Főmenü megnyitása

Módosítások

Visszavontam az utolsó 2 változtatást (217.150.134.45), visszaállítva Szilas szerkesztésére
[[Fájl:Topits József András.png|bélyegkép|jobbra|220px|[[Topits József]] ([[1824]]–[[1876]]), tésztagyáros, a [[Topits József fia gőztésztagyár|Topits József fia Első magyar gőztésztagyár]] alapítója.]]
[[Fájl:Thék Endre.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Thék Endre]] ([[1842]]–[[1919]]) bútorgyáros.]]
'''Ipari forradalom''' a neve annak indul az átfogó [[társadalom|társadalmi]], [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] és [[technológia]]i változásnak, amely [[1769]] és [[1850]] között először [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]], majd [[Európa]] és [[Észak-Amerika]] egyes régióiban zajlott le. Az átalakulás az eleinte [[szén]]fűtésű [[gőzgép]] feltalálásával és a kezdetben [[textilipar|textilüzemekben]] elindult [[gép]]esítéssel kezdődött. Az ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a [[gőzhajó|gőzhajtású hajók]], [[csónak]]ok, és a [[gőzmozdony|gőzvasút]] bevezetése adott újabb lendületet. A folyamatok a [[19. század]]ban újabb forradalmi változásokhoz vezettek és továbbgyűrűztek az egész világra ([[második ipari forradalom]]).
 
== Okai ==
A [[bekerítések]] és a [[brit mezőgazdasági forradalom]] hatékonyabbá és kevésbé munkaerőigényessé tették az élelemtermelést, és a népességnek az a része, amely már nem tudott munkát találni a [[mezőgazdaság]]ban, a városokba kényszerült, hogy az újonnan épült [[gyár]]akban keressen munkát. A tömeges városba költözés alacsony életszínvonallal járt: hosszú munkanapok a hagyományos mezőgazdasági szünetek nélkül (nyári aszály vagy télvíz idején).
 
Az ipari forradalomnak jelentős hatásai voltak a társadalmi struktúrára. Elindulása előtt a [[nyilvános]] és a [[magán]] szféra között erős átfedések voltak, a munka gyakran egybefolyt a háztartással a családtagok között elosztva. Most viszont ezek a szférák elkezdtek kettéválni munkai életre és attól élesen elkülönülve otthoni életre. Ez a folyamat nagy mértékben befolyásolta a [[nemi szerepek]] további alakulását és hozzájárult a későbbiekben [[hagyományos családmodell]]nek elnevezett társadalmi intézmény megszűnéséhez. A hagyományos családban a férfi(ak) a családfenntartó(k), a nők feladata a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése. Az ipari munkásságnál az alacsony munkabérek többnyire nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a férfi egyedül tartsa el a családot, így szükségessé vált a nők munkába állása, ami merőben szokatlan volt. Hamarosan a gyermekmunka is megjelent. A nők és gyermekek alacsonyabb bérért dolgoztak. Ezzel együtt a polgárság megjelenésével egyfajta kiegyenlítődés is történik xD, a burzsoázia lenyúlik a középosztályba és fordítva. Új, iparhoz, bankhoz és kereskedelemhez kötődő vagyonok jöttek létre.
 
Az ipari forradalom azonban nem mindenhol járt olyan következményekkel, mint Angliában. Azok a térségek, ahol csak a második ipari forradalom hatásai érezhetők, a kevés tőkefelhalmozás miatt ekkor élték meg első, megkésett és alulindukált ipari forradalmukat. Ezek közé tartozott az Osztrák–magyar Monarchia is:
80 865

szerkesztés