„Autó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
j |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 81.183.223.108 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
[[Fájl:Patent-Motorwagen Nr.1 Benz 2.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Karl Benz|Benz]] Patent No. 1., az első autó [[1886]]-ból]]
[[File:Villiers Le Bacle le 14 juillet 2008 - 11.jpg|thumb|250px|
Az '''autó''' (elnevezése az ''automobile'' rövidítése, a görög ''auto-'': ön- előtagból és a latin ''mobilis'': mozgó, mozgatható szóból) egy olyan földön közlekedő, kerekeken guruló jármű, amely saját hajtóművel önerőből képes mozgásra, nem egy másik jármű vagy [[Állatok|állat]] mozgatja.
Hétköznapi jelentésében az autó a '''gépkocsi''', egy kerekeken guruló, saját [[motor]]ja által hajtott [[gépjármű]]. A legtöbb meghatározás olyan szabályszerűségekkel írja le, mint amit elsősorban aszfaltútra terveztek, 1-8 utast szállíthat, jellemzően négy [[kerék]]kel rendelkezik, és felépítése a személyszállításra inkább alkalmassá teszi, mint áruszállításra.<ref>{{cite book | title=Pocket Oxford Dictionary |year=1976 |publisher=Oxford University Press |location=London |isbn=0-19-861113-7}}</ref> Mindazonáltal a leírások pontossága nem tökéletes az eltérő feladatokra létrehozott, számos különböző [[gépkocsitípus]] miatt.
Az autó viszonylag gyorsan kilépett az egyszerű szárazföldi jármű szerepköréből (szállítás, utazás), amit csak közlekedésre használnak, és jelentős kulturális, valamint emocionális értékkel rendelkező, életmódot befolyásoló státuszszimbólummá emelkedett, kiváltképp az átlagosnál igényesebb vagy gyorsabb változatai. Hamar megjelent a motorsportban is, a feltalálását követő pár évtizeden belül már [[autóverseny]]eket is rendeztek.
Az autózás elterjedése maga után vonta a jobb minőségű [[út (közlekedés)|úthálózatok]] kiépítését is, amelyek általánosságban növelték az utazás komfortját, és csökkentették annak idejét.
=== Az első gépi hajtású járművek ===
[[Fájl:FardierdeCugnot20050111.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Nicolas-Joseph Cugnot|Cugnot]]-féle gőzautó (1771)]]
[[Fájl:Benz-velo.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Karl Benz]] "Velo" modellje (1894) – vele kezdődött az első autóverseny]]
[[Fájl:1911 Ford Model T Touring.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Ford T-modell]] (1911)]]
[[Fájl:Volkswagen Beetle 2.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Volkswagen Bogár]] (1974)]]
[[Fájl:Tesla Roadster AMI.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Tesla Roadster]] [[elektromos autó]], végsebessége 201 km/h. Megtehető út: 501 km, teljesítmény: 288 Le, hatásfok: 92%. (2010)]]
A legkorábbi automobil, amelyről feljegyzés maradt fenn, egy 65 cm hosszú, gőzerővel hajtott modell volt, amelyet egy kínai jezsuita misszió egyik tagja, Ferdinand Verbiest épített 1672 körül.<ref>Setright, L. J. K. (2004). Drive On!: A Social History of the Motor Car. Granta Books. {{ISBN|1-86207-698-7}}</ref><ref>https://translate.google.com/translate?hl=en&sl=fr&u=http://users.skynet.be/tintinpassion/VOIRSAVOIR/Auto/Pages_auto/Auto_001.html&sa=X&oi=translate</ref> Ez a modell azonban nem volt képes sem vezetőt, sem utast szállítani. Valószínűleg vagy a [[Giovanni Branca]] által leírt [[gőzturbina]] inspirálta, melyet Branca 1629-ben írt ''La Macchiná''jában szerepelt, vagy a sokkal korábbi, korai [[Csou-dinasztia]] korából (Kr. e. 800) fennmaradt "tűzszekér", vagy Nan Huau-Dzsen leírása.<ref>Guinness Rekordok könyve 1989, Vianco Studió, Budapest, 1988</ref>
Teljes méretben elsőként egy francia mérnöknek, [[Nicolas-Joseph Cugnot]]-nak sikerült gőzhajtású járművet készítenie. Mivel ő tüzérségi katonatisztként szolgált, azt kellett megoldania, hogy a nehéz ágyúkat gyorsabban lehessen szállítani. Ehhez alapként kemény fából hatalmas, háromkerekű szerkezetet épített. Az első kerék elé óriási gőzüstöt helyezett fel, a gőz nyomása pedig [[dugattyú]]kon keresztül meghajtotta a járművet. Azonban az üstöt hevítő tüzet folyamatosan táplálni kellett, ezért működés közben egy fűtőembernek kellett ott állnia. Amikor Cugnot [[1771]]-ben szerette volna bemutatni új találmányát, az orrnehéz, és emiatt rendkívül nehezen irányítható gőzautó elszabadult, és ledöntött egy falat. Ez volt a történelem első közúti balesete, amelyet gépi hajtású jármű okozott, a baleset után a hadsereg le is tett Cugnot gőzautójáról.
