Wikipédia

„Ichthiológia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Sablon. Annyi a hiba amit nem érek fel.
65. sor:
* [[Georges Cuvier]] egy briliáns francia zoológus, anatómus, paleontológus és geológus volt. Főleg az emlősökkel foglalkozott, de a halrendszerezés sem állt távol tőle. Egyik fajbesorolása a ''Pempheris vanicolensis''. A halrendszerezéssel kapcsolatos leírásai közül sokat álnéven írt. Egyedül az [http://fishbase.mnhn.fr/Eschmeyer/GeneraSummary.cfm?ID=Sander Oken]{{Halott link|url=http://fishbase.mnhn.fr/Eschmeyer/GeneraSummary.cfm?ID=Sander |date=2018-11 }} névről tudjuk biztosan, hogy ezt is használta, a többi álnéven írt munkája a feledés homályába vész. Cuvier elsőként irányítja a figyelmet a fennmaradt halfosszíliákra. Tőle származik az állatvilág első használható, testalkat szerinti osztályozása. Fő műve ''Leçons sur l'anatomie comparée'' néven jelent meg. Cuvier munkatársa Achille Valenciennes, aki rendszerezi az algázó harcsát, ''Hypostomus cirrhosus'', a yukatáni fogaspontyot ''Poecilia sphenops'', az indiai üvegharcsát ''Kryptopterus bicirrhis'', és az [[Amur (hal)|amurt]] ''Ctenopharyngodon idella''.
* 1783-ban Konstantinápoly későbbi külvárosában Galatában született egy kivételes tehetségű ember, Constantine S. Rafinesque-Schmaltz. [[Fájl:Rafinesque Constantine Samuel 1783-1840.png|balra|bélyegkép|150px|Constantine Samuel Rafinesque]] Kortársai közül sokan hívják őt nagy géniusznak, de még többen egy őrültnek – viszont a valóságban egy különc autodidakta volt. Minden előképzés nélkül, pusztán a [[latin nyelv]] ismeretében különös tehetséggel igazodott el a zoológia, botanika és az ichthiológia rejtelmeiben, de főleg a [[puhatestűek]] törzsfejlődése érdekelte. Ezen kívül még biológus, meteorológus, kőműves, író és soknyelvű fordító volt, folyékonyan beszélt olaszul, angolul és francia nyelven. Foglalkozott még embertannal, földtannal – ezt még felsorolni is fárasztó. (…) Nagy sikereit az Egyesült Államokban érte el főleg a botanika terén, de a halrendszerezés sem állt távol tőle. Elsőként foglalta rendszerbe az észak-amerikai, főleg a Mississippi völgy halait, fölállította például a törpeharcsa nemeket: ''Noturus'', ''Ictalurus'', ''Pylodictis'', ''Ameiurus'', és osztályoz egy pontyfélét is ''Alosa chrysochloris'' néven. 1819-ben kinevezték a Kentucky államban lévő lexingtoni egyetem botanikai professzorának. Rafinesque már sejtette a természetes kiválasztódás (törzsfejlődés) elméletét, de annak megértése már meghaladta képességeit.
