meg nem haladó kamat uzsorát egyáltalán nem képezhet. Uzsora miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél vagy házastársa, vagy a fel- és lemenő ágbeli rokonok, vagy a gyám vagy gondnok indítványára indítható; az indítvány azonban nincs a rendes 3 havi határidőhöz kötve, hanem a 3 évi elévülési határidőn belül bármikor előterjeszthető. Kivételesen indítvány nélkül hivatalból üldözhető az uzsora akkor, ha valamely vidéken elharapódzott, s annak folytán a [[közigazgatási bizottság]] felterjesztésére az eljárást az igazságügyi miniszter elrendeli. Büntetést kizáró ok, ha a bűnös az indítvány megtétele előtt a törvényellenességet jóváteszi, s a felvett uzsorási előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja.
 
== A hatályoskorábbi szabályozás Magyarországon ==
 
{{tataroz}}
Az azóta hatályon kívül helyezett [[Polgári Törvénykönyv]] (a többször módosított 1959. évi IV. törvény) szerint:
 
35. sor:
 
Uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.<ref>2013. évi V. törvény 6:88. § (4) bek.</ref>
 
== A hatályos szabályozás Magyarországon ==
Az uzsorás szerződés fogalmát a hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) a következőképpen határozza meg: Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.<ref>2013. évi V. törvény 6:97. §</ref>
 
Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése körében a törvény úgy rendelkezik, hogy '''uzsorás szerződés''' esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.<ref>2013. évi V. törvény 6:113. § (3) bek.</ref>
 
A [[semmisség]] körében a törvény előírja, hogy közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.<ref>2013. évi V. törvény 6:88. § (4) bek.</ref>
 
== Jegyzetek ==