Mivel a [[belső égésű motor]] még ismeretlen volt, a gépek világát a gőz uralta. Ám egy idő után hatalmas lökést adtak a mechanizálás és az iparosodás fejlődésének az új, nagy teljesítményű [[gőzgép]]ek, amelyeket többek között a [[Skócia|skót]] származású [[James Watt]] ([[1736]]-[[1819]]) fejlesztett ki.
A lehetőség, hogy kisebb [[gőzgép]]eket alkalmazzanak az utcai közlekedéshez, nem hagyta nyugodni a [[feltaláló]]kat. Így [[1803]]-ban az angol származású [[Richard Trevithick]] ([[1771]]-[[1833]]) már egy olyan gőzmobilt épített, amelyet [[London]]ban sikerrel használtak személyszállításra. Ez egy háromkerekű, hétszemélyes [[omnibusz]] volt. [[1830]]-ban már csaknem száz ilyen gőzzel hajtott jármű közlekedett [[Anglia|Angliában]], és egy évvel később megnyitották az első gőzbusz-járatot. [[Bolyai Farkas]] [[Marosvásárhely]]t ebben az időszakban mutatta be gőzautóját.
A londoniak egyébiránt olyan borzalmasnak tartották ezeket az utcai gőzjárműveket, hogy rövid időn belül bevezették a "vörös zászló törvényét", amely a világ első közúti szabálya volt. [[Anglia|Angliában]] 1865-től 1896-ig volt érvényben, s előírta, hogy a gőzautók előtt ötven méterrel nappal vörös zászlót, éjszaka pedig vörös lámpát kell vinnie az úton lévőknek. Az emberek ezért inkább a biztonságosabb [[vasút]]on utaztak.
Gőzmotoros járműveket közúti közlekedésre alkalmaztak Japánban (1904 Torao Yamaha), és Németországban gyártott gőzmotorral működött a magyar BCmot vasúti kocsi. Mai kivitelben a Cyclone Technologies gyártja USA-ban.
=== Az első motorok ===
Amikor a [[svájc]]i származású [[Isaac de Rivaz]] ([[1752]]-[[1829]]) [[1804]]-ben készített járművével kb. egy [[méter]]t haladt előre, ezzel egy új technikai korszakot nyitott meg, ugyanis a mai autómotor ősatyját hozta mozgásba. Rivaz a [[gőz]] helyett éghető [[gáz]]okkal kísérletezett. Egy hengerben, amit egy szokványos kézikocsihoz rögzített, meggyújtotta az ott tárolt folyadékot. Az égés erejét egy dugattyún át elvezette, ez hozta mozgásba járművét. [[1807]]. [[január 30.|január 30-án]] Rivaz elnyerte „az éghető gáz vagy más anyagok robbanásának felhasználásából nyert motorerőért” szabadalmat.
Fél évszázaddal később a belga feltaláló, [[Jean Joseph Lenoir]] ([[1822]]-[[1900]]) hosszasan dolgozott Rivaz találmányán, és ennek eredményeként [[1860]]-ban szabadalmaztatta éghető gázzal működő motorját. A magyar királyi ipari és kereskedelmi miniszter [[1876]]-os szabadalmi okirata szerint [[Wessely György]] "kocsit talált fel Colonet néven, amely lovak segélye nélkül hajtható".
=== Az első négyütemű motor ===
Elsőként a [[köln]]i származású utazó kereskedő, [[Nikolaus August Otto]] ([[1832]]-[[1891]]) jelentkezett egy alacsony fordulatszámú, [[belső égésű motor]]ral ([[Otto-motor]]). Egy korábbi találmányhoz nyúlt vissza, amelyet a [[Franciaország|francia]] [[Alphonse-Eugene Beau de Rochas]] már [[1862]]-ben leírt: ez az ún. négyütemű elv.
