„Első Orbán-kormány” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:807:4EFB:F5DE:9A22:8779:F10F (vita) szerkesztéséről 2A01:388:20C:350:0:0:1:4F szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
168. sor:
* Ciklus közben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból leválasztották az informatikai ügyeket, amelyet egy kormánybiztos vezetett tovább. Ez a terület is a MEH-be került, a kancelláriaminiszter irányítása alá. [[Orbán Viktor]] miniszterelnök az informatika súlyának növekedésével magyarázta a hírközlés kiválását a KHVM-ből.
=== Koalíciós válság – Fidesz kontra
A koalíció válságában és a koalíciós együttműködés megszűnésében, de az ezzel együtt végbement kisgazdapárti leépülésben is több eseménynek és tényezőnek is szerepe van. Mindenekelőtt a kétéves költségvetés elfogadásának, ami minimálisra csökkentette egy pártok közötti veszélyes viszály és egy kormánybukás kockázatát. A [[2000]] őszén induló, [[Torgyán József]] elnevezésével: „lejáratási kampány” ([[Székely-ügy]], Torgyán-villa) nyomás alá helyezte az FKGP-t és elnökét. Már ekkor elindult a helyezkedés az FKGP-ben.
176. sor:
A Népszava birtokába jutott hangfelvétel olyan beszélgetést örökített meg, amin nem vett részt az, aki ellen ezt bizonyítékként akarták felhasználni. Arról esett szó, hogy a miniszter fiát [[Torgyán Attila]] 3 millió forintos kenőpénzzel kellene megvesztegetni, cserében agroparkok támogatásáért. Az ügy koronatanúja, a hangfelvételt készítő [[Deésy Géza]]<ref>[https://index.hu/belfold/torleone/ Deésy szembeszáll Don Torleonéval], Index, 2001. február 1., (Hozzáférés: 2009. május 13.)</ref> vállalkozó, a Stadler-per későbbi elítéltje ezután egy dokumentumot is eljuttatott a Népszavának, melyből kiderült, hogy a Torgyán Attilának átutalt kenőpénz közpénzből származik.<ref>[https://index.hu/belfold/torgyan0131/ Közpénzből vesztegették meg Torgyán Attilát], Index, 2001. január 31., (Hozzáférés: 2009. május 13.)</ref> Ezt követően 2001. február 8-án Torgyán József az Orbán Viktornál tett látogatásakor lemondott posztjáról, amit a miniszterelnök 2001. február 15-ei hatállyal elfogadott.<ref>[https://index.hu/belfold/torgyanlemon/ Torgyán lemondott], Index, 2001. február 8., (Hozzáférés: 2009. május 13.)</ref>
A kisgazda miniszterek még január végén biztosították támogatásukról miniszterelnököt. Megalakult a frakción belüli ún. polgári platform ([[Bánk Attila]], [[Pokol Béla]], [[Turi-Kovács Béla]], [[Boros Imre]], [[Horváth Béla (politikus)|Horváth Béla]], [[Várhelyi András]]), ami gyorsította a párt és a képviselőcsoport megosztását. Torgyánt lemondatták a miniszteri posztról, és gyorsan napirendre került a pártelnökségből való lemondatása. Ebben is szerepet kapott a helyettese, [[Szabadi Béla]] államtitkár elleni büntetőeljárás, ami Boros Imre megbízott agrárminiszter névre szóló feljelentései, tényállása és az államtitkár elítélése iránti kérelme<ref>[http://szabadibela.hu/pdf/bfelj.pdf Boros Imre feljelentései]</ref>
A koalíciós együttműködés [[2001]]-ben lényegében megszűnt, bár a koalíció formálisan végig fennmaradt. Az eljárást Szabadi ellen [[Boros Imre]] kisgazda tárca nélküli miniszter névre szóló feljelentése indította el. Az országgyűlés felfüggesztette [[Szabadi Béla]] mentelmi jogát és előzetes letartóztatásba helyezték az országgyűlési képviselőt.<ref>[https://index.hu/belfold/szabadi0621/ Őrizetbe vették Szabadi Bélát], Index, 2001. június 21.,(Hozzáférés: 2009. május 14.)</ref>
|