„Galambfélék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 185.221.142.183 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
43. sor:
A ''gerle'' szó régi alakja ''gerlice'' volt (népies alakváltozatai: ''gilice'', ''gilica''), amely szintén a délszláv nyelvekből származik. (A ''gerle'' neve [[szerb nyelv|szerbül]], [[horvát nyelv|horvátul]], [[szlovén nyelv|szlovénul]] egyaránt ''grlica''.)<ref name="etim" />
 
== Elterjedésük:Anyád ==
A galambfélék családja szinte az egész [[Föld]]ön elterjedt. Az [[Antarktisz]] kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók. Legtöbb helyen két vagy több fajuk is él egyszerre, de az északi sarkkörön csak az elvadult [[házigalamb]] és a [[balkáni gerle]] hatol túl. Mindenfelé megtalálhatóak a trópusi és a mérsékelt övi részeken, bár a [[Szahara]] nagy részén és az [[Arab-sivatag]]ban csak mint átvonulók fordulnak elő.A Sokgalambok fajukközött a part menti szigeteken és az óceáni szigetcsoportokon is megtelepedett. Olyan,sok a kontinensektől távol eső szigeteken és szigetcsoportokon is élnek galambfajok, mint [[Madeira]], a [[Hawaii|Hawaii szigetek]] vagy a [[Francia Polinézia|Francia Polinéziához]] tartozó [[Marquises-szigetek]]. A legdélebbi olyan hely, ahol természetes módon előfordulnak, [[Új-Zéland]].cigány
 
Sok fajuk a part menti szigeteken és az óceáni szigetcsoportokon is megtelepedett. Olyan, a kontinensektől távol eső szigeteken és szigetcsoportokon is élnek galambfajok, mint [[Madeira]], a [[Hawaii|Hawaii szigetek]] vagy a [[Francia Polinézia|Francia Polinéziához]] tartozó [[Marquises-szigetek]]. A legdélebbi olyan hely, ahol természetes módon előfordulnak, [[Új-Zéland]].
A galambok szinte minden szárazföldi élőhelyen megtalálhatóak a trópusoktól a mérsékelt övi erdőkig, a sztyeppékig és félsivatagokig, a tüskés bozótosokig, a tenger szintjétől egészen a hóhatárig a [[Himalája|Himalájában]]. Legtöbbjük magevő, ezért rendszeresen inniuk kell. Ebből következően ritkán távolodnak el messzire a vízforrásoktól. A legtöbb faj fákon él, főként a lombkoronában, de talaj- és sziklalakó is akad köztük.
 
A galambok szinte minden szárazföldi élőhelyen megtalálhatóak a trópusoktól a mérsékelt övi erdőkig, a sztyeppékig és félsivatagokig, a tüskés bozótosokig, a tenger szintjétől egészen a hóhatárig vannak buzi galambok is.
 
A galambok szinte minden szárazföldi élőhelyen megtalálhatóak a trópusoktól a mérsékelt övi erdőkig, a sztyeppékig és félsivatagokig, a tüskés bozótosokig, a tenger szintjétől egészen a hóhatárig a [[Himalája|Himalájában]]. Legtöbbjük magevő, ezért rendszeresen inniuk kell. Ebből következően ritkán távolodnak el messzire a vízforrásoktól. A legtöbb faj fákon él, főként a lombkoronában, de talaj- és sziklalakó is akad köztük.
 
A fajok többsége állandó madár, de emellett jó repülő. Néhány faj viszont hosszú távú vonuló. Egyesek, főleg a száraz térségekben élők - mint az [[álarcos gerle]] ''(Oena capenis)'' Afrikában és több ausztrál faj - kizárólag nomád életmódot folytatnak. Vannak évszakos vonulók is, mint az európai [[vadgerle]] ''(Streptopelia turtur)'', amely a Szaharától délre húzódó [[Száhel|Száhel-övezetben]] tölti a telet. Hozzá hasonlóan [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] a [[sirató gerle]] ''(Zenaida macroura)'' vonul fészkelőhelyéről télire [[Mexikó]]ba.<ref name=autogenerated1>Baptista, L. F.; Trail, P. W. & Horblit, H. M. (1997): Order Columbiformes. In: del Hoyo, J.; Elliott, A. & Sargatal, J. (editors): Handbook of birds of the world, Volume 4: Sandgrouse to Cuckoos. Lynx Edicions, Barcelona. {{ISBN|84-87334-22-9}}</ref>