=== Időrendi áttekintés ===
{{lektor}}
* 1821: Julius Griffith gőzgéppel hajtott postakocsit készít
* 1862: [[:en:Alphonse Beau de Rochas|Beau de Rochas]] négyütemű gépet fejleszt ki
* 1876: Nikolaus August Otto megépíti az első működő négyütemű motort
* 1886: Gottlieb Daimler és [[Karl Benz]] szabadalmaztatja autóját
* 1892: [[Rudolf Diesel]] kifejleszti a róla elnevezett motort
* 1894: A [[Michelin]] gyár megszerkeszti Dunlop szabadalma alapján az első pneumatikus gumiabroncsot
* 1896: [[Henry Ford]] megépíti első autóját
* 1896: [[Karl Benz]] megalkotja az első autóbuszt
* 1896: [[Gottlieb Daimler]] megépíti az első teherautót
* 1903: Bánki-Csonka féle benzinporlasztó kifejlesztése
* 1905: [[Csonka János]] elkészíti az első magyar autót (a porlasztó alkalmazásával)
* 1906: [[Galamb József]], a Ford művek első főmérnökének tervei alapján megszületik a [[Ford T-modell|T-Modell]]
* 1910: Elkészül az első magyar autóbusz Csonka János tervezésével
* 1924: [[Felix Wankel]] szabadalmaztatja motorját
* 1924: [[Adam Opel]] megvalósítja Európában elsőként a futószalagon történő jármű-összeszerelést
* 1937: [[Ferdinand Porsche]] tervezte Volkswagen népautó gyártásának megkezdése
* 1955: Az első [[Trabant]] „NDK-népautó” megjelenése
* 1973: A [[1973-as olajválság|benzinárak emelkedése]] miatt (olajembargó) megemelkedik az érdeklődés a hibrid autók iránt
* 1990-es évek: Az ózonpajzs vékonyodása következtében a járműfejlesztések a 0% CO<sub>2</sub> kibocsátást, a minél kisebb energiafogyasztást célozzák meg
Az autók iránt világszerte megnövekedett fogyasztói igény a tömeggyártásnak kedvezett. A 2000-es években is a legfőbb fejlesztések a kis fogyasztású, illetve középkategóriás autóknál észlelhető. Robbanásszerű mennyiségi és ezzel együtt minőségi fejlődést hozott az ázsiai országok bekapcsolódása az autógyártásba. Ezekben az években már Japáné a vezető szerep az autógyártásban. Az elkövetkezendő években Kína dinamikus fejlődésének köszönhetően még tovább fog növekedni az ázsiai autógyártási potenciál, illetve autók iránti fogyasztói igény.<ref>"Bercsey Tibor, Tuskó László: Gépjárműtechnika http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0018_Gepjarmutechnika/adatok.html</ref>
== Gyártása ==
Az első benzinmotoros automobilt [[Karl Benz|Karl Friedrich Benz]] készítette [[Mannheim]]ban [[1886]]-ban. Tőle függetlenül ugyanekkor [[Gottlieb Daimler|Gottlieb Wilhelm Daimler]] és [[Wilhelm Maybach]] feltalálópáros is feltalálja a maga automobilját [[Cannstatt]]ban, nem messze [[Stuttgart]]tól. Benzet a technológia újszerűsége érdekelte, ezért egy teljesen maga szerkesztette, háromkerekű járművet konstruált: a Benz Patent-Motorwagent. Daimler és Maybach ezzel szemben már egy használható, praktikus járműben gondolkodott, ezért egy egyedi kivitelben készíttetett, négykerekű [[lovaskocsi]]ba építették motorjukat.
Az autók régebben még kézzel, egyenként készültek, ma már [[Futószalag (gyártás)|futószalagokon]] haladnak, és eközben egy fémvázra szerelik az alkatrészeket. (Például az elektronikát, az üléseket, a motort, a felfüggesztéseket stb.) Az első futószalagon gyártott autó a [[Ford T-modell]] volt.
== Tervezése, dizájn ==
Az autók külsőleg először még a korábbi vagy épp korabeli lovaskocsik és [[hintó]]k külsejét követték, szögletesek voltak, csupa [[derékszög]]gel mindenütt. Ez már csak azért is így volt, mert abban az időben ezek voltak az uralkodó jármű-alkalmatosságok, ezért javarészt ezek alkatrészei álltak rendelkezésre járműépítéshez, ahogy ez Daimlerék esetében is látszik. Kezdetben ez elég is volt, ám amikor később egyre jobb, gyorsabb motorokat tudtak előállítani, rájöttek, hogy a szögletes forma nagy légellenállást tanúsít, ami jelentősen lerontja a motorok teljesítményét.
Az [[1940-es évek]]től kezdve már csak emiatt is egyre áramvonalasabb, [[aerodinamika|aerodinamikusabb]] külsőt kaptak az autók, egyre több részletet beburkoltak a karosszériával, és az utastér is komfortosabb lett, miután a kezdetben szinte csak nyitott vagy vászontetős utastereket, ahol minden utas ki volt téve az időjárás ártalmainak és a menetszélnek, felváltotta az ablakokkal, szélvédőkkel szeparált utastér. Viszont már a kezdet kezdetén megjelentek a különböző karosszériaváltozatok, attól függően, hogy hány ember és milyen komfortfokozattal kívánt utazni. Az áramvonalas karosszéria általában egy [[csónak]]formájú, központi [[kocsiszekrény]]ből állt, ez tartalmazta a motorteret, az utasteret, a csomagtartót és gyakorta a pótkereket, ami sokáig a kocsin kívül kapott helyet; a kerekeket különálló sárvédők burkolták.
Az [[1950-es évek]]re egyre jobban elterjedt a teljesen zárt karosszéria, amikor már nem voltak különálló sárvédők, csomagtartók, pótkerekek, hanem az autók minden része egy egységbe tartozott. (A külső vagy látható pótkeréktartó ezután már csak dísz volt bizonyos autógyárak modelljein.) A nagy fémfelület lehetőséget adott a díszítésre, cizellálásra, ezért ennek a kornak az autói nagyon díszes, reprezentatív külsővel, [[króm]]szegéllyel, díszlécekkel rendelkeztek. A krómozott alkatrészek nagyon gyakoriak voltak még az egyszerűbb autókon is, és ekkor terjedt el a kor jellegzetessége: a hátsó szárny hol nagyobb, hol kisebb méretben.
Az [[1960-as évek]] elején megjelent az önhordó [[karosszéria]]. Ettől kezdve nem kellett az autó minden egyes részét külön legyártani. Ebben az időben tűntek el végleg az előző évtized tobzódó krómdíszei és hátsó szárnyai is. Innentől kezdve az autók javarészt dobozformájúvá vagy tepsiszerűvé váltak, főleg az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. A krómdíszítés diszkrétebben ugyan, de megmaradt.
