„Naturalizmus (művészet)” változatai közötti eltérés

A naturalizmus stílusirányzata a szépirodalomban egy egész korszak, a képzőművészetben egy rövid átmenet. A franciáknál a naturalizmust hamarosan a [[plein air]] problémái uralták, s jött az [[impresszionizmus]]. Egy életművön belül váltottak stílust a festők, pl. [[Jean-François Millet]] naturalista festőként indult, s a [[barbizoni iskola]] egyik kiváló képviselője lett. [[Édouard Manet]] realista, naturalista festőként indult, de nagyon hamar csak az impresszionizmus stílusában tudott igazán festeni, nem volt „tudatos” impresszionista, sokáig tagadta is, hogy ő impresszionista lenne. Híres naturalista festő volt [[Mészöly Géza (festő)|Mészöly Géza]], megfigyeléseit a szabadban végezte, azután otthon, a műtermében naturalista stílusban megfestette, végül a szabadban tett megfigyelések jótékonyan árasztották el képei hangulatát. A magyar művészettörténetben [[Hollósy Simon]], [[Thorma János]], [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]], [[Réti István (festőművészfestő)|Réti István]] mind a naturalizmus festői voltak, de - kivált Ferenczy Károly - hamarosan túlléptek a naturalizmuson. A kisebb mesterek ragadtak le a naturalista stílusnál, sokszor még ők is áthatva kicsit a [[nagybányai művésztelep]] [[plein air]] stílusától (pl. [[Aggházy Gyula]]), majd a [[posztnagybányai stílus]]tól, amely a természet, az ember és az emberi érzelmek együttesét igyekezett érvényre juttatni a képeken (legmarkánsabban [[Mednyánszky László (festő)|Mednyánszky László]] alkotásai és az un. [[alföldi iskola]], [[Koszta József]], [[Nagy István (festő)|Nagy István]], [[Tornyai János]] életműve klasszikus példa erre).