„Hűvösvölgyi út” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív121#Kisbolygó került felfedezésre, egyéb apróság |
|||
17. sor:
Az út története egészen biztosan legalább a középkorig nyúlik vissza, erről tanúskodik a szomszédságában, a Fekete István utcai kereszteződése mellett feltárt, jelentős középkori romterület. Az út régi katonai felvonulási irány is. Régi nevei: Kovácser Strasse, Kovacsina jolu és Hidegkúti út voltak. 1946-tól a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követő évekig (1991-ig) Vörös hadsereg útja volt.
==Jelentősebb
* 22. szám: villa, tervezője [[Hoffhauser Elek]], [[1884]]
* 36. szám: egykori
::A környéken létesült zöldövezeti, kerthelyiséges éttermek között sokáig a legnépszerűbbek közé tartozott. Freskókkal ékesített falai ma is magukra vonják a figyelmet. Jelenleg magántulajdonban van.
* 64. szám: a [[Pannónia Filmstúdió]] egykori épülete
* 78. szám: Budanyéki reneszánsz királyi villa (vadászkastély) romterülete
::A középkorban itt állt királyi villa építését [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] kezdte építtetni, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] folytatta és [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] uralkodása alatt készült el teljesen. Az épületegyüttes két fő része egy 35 méter hosszú, lodzsás és árkádos lakóépület, valamint egy 60 méteres fogadóépület volt, melyekhez egy, a klasszikus római kerttervezés szerint kialakított park csatlakozott, benne egy tóval. Az épületek maradványai közül feltárt faragott kövek és oszlopfők legszebb darabjai a Budapesti Történeti Múzeumba kerültek. A kerítéssel körbezárt területen az [[1990-es évek]]ben komolyabb feltárási munkálatok folytak, a romok egy része fölé védőtető is épült, de a hely már hosszabb ideje ismét gondozatlan képet mutat. Az 1989-ben megindított feltárás egyébként sikeres lokálpatrióta mozgalmat hívott életre a környék lakosai körében, akik önkéntes alapon szerveződve, kéziszerszámokkal felszerelkezve gyűltek össze, hogy segítség a teljesen elvadult területmegtisztítását, később e mozgalom résztvevőire alapozva jött létre a térségben élők Nyék–Kurucles Egyesülete.
* 79. szám: Jungfer-villa, tervezője [[Kallina Géza]], [[1914]]
* 85. szám: [[Márkus
::A századforduló körüli évtizedek ünnepelt, sokoldalú drámai színésznője 1912-ben építtette ezt az épületet, ahol később a korabeli kulturális elit számos kiválósága fordult; többek között a színésznő veje, a zseniális balettművész [[Vaclav Fomics Nyizsinszkij|Nyizsinszkíj]] is sok időt töltött itt. A márványpadozatú, faragott fa mennyezetű földszinti fogadótermekbe később a Szabó Ervin Könyvtár egyik II. kerületi fiókkönyvtára került, az épület többi részéből lakásokat alakítottak ki.
* 87. szám: [[Herczeg
::Szinte várszerűen kialakított, jellegzetesen magas tetőszerkezetű, ma is impozáns kinézetű épület, falán az író monogramja is jól látható.
* 94. szám: Tauszig-villa, tervezői: [[Tauszig Béla]] és [[Róth Zsigmond]], [[1884]]
* 116. szám:
::A nagyszabású épületegyüttes [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] 1857-es rendelete alapján épült, és 1868-ban kezdte meg működését. Megnyitásától a 2007-ben történt bezárásáig – tehát majdnem 140 évig – megszakítás nélkül az alapítási céljának megfelelően működött, a pszichiátriai betegek gyógyításával foglalkozva, ami a hasonló célú intézmények között az egész világon egyedülálló volt. A [[Kis-Hárs-hegy]] keleti lábánál emelt épülettömb építési stílusa a késő romantika jegyeit mutatja, de homlokzati tagolása a klasszikus szimmetria elveit követi. Szecessziós stílusú kápolnája 1913-ban készült el, díszablakai [[Róth Miksa]] üvegmozaik-művész alkotásai; az 1970-es években előadóteremmé alakították. Az épület körüli nagyszabású parkot [[Pecz Ármin (kertész, 1855–1927)|Pecz Ármin]] tervei alapján alakították ki; a parkban [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] két emlékfát is ültetett, melyek egyike a XXI. századot is megérte, a másik fa helyére pedig [[Habsburg Ottó]] ültetett 1991-ben új facsemetét, amely esemény emlékét a fa mellett egy emléktábla is őrizte. Az intézet bezárásával az épület és az egész terület sorsa kilátástalanná vált.
* 131. szám: egykori elemi iskola, ma magánfenntartású óvoda, iskola és gimnázium
::A földszintes téglaépület hasonlóan a XIX-XX. század fordulóján épült a környéken lakó családok gyermekeinek oktatására. Évtizedeken át a Pasaréti úti iskola tagintézménye volt, a rendszerváltás után a SEK Kft. által fenntartott magániskola nyitotta meg benne kapuit.
* 149. szám: villa, tervezője Novák Ferenc, [[1887]]
| |||