Ez a tendencia egészen az [[1970-es évek]] végéig megmaradt, a [[1980-as évek|80-as évektől]] kezdve viszont egy modernebb, dizájnosabb korszak következett. Gyakorlati szempontból túl sokat nem adott hozzá a kocsikhoz, inkább a kor divatja hívta elő ezt a [[stílus]]t. Ezekben az időkben, a 70-es évektől kezdve vált fontossá az autók utasainak védelme, amit addig igencsak elhanyagoltak. Olyan autógyárak, mint a [[Volvo]] vagy a [[Mercedes]], ezekben az időkben váltak ismertté [[biztonságtechnika]]i fejlesztéseikről, mint a gyűrődőzóna vagy a légzsák, amelyek hamarosan más autógyárak modelljein is az alapfelszereltséghez tartoztak.
Az [[1990-es évek]]ben az autók megint gömbölyűbbek lettek, csak most a zárt karosszéria lett áramvonalasabb, ennek ezúttal a gazdaságosabb működtetés volt az indoka, mivel ekkor már a világ túl volt két [[Az 1973-as olajválság|olajárrobbanáson]] és [[környezetvédelem|környezetvédelmi]] megszorításokon is. Az autók továbbfejlődtek, és a [[2000-es évek]]ben a biztonság, a gazdaságosság és a környezetvédelem vált meghatározó szemponttá, amik mentén egy autót megterveznek.
A 2000-es években lényegében két fő irány volt, az [[elektromos autó]] (hálózatról tölthető) és a [[Hibridautó|hibrid]] (pl. Forma-1 belsőégésű motor, turbo feltöltéssel, fékenergia-visszanyeréssel, és a turbó többletteljesítményének, kihasználatlan időszakának elektromos visszatáplálásával).
Az újrahasznosítás igényének megjelenésével előtérbe került a tervezés során a hosszú élettartam, egyszerű karbantartás és javíthatóság, egyszerű szétbonthatóság, lehetőség bizonyos részegységek továbbhasználatára, az anyagfajták szeparálhatósága.
== Üzemanyag- és meghajtástechnológiák ==
A '''[[belső égésű motor]]ok''' két klasszikus üzemanyaga a ''[[benzin]]'', illetve a ''[[gázolaj]]'' ([[dízelmotor]]ok). Újabban több irányban is történnek kísérletek egyéb üzemanyagok igénybevételére. Ilyenek a ''gáz-'' és ''biomotorok ''(LPG, CNG, [[Biodízel|biodiesel]]), valamint a [[BMW Hydrogen 7|hidrogén]]. Üzemanyag tekintetében a hidrogén a hagyományos belsőégésű motorszerkezetben elégethető, mint pl. a Mazda Wankel hidrogén autóban, ill. a [[BMW Hydrogen 7]] típusban.
'''Nem belsőégésű motorok''' terén az ''elektromos'' meghajtás érdemel figyelmet. Bár már figyelemreméltó kísérletek folynak velük, széles körben elterjedni eddig nem tudtak. Nemcsak ár-, hanem hatósugár-problémák is vannak velük. Az utóbbi leküzdésére kísérleteznek ''hibrid'' meghajtással is, amikor a belsőégésű motor mellett mellékmeghajtásként elektromos vagy gázmeghajtás is beépítésre kerül. Nem belsőégésű technológia az [[Üzemanyagcella|üzemanyagcellás]] hidrogén üzemanyagú rendszer, mely égés nélkül, kémiai úton termel áramot. Érdekesség, hogy az elektromos motorok már a 19. században megjelentek, az ilyen meghajtású autók gyártása pedig már a 20. század legelején megkezdődött, de a technológia akkori rossz hatékonysága miatt ez nem sokkal később abba maradt.<ref>[http://totalcar.hu/belsoseg/2017/10/11/ez_volt_tesla_100_evvel_ezelott/ Ez volt a Tesla 100 évvel ezelőtt] Totalcar, 2017.
október 11.</ref>
Az '''elektromos motor''' [[Akkumulátor (energiatároló)|akkumulátor]]okban tárolt ''[[Elektromos áram|árammal]] ''működik, de sok hátárnya van: az akkuk drágák, nehezek, így az autó is, valamint elégtelen a hatásfoka és a már említett hatósugara. Energiatermelés szempontjából ma a primer energiából nagy részben égetéses technológiákkal fejlesztenek áramot, így vagy atomerőművi vagy napelemes áramtermelésre kellene áttérni a környezetvédelem érdekében. Különleges megoldásnak számít a háztartási méretű napelemes, tárolós rendszer, mely éjszaka akár autóakkumulátor töltésére is alkalmas (Nissan). Az elektromos hálózat energiatárolásához hozzájáruló elektromos autó rendszereket is alkalmaznak, pl. V2G Angliában. Bizonyos elektromos motorok napenergiával működnek [[napelem]]ek segítségével, mint pl. a Pannonrider, vagy a spanyol PV-elemes tricikli (lásd: További információk).
'''[[Hibridautó]]k''': bevált, a gyakorlatban létező típusok mellett a hibrid technológia legfejlettebb kísérleti részének tekinthetjük a [[Formula–1|Forma-1]]-es autókat.