* A skót orvos, botanikus és zoológus Francis Buchanan-Hamilton 1794 és 1815 között a katonai szolgálatát töltötte az indiai Bengáliában. Ő volt akkor a sebésze az indiai főkormányzó Lord Wellesley-nek Kalkuttában, akinek a tulajdonában volt a város Alipore nevű botanikus kertje. A [[Brit Kelet-indiai Társaság]] 1807. szeptember 11-én kelt rendeletében utasította a főkormányzót, hogy térképezze fel Bengáliát zoológiai, botanikai és etnikai szempontból. A feladat természetesen ismét Buchananra hárult és kezdetét vette nemcsak India, hanem a környező királyságok zoológiai szempontból történő feltárása is. Buchanan elsőként adott hírt az indiai Banda folyó halvilágáról, – itt 269 fajról számolszámolt be, melyek közül 100 hal addig ismeretlen volt. Többek között leírta az arany márnát, ''Puntius gelius''. Feltérképezi az Indus és a Gangesz völgyét, az afganisztáni [[Helmand (folyó)|Helmand]] folyót, amely közös vízmegosztású folyó Iránnal. Leírta Nepál és a Himalája gazdag növényvilágát is. Sajnos Buchanannak a Helmand folyó völgyéből gyűjtött zoológiai anyaga nagyrészt elveszikelveszett vagy elkobozzákelkobozták – köszönhetően az indiai kiskirályoknak, elsősorban TippusTipu szultánnakSultannak. [[Fájl:Colisa lalia.jpg|bélyegkép|200px|''Colisa lalia'' - manapságma: ''Trichogaster lalius'']] Az a néhány megmaradt anyag ami a Helmand folyó állatvilágáról fennmaradt, az „nem értékelhető és nagyon zavarba ejtő” – mondta ezt egy évszázaddal később Buchananról India első, egyébként kiváló ichthiológusa Sunder Lal Hora 1933-ban. 1814-ben William Roxburgh leszlett a felügyelője a kalkuttai botanikus kertnek, és tovább nem tartanak igényt Buchanan szolgálataira. Ő visszatért Angliába és 1822-ben közzétette botanikai és zoológiai leírásait Edinburghban illetve Londonban. Buchanan újdonságnak számító latinosított halnevei eleinte sokkolják az akkori nomenklatúrát. Sok halfajt a hindu mitológiai mesék alapján nevezett el: ''Tor tor'', ''Badis badis'', ''Chanda nama'', ''Channa barca'', ''Colisa lalia''. (A Chanda egy szörny neve a hindu mesékben, akit Chamunda Devi megöl, – ez szintén egy népszerű név a hindu közösség meséiben. Buchananról később egy amerikai apró pontyfélét neveznek el, ''Notropis buchanani'' (E. Meek, 1896).
* Az osztrák természettudós, [[Johann Natterer]] a 19. század legnagyobb zoológiai és ichthiológiai felfedezője. 1817-ben I. Ferenc osztrák császár férjhez adta lányát, Mária Leopoldina főhercegnőt I. Péter brazil császárhoz. A hosszú brazíliai utazásra felkérikfelkérték kísérőnek a bécsi Zoológiai Múzeum két természettudósát, Carl Friedrich Philipp von Martiust és Johann Natterert. Az esküvő után a két bécsi természettudós még 18 évig Dél-Amerikában maradt és összegyűjtötte az évszázad addigi legnagyobb zoológiai anyagát. Terjedelmes gyűjteményükkel 1835-ben tértek vissza és biztonságba helyezték azt, a bécsi Természettudományi Múzeumban. I. Ferenc császár egyszerűen megveszimegvette e páratlan gyűjtemény egy részét, amely tartalmaz sok madarat, növényt, rovart tartalmazott. Szerencsére a tartósított haltetemek nem érdekleltékérdekelték I. Ferencet. Az 1848-ban kitört bécsi forradalom alatt a hofburgi tűzben ez a gyűjtemény teljes egészében elégett, Natterer naplójával együtt. Az a páratlan gyűjtemény csak 60 000 addig ismeretlen rovarfajt tartalmazott. Netterer nevéhez több mint 2000 halfaj leírása fűződik, olyan egzotikus fajokat ír le elsőként, mint a dél-amerikai [[Tüdőshalak|tüdőshal]], ''Lepidosiren paradoxa'' ([[Leopold Fitzinger|Fitzinger]], 1837). Elsőként írja le az amazonasi édesvízű rájákat. Később elismerésként sok halfajt róla neveznek el például ''Copella nattereri'' ([[Franz Steindachner|Steindachner]], 1876), ''Farlowella nattereri'' (Steindachner, 1910) és ''Corydoras nattereri'' (Steindachner, 1876).
 
Az ichthiológia történetét nemcsak olyan nagy nevek írták, mint Linné, hanem olyanok is, akiknek neve szép lassan kitörlődik az emberek emlékezetéből.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ichthiológia”