Wikipédia

„Bohr-féle atommodell” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a egészítette ki
5. sor:
A klasszikus fizikát alapfeltevésekkel, posztulátumokkal kiegészített modell elméletileg nem volt levezethető a klasszikus fizika alapján, de sikeresen magyarázta a [[Rydberg-formula|Rydberg-formulát]] és a [[hidrogén]] színképét. Nem lehet vele értelmezni bonyolultabb atomok vonalas színképét, vagy akár kísérletileg megfigyelhető finomabb részleteket sem, erre csak az [[atom]] [[kvantummechanika|kvantumfizikai]] leírása alkalmas. A Bohr-modell azonban az atom felépítésének egy nagyon szemléletes leírása és az ott bevezetésre kerülő fogalmak (pl. pálya, stacionárius állapot) a kvantumfizikai modellben is használatosak.
 
== A modell alapfeltevései ==
 
[[Fájl: Bohr atom model.svg|bélyegkép|200px|jobbra|Az elektronok stacionárius körpályái az atommag körül a Bohr-féle atommodell szerint]]
 
A [[Rutherford-kísérlet|Rutherford-féle atommodellben]] a negatív töltésű [[elektron]]ok a pozitívan töltött [[atommag]] körül körpályán keringenek. A klasszikus fizika törvényei szerint a [[centripetális erő]]t a pozitív és negatív [[elektromos töltés|töltés]] közötti vonzó erő, a [[Coulomb-törvény|Coulomb-erő]] szolgáltatja.
A Bohr-féle atommodell posztulátumai ezen túlmenően:<ref>Erostyák J., Kürti J., Raics P., Sükösd Cs.: Fizika III. Fénytan. Relativitáselmélet. Atomhéjfizika. Atommagfizika. Részecskefizika. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006 {{ISBN|963 19 5806 X}}</ref>
 
*'''I.''' Az elektronok csak bizonyos megengedett sugarú körpályákon keringhetnek. Ezeken a pályákon az elektronok nem sugároznak, energiájuk állandó, ezért a pályák állandósult, ún. stacionárius pályák.
 
*A stacionárius pályák sugarát az elektron [[perdület|pályaperdületének (impulzusmomentumának)]] a kvantálási szabálya határozza meg. Eszerint az atommag körül <math>r</math> sugarú pályán <math>v</math> sebességgel keringő <math>m_e</math> tömegű elektron <math>L</math> impulzusmomentuma a legkisebb <math>\hbar</math> perdület egész számú többszöröse kell legyen:▼
*'''II.''' A stacionárius állapotok között átmenetek jöhetnek létre. Ekkor az elektron egyik stacionárius pályáról egy másikra kerül, miközben a két pálya közötti energiakülönbségnek megfelelő energiájú fotont az atom kibocsátja, vagy elnyeli. Az atom által emittált, vagy abszorbeált foton <math>f</math> frekvenciáját az energiafeltétel határozza meg:▼
:<math>\Delta{E} = E_2-E_1 = h \cdot f</math>.▼
 
 
▲*'''III.''' A stacionárius pályák sugarát az elektron [[perdület|pályaperdületének (impulzusmomentumának)]] a kvantálási szabálya határozza meg. Eszerint az atommag körül <math>r</math> sugarú pályán <math>v</math> sebességgel keringő <math>m_e</math> tömegű elektron <math>L</math> impulzusmomentuma a legkisebb <math>\hbar</math> perdület egész számú többszöröse kell legyen:
:<math>L =m_e \cdot r \cdot v = n \cdot \frac{h}{{2\pi }} = n \cdot \hbar</math>,
 
:ahol <math>n=1,2,3...</math> kvantumszám, <math>h</math> a [[Planck-állandó|Planck-állandó (hatáskvantum)]], <math>\hbar=\frac{h}{2\pi} </math> pedig a redukált Planck-állandó.
 
▲*A stacionárius állapotok között átmenetek jöhetnek létre. Ekkor az elektron egyik stacionárius pályáról egy másikra kerül, miközben a két pálya közötti energiakülönbségnek megfelelő energiájú fotont az atom kibocsátja, vagy elnyeli. Az atom által emittált, vagy abszorbeált foton <math>f</math> frekvenciáját az energiafeltétel határozza meg:
A III. posztulátumban szereplő n értéket főkvantumszámnak nevezzük.<ref>[http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/Atommodellek_Kvantumszamok_webre_2017.pdf Sulinet: ATOMMODELLEK, KVANTUMSZÁMOK, PAULI-FÉLE TILALMI ELV]</ref>
▲:<math>\Delta{E} = E_2-E_1 = h \cdot f</math>.
 
== A hidrogén energiaszintjei==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bohr-féle_atommodell”