'''Gázautók''': komprimált földgázzal vagy propán-bután gázzal működő autók jobb égési, kisebb környezetszennyezési tulajdonságúak, üzemanyaguk olcsóbb, mint a benzin (2013-ban 26%-kal volt olcsóbb). Az [[Autógáz|LPG-vel]] (propán-bután gázzal) működő autók itthon is szervizzel, tankolási helyekkel rendelkeznek. Régi, használt autók nagy fogyasztását lehet pl. LPG-vel olcsóbbá tenni. A német városokban a kibocsátási előírások szigorításával, a diesel autók közlekedési korlátozásai kapcsán aktuálissá váltak az Audi CNG (sűrített földgáz) üzemű típusai, pl. az Audi A4 g-tron, ill. A3 sportback.
== Az autó szerkezeti elemei ==
* Motor (típustól függően tartalmazza a következő részek némelyikét: belsőégésű motor, elektromotor, üzemanyag cellák, feltöltő, energia-visszatápláló generátor, meghajtáshoz tároló akkumulátor)
* Üzemanyagtartály (szénhidrogén, LPG, ill. folyékony gázok)
A motor teljesítményét az erőátviteli szerkezetek adják tovább:
* [[tengelykapcsoló]],
* nyomatékváltó ([[sebességváltó]]),
* [[közlőmű]]vek: kardántengelyek, keréktengelyek, csuklók
* [[differenciálmű]] (kiegyenlítőmű a kormányzáshoz)
* futómű: részei az alváz, rugózás és kerékfelfüggesztés, kormányzás, [[fék]]ek, [[Kerék|kerekek]] és [[gumiabroncs]]ok
Az autó időjárásálló és biztonsági külső burkolata:
* karosszéria: a karosszéria vázszerkezete - alváz és felépítmények, önhordó kocsiszekrény és burkoló elemei, ülések, ajtók és nyílászárók (az elnevezés a francia ''carrosse'', azaz hintó szóból ered)<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/honnan-jon-a-karosszeria Honnan jön a karosszéria?] (nyest.hu)</ref>
Szabályozott, hogy mely alkatrészeket lévő plehet újra felhasználni, és melyeket nem. Az alkatrészek újrahasznosítása nyersanyagot biztosít a ritka fémekből, pl. neodímium, prazeodímium, diszpózium, akkumulátorok kobalt, nikkel, lantán és lítium összetevői, ill. a katorokban lévő platina, palládium és ródium. alizát
== Környezetvédelem ==
[[Fájl:Electric car - ELMŰ, 2015.04.17.JPG|thumb|ELMÜ autó]]
A személyautó-használatot sok kritika éri: sok helyet foglalnak, mérgező gázokat bocsátanak ki, élhetetlenné tesznek sok várost, a szaporodó utak megnehezítik, ellehetetlenítik a vadon élő állatok mozgását (pl. sok, szaporodó helyére tartó békát gázolnak agyon<ref>[http://www.varangy.hu/category/rovat/bekamentes Varangy Akciócsoport Egyesület]</ref>), az egyes populációk kapcsolatban maradását, így hozzájárul a [[biodiverzitás]] csökkenéséhez, fajok kihalásához. A környezetbarátabb autózás a technikai újításokon,<ref>[http://www.alternativenergia.hu/kategoriak/technologiak/zold-auto/elektromos-auto-zold-auto-technologiak Környezetbarát gépjármű fejlesztések]</ref><ref>[http://www.zoldauto.info/ Zöldautó honlap]</ref> illetve az autózási szokások választásán múlik. Mindkettő lehet önkéntes, vagy jogi úton szabályozott, elősegített.<ref>[http://tudatosvasarlo.hu/konyv/andy-singer-gepregeny Gépregény] Andy Singer könyvének ismertetője a tudatos Vásárlók oldalán</ref>
Sok technikai fejlesztés célozza, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátása csökkenjen: különféle szűrőkkel, alternatív üzemanyagokkal/energiaforrásokkal<ref>{{Cite web |url=http://www.napelem.ws/napelemes_autok |title=Napelemes autók |accessdate=2012-01-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120116170629/http://www.napelem.ws/napelemes_autok |archivedate=2012-01-16 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.alternativenergia.hu/wp-content/themes/alternativenergia/tudjmegtobbet.php?catid=19 |title=Bioetanol |accessdate=2012-01-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120324044853/http://www.alternativenergia.hu/wp-content/themes/alternativenergia/tudjmegtobbet.php?catid=19 |archivedate=2012-03-24 }}</ref><ref>[http://www.busycle.com/gallery.html Buszcikli]</ref> igyekeznek kímélni a levegőt. Környezetvédelmi szempontból közismerten kedvezőbb a vasúti vagy vízi [[közlekedés]], mert egy utasra/árura számított holt járműsúly jobb. Környezetvédelmi hatása függ attól, hogy milyen üzemanyagot használ fel. Pl. fatüzelésű gőzautó motor hatásfoka rosszabb, de primerenergia felhasználása jobb. Egy elektromos autó motor hatásfoka a lehető legjobb, de az elektromos energia előállítás primer energia felhasználása egy magyar átlagot véve rosszabb, mint a fatüzelésé, és pl. PV töltésű akkumulátorral volna elvileg a lehető legjobb.
