„Máltai lovagrend” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
113. sor:
=== Máltán ===
{{Bővebben|Málta történelme}}
[[Kép:Szent János-vitézek rendjének pecsétje.jpg|bélyegkép|A johanniták pecsétje az [[Árpád-kor]]ban]]▼
[[Kép:A johanniták nagymestere kettős kereszt előtt imádkozik.PNG|bélyegkép|A johanniták nagymestere kettős kereszt előtt imádkozik]]▼
Rodosz szigetét [[1522]]-ben [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán]] török szultán [[Johannita–török háború (1522–23)|megostromolta]], és elfoglalta, az életben maradt lovagoknak távozniuk kellett, így saját terület nélkül maradtak. [[V. Károly német-római császár]] [[Málta]] szigeteit ajánlotta nekik, ám a lovagok követei a szigeteket alkalmatlannak találták a letelepedésre. Végül hat évi [[siracusa]]i ([[Szicília]]) tartózkodás után, [[1530]]-ban mégis birtokba vették Máltát az [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] [[Tripoli (Líbia)|Tripolival]] együtt. Már az első években összecsaptak a törökökkel. A sziget erődítéseinek megerősítése után [[1565]]-ben visszaverték a [[Málta török ostroma|török ostromot]] és ezt követően [[Lovagi erődök Málta kikötőiben|újabb erődítményeket]] építettek, különösen [[Valletta]] körül. Ezen kívül hatalmas modern kórházat építettek a fővárosban ''(Sacra Infermeria)''.
145 ⟶ 147 sor:
== Magyarországon ==
▲[[Kép:Szent János-vitézek rendjének pecsétje.jpg|bélyegkép|A johanniták pecsétje az [[Árpád-kor]]ban]]
▲[[Kép:A johanniták nagymestere kettős kereszt előtt imádkozik.PNG|bélyegkép|A johanniták nagymestere kettős kereszt előtt imádkozik]]
[[Kép:II. Endre érme johannita szimbólummal és a johannita kommenda pecsétje.PNG|bélyegkép|II. Endre érme johannita szimbólumokkal és a johannita kommenda pecsétje]]
[[Kép:IV. Béla érme johannita szimbólummal.PNG|bélyegkép|IV. Béla érme johannita szimbólumokkal]]
[[Fájl:Tabódy Tibor zalai főispán.PNG|bélyegkép|jobbra|180px|Vitéz tabódi és fekésházi '''[[Tabódy Tibor]]''' ([[1885]]–[[1936]]), császár és királyi kamarás, máltai lovag, [[Zala vármegye]] főispánja.]]
Magyarországon a lovagrend helyi szervezete a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége (MMLSZ); ezenkívül diplomáciai képviselettel rendelkezik. A Rendhez tartozik a [[Magyar Máltai Szeretetszolgálat]] (MMSZ).
158. sor:
A magyar zarándokok szentföldi megjelenésével csaknem egyidőben létesültek hazánkban jánosrendi ispotályok, rendházak és templomok. A johanniták [[1138]]-ban [[Székesfehérvár]]ott telepedtek le és [[Martyrius]] esztergomi érsek [[1156]]-ban rendházat építtetett számukra.<ref>{{Cite web |url=http://www.tar.hu/szabojanoslaszlo/tort1-2.doc# |title=Egyháztörténelem. A korai középkor |accessdate=2010-09-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090411051050/http://www.tar.hu/szabojanoslaszlo/tort1-2.doc# |archivedate=2009-04-11 }}</ref> II. Géza özvegye, Eufrozina pedig több mint ötven birtokot adományozott nekik. A 12. században a máltai lovagok építették fel a [[sziráki kastély]] elődjét. A kastélydomb gyomrában máig feltáratlan a máltai lovagok kiépítette barlangrendszer. A „Jánoslovagok” fontos szerepeket töltöttek be főleg az ország nyugati felén, többek közt rendészeti és közjegyzői feladatokat. Több tucat rendházuk és erődítményük volt, így a dalmát parti Vrána és a [[Somogy megye]]i [[Csurgó]].<ref>Török József – Legeza László: Máltaiak (Mikes kiadó, Budapest 1999) – 36. és 39. kép</ref>
A [[17. század]]ban a [[török hódoltság]] után, és főleg a század közepétől a rend tevékenysége Magyarországon szünetelt. A magyar nemzetiségű máltai lovagok az osztrák nagyperjelségbe tartoztak. A [[trianoni békeszerződés]] után, [[1928]]-ban megalakult a Magyarországi Máltai Lovagok Szövetsége. Vitéz tabódi és fekésházi [[Tabódy Tibor]] királyi kamarás, országgyűlési képviselő, későbbi Zalai főispánt, aki ekkortájt nagy szorgalommal a [[Regnum Marianum]] katolikus szervezet alapító elnöke lett
Az 1989 elején alapított [[Magyar Máltai Szeretetszolgálat]] az ország egyik legnagyobb hatékonyságú karitatív és szociális segélyszolgálatává lett, kivívva ezzel a nemzeti és nemzetközi társadalom elismerését. [[1990]]-ben alakult meg az akkor még római központú Magyar Máltai Lovagok Szövetségének egy másik hazai intézménye, a Magyarországi Delegáció. Így, amikor a szövetségi székhely Rómából a Budai Várba költözött, már szilárd alapokra helyezett máltai tevékenység és szervezet várta. Diplomáciai kapcsolatot is létesített a Szuverén Máltai Lovagrend a Magyar Köztársasággal, amikor [[1991]]-ben megnyitotta a rend budapesti nagykövetségét, amely a Budai Várban visszakapott és felújított rendi székházba azóta beköltözött. Az újrakezdés széles körű lelki, szellemi, szabály- és intézményszerű felépítést jelentett. A feladatok között a hitélet ápolása, valamint a karitatív és szociális munka áll az első helyen. Ezen túlmenően, a magyar lovagok szoros együttműködést létesítettek a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia|Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával]]. Kooperatív viszony alakult ki a magyar állam kormányával és illetékes hatóságaival. A testvéri protestáns Johannita Lovagrend Magyarországi Tagozatával és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi helytartóságával együttműködési szerződések keretében folyik a közös munka.
| |||