Wikipédia

„Viszkozitás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Kapilláris viszkoziméter: Elírás javítása
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a kis korr
59. sor:
''k'' a készüléknek a méretével összefüggő konstans jellemzőit, valamint az állandókat foglalja magába, és viszkoziméter állandónak nevezik. Ezt az állandót ismert viszkozitású folyadék átfolyási idejének a mérésével kell megállapítani ([[kalibráció]]).
 
"k" mértékegysége: m^2²/s^2²
 
Ha a fenti kifejezést elosztjuk a folyadék [[sűrűség]]ével, akkor a kinematikai viszkozitás az átfolyási idő ismeretében közvetlenül számítható.
98. sor:
==== Egyéb viszkoziméter ====
Például az Engler-féle viszkoziméter, amely kettős falú, termosztálható fémedény. Az alsó részén meghatározott méretű kifolyónyílás található. Adott mennyiségű folyadék kifolyási idejét mérik. A mérési eredményt Engler-fokban (°E) adják meg, amely az adott hőmérsékletű folyadék és az ugyanolyan hőmérsékletű víz kifolyási idejének a hányadosa.
Az Engler-fok relatív adat, így az átszámítás stokesra vagy m²-ra táblázat segítségével történhet.
Az Engler-féle viszkoziméter [[Karl Engler]] német kémikusról kapta a nevét.
 
124. sor:
: 1 stokes = 100 centistokes = 1 cm²·s<sup>−1</sup> = 0,0001 m²·s<sup>−1</sup>.
 
A kinematikai viszkozitás a folyadékban (gázban) keltett örvényszerű zavarok öncsillapodásának gyorsaságát jellemzi. Ebben a folyamatban a folyadékban tárolt mozgási energiát a viszkozitás emészti fel. A lecsengés sebessége függ a zavar jellemző lineáris méretétől: kétszer akkora méret esetén a lecsengés négyszer annyi ideig tart. Ezt fejeződik ki a m²·s<sup>−1</sup> mértékegységben. A jelenség sokban hasonlít a hőmérséklet-különbségek kiegyenlítődésnek dinamikájához valamely homogén anyagban. A [[hőmérséklet-vezetési tényező]] mértékegysége szintén m²·s<sup>−1</sup>.
 
====A kinematikai ''(ν)'' és dinamikai ''(η)'' viszkozitás közötti átszámítás====
160. sor:
| 100 || 0,28 × 10<sup>−3</sup>
|-
|rowspan=1| [[jég]] || -13−13 || 15 × 10<sup>12</sup>
|-
| [[higany]] ||rowspan=6| 20 || 17,0 × 10<sup>−3</sup>
184. sor:
| [[olívaolaj]] || 20 || [81 × 10<sup>−3</sup> … 100 × 10<sup>−3</sup>]
|-
| [[tej|kávétejszinkávétejszín]] || 20 || 10 × 10<sup>−3</sup>
|-
| [[vér]] || 37 || [4 × 10<sup>−3</sup> … 25 × 10<sup>−3</sup>]
197. sor:
A folyadékok viszkozitása exponenciálisan csökken a hőmérséklet növekedésével.
 
A dinamikai viszkozitás hőmérséklet-függéséthőmérsékletfüggését az Arrhenius-AndradeArrhenius–Andrade-összefüggés írja le:
 
:<math>\eta=\eta_\mathrm o \mathrm e^{\frac{E^\Dagger}{RT}}</math>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Viszkozitás”