'''Egészségkárosító, környezetkárosító hatások:'''
A gépjárművek által kibocsátott füstgázok különféle módon károsítják az élő szervezeteket.
* A városokban kibocsátott NO<sub>2</sub> 80%-át bocsátják ki a gépkocsik. A [[nitrogén-dioxid]] az állatok, emberek légúti nyálkahártyákat roncsolja, illetve a véráramba jutva csökkenti a vér oxigénszállító képességét. Huzamosabb kitettség csökkenti a tüdő ellenálló képességét, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedésekhez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez vezethet. Különösen veszélyeztetettek a gyerekek, a vérkeringési, légúti betegségeiben szenvedők. A nitrogén-dioxid toxikus hatású a növényekre is.
* A [[Szén-monoxid|CO]] emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Csökkenti a vér oxigénszállító képességét, illetve az agy kéreg alatti központját támadja. Idült hatások: fejfájás, szédülés, idegrendszeri tünetek, szívinfarktus gyakoriságának növekedése.
* A [[kén-dioxid]], (SO2) a dízelmotorok működése közben képződik. Belélegezve emberre, állatra egyaránt ártalmas. A nedves nyálkahártyát irritálja, a véráramba jutva gátolja annak oxigénszállító képességét. Krónikus esetben hörghurutot okozhat. Leginkább veszélyeztetettek: minden korosztály, különösen a légúti betegségekben szenvedők.
* A levegő párájával kénessavat és kénsavat alkotva savas esőként károsítja a növényeket, teljes erdőket is kipusztíthat.
* Az atmoszféra megfelelő szintjén nagyon fontos szerepet betöltő [[ózon]] (O<sub>3</sub>) a felszín közelében napfény hatására kipufogógázokból: NOx, CO-ból képződik, és mérgező hatású az állatvilágra és az emberi egészségre is.
* Rövid távon nyálkahártya-irritációt, köhögést, fejfájást okozhat, krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához. Leginkább veszélyeztetett csoportok: asztmások, tüdőbetegek, szívbetegek, idős korúak. Erősen toxikusak a növényekre: befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózon baktériumölő hatása a természetben káros.
* Az olaj elégetéséből keletkező szálló por irritálja a szemet és a felső légutak nyálkahártyáját. Súlyosbítja az asztma és a bronchitis tüneteit, csökkenti a tüdő ellenálló képességét. A porrészecskék elősegítik a toxikus és fertőző anyagok szervezetbe jutását. Leginkább veszélyeztetettek: csecsemők, légúti és keringési betegségben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányzók. A porrészecskék a növények leveleire rakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcserenyílósokat.
* A belső égésű motorokban képződő [[benzol]] kisebb mértékben képződik, csak forgalmasabb utaknál, benzinkutaknál mérhető jelentős mennyiségben. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Krónikus mérgezésben vérképződési elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki.
* Korábban a benzin oktánszámának növelését ólom-tetraetil adalék segítségével végezték. A jelenleg használt üzemanyagok nem tartalmaznak ólomadalékot. Az [[ólom]] súlyosan mérgező, gátolja a hemoglobin-képződést, károsítja az idegrendszert, a veseműködést, a béltraktust, az ízületeket és a szaporodási rendszert.
* A belső égésű motorban formaldehid is képződik, amely az állatok nyálkahártyájához tapadva roncsolja azok fehérjéit. Nagyobb koncentrációban köhögést, légzési nehézségeket okoz. Huzamosabb kitettség esetén növeli a bronchitis, valamint a rákkeltő anyagok szervezetbe jutásának esélyét.<ref>[http://www.antsz.hu/data/cms15452/Szmogriado_Egeszsegugyi_hatasok%5B1%5D.pdf A főbb légszennyező anyagok lehetséges egészségügyi hatásai] az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat és az OTH Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása alapján</ref><ref>[http://www.kvvm.hu/olm/info.php?id=5 Országos Légyszennyezettségi mérőhálózat]</ref><ref>[http://www.origo.hu/egeszseg/20110725-kipufogo-gazok-egestermekek-egeszseg-betegseg-a-szivre-is-veszelyt-jelentenek.html Dízelautók és vérrögök: újabb rossz hír a nagyvárosi levegőről] Origo 2011.07.26.</ref><ref>[http://hvg.hu/egeszseg/20110921_szivroham_kipufogogaz Szívrohamot okozhat a kipufogógáz belélegzése] HVG 2011 szeptember 21.</ref>
A Mercedes kifejlesztett egy okostelefon-alkalmazást, a Cartogethert, amely azt hivatott szolgálni, hogy az egy irányba tartók tudomást szerezzenek egymásról, és közös autót használva csökkentsék a forgalomban lévő gépjárművek számát. Egyes amerikai nagyvárosokban külön sávot tartanak fenn azoknak a kocsiknak, amelyben több ember utazik.<ref>[http://metropol.hu/itthon/cikk/834786 Frei Tamás: Együtt az autóban] {{Wayback|url=http://metropol.hu/itthon/cikk/834786 |date=20120121065038 }} Metropol 2012. január 20.</ref>
Hosszú távú és alkalmi utazásra jó lehet a Telekocsi rendszer is.<ref>[http://www.oszkar.com/ Oszkár]</ref>
De sok helyen felmerül az is, hogy a megoldás a jól felépített város, ahol vagy azért, mert minden közel van, vagy mert a közösségi közlekedés nagyon hatékony és kényelmes, jóval kevesebb személygépjárműre van szükség.<ref>[http://www.mek.oszk.hu/09500/09598/index.phtml A sikeres város titka] A Levegő Munkacsoport konferenciájának összegző kiadványa</ref>
== Külső költségek ==
Az autóközlekedés külső költségei:
Hazai külső költségek: fogyasztásból eredő üzemanyag költségen, karbantartáson kívüli ktg.
