„Mejdúmi piramis” változatai közötti eltérés

A '''mejdúmi piramis''', (más néven: ''álpiramis'', ''hamis piramis'' (arabul: ''el-Harám al-Kaddáb''), ''összeomlott piramis'') az egyik legrégibb [[piramis]]. Valószínűleg [[Huni]] fáraó kezdte el az építését, majd fia [[Sznofru]] folytatta. Az építkezés azonban megrekedt, mivel az épület instabillá vált.

Arab nevét onnan kapta, hogy valójában egy, a [[Dzsószer-piramis]]hoz hasonló lépcsős piramisról van szó, amelyet elődjétől eltérően elkezdtek sima mészkőlapokkal burkolni: az eredeti tervek szerint egy 118 méter magas, gúla alapú építményt akartak létrehozni. Valódi magassága végül csak a 92 métert érte el, de így is a legmagasabb épület volt a világon [[Sznofru]] következő piramisának, a [[tört falú piramis]]nak az elkészültéig. Sznofru első saját piramisa sem hozott sikert, a tört falú piramis is hibás konstrukciónak bizonyult, ellenben az már valódi piramisnak indult. Az első, sikeresen fölépített valódi piramis végül Sznofru 105 méter magas [[vörös piramis]]a lett.

A mejdúmi piramis minden hibája ellenére fontos a piramisépítések és az építészet történetében, hiszen ez az első próbálkozás a sima oldalfalú síremlékek építésére, emellett pedig óriási vállalkozásnak számított a néhány évvel korábban elkészült, akkor teljesen újnak számító és méreteivel is minden mást fölülmúló Dzsószer-piramisnál majdnem kétszer magasabb épület terveinek a kidolgozása. MaA mejdúmi piramis felső része végül összeomlott, de ma is rendkívül látványos és 65 méteres jelenlegi magasságával is lenyűgöző látványt nyújt a szemlélődők számára.