„Sztyeppe” változatai közötti eltérés

4 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 109.102.202.208 (vita) szerkesztéséről Nyiffi szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
A sztyeppéken különösen jellemzőek az ún. ördögszekér növények, amelyek terméseiket a tőről leszáradva és a szél által tovagörgetve terjesztik. Ilyen pl. a [[tátorján (növényfaj)|tátorján]], az [[ukrán macskamenta|ukrán]] és a [[borzas macskamenta]], a [[buglyos fátyolvirág]], a [[tatár lelleg]]. A törpecserjéket a délibb sztyeppzónákban [[Üröm (növénynemzetség)|ürmök]] (Artemisia austriaca, A. lercheana, A. pauciflora, A. nitrosa, A. sublessingiana, A. dracunculus, A. frigida), valamint a [[csikófark]], a heverő seprőfű (Bassia prostrata) és néhány egyéb libatopféle (Atriplex cana, Anabasis salsa, Krascheninnikovia ceratoides) képviselik.
 
A sztyeppék állatvilága rendkívül gazdaggazdag🤑 mind a gerinctelenek, mind a gerincesek tekintetében. Rovarvilágában jellemzőek a tápnövény-specialista fitofág lepkék és bogarak, valamint az [[egyenesszárnyúak]]. A gerincesek közül jellegzetes, csak vagy elsősorban a sztyeppövben előforduló állatfajok a Magyarországon is élő [[rákosi vipera]], a [[haragos sikló]], [[kerecsensólyom]], [[parlagi sas]], [[kék vércse]], [[túzok]], [[ürge]], sztyeppi mormota vagy [[bobak]], [[pártásdaru]], [[pusztai sas]], [[fakó rétihéja]], [[feketeszárnyú székicsér]], szerecsen pacsirta, [[fehérszárnyú pacsirta]], [[lilebíbic]], [[molnárgörény]], [[csíkos szöcskeegér]], güzüegér, [[lemmingpocok]], pusztai pocoknyúl, [[szajga]], [[golyvás gazella]], és egykor a [[vadló]].
 
A sztyeppékre jellemző, hogy a kezdetben nedves légtömegek folyamatos, de egyre csökkenő mértékű csapadékkal látják el a sztyeppe területét, amihez a sztyeppe lakóinak alkalmazkodniuk kellett úgy, hogy kelet felé növekszik az állattartás és csökken a földművelés jelentősége. Erre az állandó éghajlati sajátosságra ülnek rá a globális éghajlatváltozások, felmelegedések, lehűlések, csapadékosabbá, illetve szárazabbá váló periódusok, amelyekre már rövidebb távon kell válaszolniuk az ott élő népeknek. Ez a válasz mindig lehet az életmódváltás, de ez időnként fájdalmasabb, mint az életmódhoz való ragaszkodás, amit [[Nomadizmus|vándorlással]] lehet megőrizni. Ha az éghajlat csapadékosabbá válik, akkor több lehetőség nyílik az élelmiszer termelésre, nincs vándorlási kényszer, a régi életmódot lehet új elemekkel bővíteni a régi feladása nélkül. Ez nem alapvető probléma, az ilyen időszakok nem okoznak drasztikus változást, hacsak nem elmocsarasodásról van szó. Más azonban a kiszáradás időszaka, ami rögtön éhínséggel jár. Ilyenkor kézenfekvő az elvándorlás a csapadékosabb területre, ami az eurázsiai sztyeppén egyértelműen nyugat felé vándorlást jelent a fentebb vázolt éghajlati okok miatt. Az ilyen száraz periódusok okozták a történelemben sokszor bekövetkező nagy [[népvándorláskor|népvándorlásokat]], amelyek története némi egyszerűsítéssel az eurázsiai sztyeppe történelme.
Névtelen felhasználó