Autópálya rendőrség körleteinek fenntartása,
OMSZ autópályán,
Közlekedésrendészet, megelőző kampányok
Igazságügyi, bírósági költségek
Környezetvédelmi költségek (beleértve a gyártás és bontás során felmerülő, életciklus elemzéssel kimutatott költségeket)
Összesen Magyarországra évente: 4,346 mEURO (2008), minden állampolgárra kb. 400 EURO/év.
Városban minden autóval megtett kilométer a polgároknak átlag 0,15 Euro költséget jelent (dán adat).
Autópálya-matricák fizetett költsége az üzemeltetési, fenntartási/karbantartási költségek egy részét fedezi (nem külső ktg.), ld. [[Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.]]
== Kereskedelem ==
Az újonnan gyártott és eladott típusok mellett a használtautó-import jelentős. Magyarországon 2016 első félévében 300 000-nél több használtautó kelt el, 73%-ban 10 évnél idősebb, többségében alsó középkategóriás. Új autók területén 2016-ra 90 000 db forgalomba helyezését várták.
== Pszichológia ==
Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az autókba szerelt különféle biztonsági berendezések miatt az ilyen autókban ülők, nagyobb biztonságuk tudatában, többet kockáztatnak.
[[Kopp Mária]] kutatásai kimutatták, hogy az autótulajdonosok tovább élnek.<ref>[http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-882/publikaciok/tpubl_a_882.pdf Kopp Mária – Skrabski Árpád: Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon]</ref>
== Biztonság ==
[[Fájl:Lotus 22 inside detail.jpg|thumb|200px|Ötpontos biztonsági öv egy régi [[Lotus Cars|Lotus]] típusú versenyautóban]]
Az autók biztonsága sokáig nem volt szempont a gyártásban, különböző indokok miatt. Kezdetben nem is gondoltak rá, később az autók elterjedésével azonban megjelentek az autóbalesetek is, ekkor attól is féltek, hogy a lehetséges veszélyekre való felhívás elriaszthatja az autóvásárlókat. Az [[1950-es évek]] autócsodái például a rengeteg krómdísz és a merev kormányoszlop miatt ütközésnél súlyos sérüléseket tudtak okozni, ráadásul ebben az időben a biztonsági üveg sem volt jellemző, ami ártalmatlan szilánkokra esik törésnél, így a régi ablakok szilánkjai is megsérthették az utasokat. Híresen vagy hírhedten balesetveszélyes autó volt például az [[1960]]-ban megjelent [[Chevrolet]] Corvair: az autó farmotoros volt, a farsúly miatt pedig egy hirtelen kormánymozdulat akár borulással is végződhetett.<ref>[http://www.loero.hu/index.php?op=hir_reszletes&hir_id=4803&magazin=&friss=&archiv= Cikk a Chevy Corvairről]</ref> Másik ilyen autó volt a [[Ford Motor Company|Ford]] Pinto: a kisméretű kocsi üzemanyagtartálya közvetlenül a hátsó lökhárító mögé került, ahol már egy kisebb ütközés hatására is kiszakadhatott, és a kifolyó benzin lángra lobbanhatott, megégetve az utasokat. A Pintonak a cég vezetésének nyomására kellett olyannak lennie, hogy könnyű és olcsó legyen, ami így a biztonság kárára ment.<ref>{{Cite web |url=http://patkosdaniel.hu/import-aru/hosszabb-irasok/285-a-ford-pinto-esete |title=A Ford Pinto esete |accessdate=2012-02-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130615171339/http://patkosdaniel.hu/import-aru/hosszabb-irasok/285-a-ford-pinto-esete |archivedate=2013-06-15 }}</ref> Ma már nem holmi üzleti megfontolások döntenek egy autó biztonságáról, hanem pontos szabályok, anélkül nem kerülhet forgalomba egy autó sem, igaz, vannak kivételek, pl. a mikroautó, ami nagyon kicsi mérete miatt gyakorlatilag nem rendelkezik gyűrődőzónával vagy túlélési térrel. Ezen kívül több [[ázsia]]i, [[afrika]]i vagy [[Dél-Amerika]]i autógyár modelljei is elmaradnak biztonság tekintetében (is) a fejlett országok autóiénál.
