A mesterfokozat egy 1233-as pápai bullából eredetezhető, mely elrendelte, hogy bárki, aki a Toulouse-i egyetemen oktathat, ugyanezzel a joggal kell rendelkezzenrendelkeznie minden más egyetemen is. Az elnevezés tehát a latin ''magister'' (tanár) szóból ered, a középkori céhmesterekhez nincs közvetlenül köze. A 15. századig a mester és a doktori fokozat nem volt megkülönböztetve. A fokozat megnevezése sokáig ''Magister artium'' volt, és csak a 19. században kezdték megkülönböztetni a természettudományos fokozatot ''Magister scientiæ'' néven.<ref>Ez az összefoglaló nagyrészt az angol Wikipedia cikk megfelelő része alapján készült.{{Cite journal|date=2018-07-23|title=Master's degree|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Master%27s_degree&oldid=851684341}}</ref>
== Magyarországi bevezetése ==
12. sor:
== A mesterképzés folyamata ==
A mesterképzésre Magyarországon általában [[felvételi vizsga]] sikeres teljesítése esetén lehet bekerülni. A képzés – hasonlóan az alapképzéshez – [[félév]]ekbe van szervezve. A mesterképzés hossza jogszabályilagjogszabály által rögzítve van: általánosan minimum kettő, maximum négy félév, míg mesterképzésre épülő mesterképzés esetén két félév.<ref name="2011_CCIV_tv_15par_4bek" /> A képzés végén (gyakorlatilag a képzés második felében, esetleg még korábban kezdve) diplomamunkát/szakdolgozatot/diplomatervet kell készíteni, és azt nyilvánosan, államvizsga keretében, bizottság előtt meg kell védeni. A vizsgabizottság dönt a mesterfokozat odaítéléséről, és a jelölt fokozatot igazoló dokumentumot általában később, ünnepélyes keretek között veheti át. A diplomavédés és a diploma átadásának konkrét lefolyása nagyon függhet az azt kibocsátó intézmény szabályaitól, hagyományaitól.
Ez a mesterfokozat felel meg a régi (osztatlan) képzési rendszerben adott egyetemi diplomának. A diploma megszerzése után a diplomás elhelyezkedhet a munkaerőpiacon, vagy jelentkezhet a doktori, [[PhD]]-képzésre is.
