„Mennybemenetel” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  3 évvel ezelőtt
a
aprók
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
a (aprók)
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az [[Újszövetség]]ben három helyen szerepel: [[Márk evangéliuma]] 16. fejezetében, [[Lukács evangéliuma]] 24. fejezetében és az [[Az apostolok cselekedetei|Apostolok cselekedetei]]ről írt könyv 1. fejezetében.
 
Az [[Őskeresztények|ősegyház]] a [[4. század]]ig a [[Szentlélek]] eljövetelével együtt, [[pünkösd]]kor ünnepelte. De ekkortól a [[Biblia|Szentírásból]] ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: [[április 30.]], a legkésőbbi pedig [[június 3.]] (húsvétvasárnap után 39., [[nagyszombat (kereszténység)|nagyszombat]] utáni 40. nap)
 
A [[12. század]]tól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban [[1918]]-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1ldoz%C3%B3cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6k.html Magyar katolikus lexikon]</ref> Liturgikus színe: a [[fehér]]. Az ünnep témáját az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”<ref>Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. {{ISBN|978-963-9571-69-3}}</ref>
 
== Jegyzetek ==