=== Biztonsági öv ===
A biztonsági öv az autó utasait hivatott védeni azok autóülésben való rögzítésével hirtelen fékezésnél vagy ütközésnél: öv használata nélkül a tehetetlenség miatt az utasok fékezés vagy ütközés hatására kirepülhetnek az ülésekből, ami súlyos, akár halálos sérülésekkel is járhat. Ezért ma már minden autóban van biztonsági öv (más kérdés, hogy az utas bekapcsolja-e), gyakran hangjelzés figyelmezteti az autóba beszálló utast az öv becsatolására. Fékezésnél az öv megfeszül, és nem engedi elmozdulni az utast. A biztonsági öv az egyik legelső biztonságtechnikai eszköz volt az autókban, előbb két pontos volt, ami két ponton, a derék két oldalán rögzítette az utast, majd a hagyományos hárompontos öv terjedt el, ami a kocsi felső oldalánál, vagy az ajtókerethez rögzülve, a vállat is megtartja. Versenyautókban a négypontos öv a jellemző, mely két oldalt és a két váll fölött rögzül az üléshez, de ötpontos öv is előfordul, igaz, ez már inkább [[repülő]]kön jellemző, itt középen alul is van egy rögzítőpont.
=== Légzsák ===
A légzsákok az ütközés pillanatában kinyílnak és felfúvódnak. A levegővel teli légzsák meggátolja, hogy az utasok előre repülve megsérüljenek a műszerfaltól vagy a kormánytól. Emiatt általában a kormány közepébe és a kesztyűtartó fölé szerelik a légzsákokat, de bizonyos autókban oldallégzsák is van az ülés oldalában, illetve függönylégzsák, amit az ajtók fölé, a tetőbe építenek. Ezek oldalsó ütközésekkor és boruláskor nyújtanak védelmet. A légzsákkal felszerelt autókba beleszerelnek egy olyan eszközt, amely érzékeli, mikor lehet szükség a légzsák kinyitására. Ez általában egy vagy több gyorsulásmérő. A légzsákhoz kapcsolva van egy sűrített levegővel ellátott palack, mely mikor kinyílik, kiegyenlíti a légnyomást a légzsákban és a palackban, így fúvódik fel. Fontos, hogy a légzsák csak biztonsági övvel bekötött utas esetében tud megfelelő védelmet biztosítani.
A légzsák hagyományos, utastérben való alkalmazása mellett újabban a gépjármű külső karosszériáján gyalogosvédelemi célból is megjelent. Egyik lehetséges módszer, hogy mielőtt a külsőlégzsák működésbe lép, szenzorok érzékelik, a gyalogos becsapódásának veszélyét, majd egy légzsák megemeli a motorháztetőt, csökkentve ezzel a sérülések kockázatát.<ref>[http://www.mernokbazis.hu/cikkek/volvo-v40-gyalogos-%C3%A9rz%C3%A9kel%C5%91-rendszerrel Volvo V40 gyalogos-érzékelő rendszerrel] {{Wayback|url=http://www.mernokbazis.hu/cikkek/volvo-v40-gyalogos-%C3%A9rz%C3%A9kel%C5%91-rendszerrel |date=20140728074559 }} ([http://www.mernokbazis.hu/ mernokbazis.hu] {{Wayback|url=http://www.mernokbazis.hu/ |date=20180901102927 }})</ref>
=== Gyermekülés ===
A kisebb gyermekeknél a gyermekülés kötelező, mivel a felnőtteknek tervezett biztonsági öv nem fogja őket tökéletesen. Ez egy szimpla kis „emelés”, amelyet a normál ülésre tesznek. Kisebb gyermekeknél komplett [[biztonsági gyermekülés]] használandó, aminek saját öve van, magát az ülést pedig az autóüléshez kell rögzíteni, napjainkban már ISOFIX rendszerrel. Ha a gyermekülést a vezető melletti "anyósülésre" rögzítik, a kocsiban egy kapcsolóval ki kell kapcsolni a légzsák működését, ha van ilyen eszköz. Amelyik autóban ez nem lehetséges, ott csak a hátsó ülésre lehet gyermekülést helyezni.
=== Elektronikus szabályozók ===
A 2000-es évekre egyre általánosabbá váltak az elektronikus vezetői asszisztens szolgáltatások. Elsőként az [[ABS]] terjedt el, ami megtartja az erőteljes fékezés közbeni kormányozhatóságot. Az [[ESC menetstabilizáló]] feladata a kontrollálhatatlanná váló csúszások megelőzése. Az [[ASR]] a kerék kipörgését gátolja. A [[BAS PLUS]] a [[Mercedes-Benz]] autókban alkalmazott fékerő szabályzó, ami a ráfutásos baleseteket igyekszik elhárítani. A TMC a [[Traffic Message Channel]] együtt tud működni [[GPS]]-alapú navigációs szoftverrel, és lehetővé teszi az útvonal újratervezését az esetleges forgalmi dugók, balesetek, torlódások, útlezárások, forgalomelterelések, határátkelőhelyi várakozási idők függvényében. A fedélzeti automatikák integrálása révén a fedélzeti számítógépek egyre előrelátóbb és összetettebb támogatás tudnak nyújtani, ám ez a hagyományos autóknál nem csökkenti a vezető felelősségét és az előrelátó óvatos vezetés fontosságát. Az [[önvezető autó]]k teljesen átveszik a vezetés felelősségét is.
== Kiegészítők, tartozékok ==
[[Fájl:Lamborghini Gallardo Superleggera engine1.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Lamborghini Gallardo Superleggera]] motorja]]
| |||