„Nemesgázok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Történet: link korr. AWB |
a 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
||
191. sor:
Az argon mennyisége ezzel szemben nagyobb a várhatónál a földkéregben jelen lévő <sup>40</sup>K béta-bomlása miatt. A <sup>40</sup>K bomlásának terméke a <sup>40</sup>Ar, amely a Földön messze a leggyakoribb argonizotóp annak ellenére, hogy a [[Naprendszer]]ben viszonylag ritka. Ez a folyamat az alapja a [[kálium–argon kormeghatározás]]nak.<ref>{{cite web|url=http://www.geoberg.de/text/geology/07011601.php|title=<sup>40</sup>Ar/<sup>39</sup>Ar dating and errors|accessdate=2008-06-26|publisher=[[Technische Universität Bergakademie Freiberg]]|date=2007-01-16|last=Scherer|first=Alexandra |archiveurl= https://web.archive.org/web/20071014042248/http://geoberg.de/text/geology/07011601.php |archivedate=2007-10-14}}</ref>
A xenon meglepően kis koncentrációban fordul elő a légkörben, ezt a ''hiányzó xenon problémájának'' is nevezték. Egy elmélet szerint a hiányzó xenon a földkéreg belsejében lévő ásványokba lehet zárva.<ref>{{cite journal |first1=Chrystèle|last1=Sanloup |first2=Burkhard C. |last2=Schmidt |first3=Eva Maria Chamorro|last3=Perez |first4=Albert |last4=Jambon |first5=Eugene |last5=Gregoryanz |first6=Mohamed |last6=Mezouar |displayauthors=2 |title=Retention of Xenon in Quartz and Earth's Missing Xenon|journal=Science|year=2005|volume=310|issue=5751|pages=1174–1177|doi= 10.1126/science.1119070|pmid=16293758|bibcode= 2005Sci...310.1174S }}</ref> A [[xenon-dioxid]] felfedezése után egy kutatás kimutatta, hogy a xenon helyettesítheti a szilíciumot a [[kvarc]]ban.<ref>{{cite web |title= Xenon Dioxide May Solve One of Earth's Mysteries |url= http://www.accn.ca/index.php?ci_id=2583&la_id=1 |author= Tyler Irving |publisher= L’Actualité chimique canadienne (Canadian Chemical News) |date= May 2011 |accessdate= 2012-05-18 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20130209002317/http://www.accn.ca/index.php?ci_id=2583&la_id=1 |archivedate= 2013-02-09 }}</ref>
A radon a [[litoszféra|litoszférában]] képződik a [[rádium]] alfa-bomlásakor. Képes beszivárogni az épületekbe az alapjaikon lévő repedéseken át és felgyűlni a rosszul szellőztetett helységekben. Nagy radioaktivitása miatt kockázatot jelent az egészségre: csak az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] évente {{szám|21000}} [[tüdőrák]]os halálesetről mutatták ki, hogy azért a radon a felelős.<ref>{{cite web| title= A Citizen's Guide to Radon| publisher= U.S. Environmental Protection Agency| date= 2007-11-26| url= http://www.epa.gov/radon/pubs/citguide.html| accessdate= 2008-06-26}}</ref>
| |||