„Nyomtatás (nyomdászat)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
Nyomdászat:
{{egyért2|a nyomdaipari eljárásról|Nyomtatás (egyértelműsítő lap)}}
 
A könyvek barátai közül kevesen ismerik a könyvnyomtatás múltját, hagyományait, e témákról többnyire csak nehéz szakkönyvek állnak rendelkezésre. Érdekességek a magyarországi nyomdászat képes krónikájából 1473–1700-ig. Az emberiség történelmének egyik sorsdöntő éve 1439, a könyvnyomtatás feltalálása, a Gutenberg-galaxis kezdete, amelynek eddigi végpontján az internet áll. A magyarországi nyomdászat képes krónikája 1473–1700 című kötet nem a szakemberek, hanem az olvasók figyelmébe ajánljuk, sok képpel illusztrálva a magyarországi könyvnyomtatás legkorábbi szakaszát mutatja be.
 
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
 
Az emberi civilizáció történetében új fejezetet nyitó mozgatható és cserélhető betűkkel való könyvnyomtatás feltalálója, a német Johannes Gutenberg. Az ő nevéhez köthető a mozgatható, összerakható és szétszedhető betűk, a betűöntés és a kiszedett szöveg nyomási eljárásának feltalálása, a módszer egész a legutóbbi időkig lényeges változtatás nélkül maradt fenn. A Gutenberg-galaxis, a nyomtatott könyv korszakának végét már 1962-ben megjósolta Marshall McLuhan, de a pesszimista előrejelzés egyelőre nem látszik valóra válni. Az első Magyarországon nyomtatott könyv Hess András budai műhelyében látott napvilágot 1473-ban. Gutenberg 42-soros bibliájának elkészülte után mintegy két évtizeddel a nyomdászat ilyen korai (bár nem hosszú életű) magyarországi megjelenése figyelemreméltó eseménynek számít. A „mesterséges írás” találmánya a német nyelvterület után előbb Itáliában (1465), majd Franciaországban (1471) honosodott meg. Magyarországgal egyidejűleg jelent meg az első nyomtatott könyv a Németalföldön, megelőzve többek között Spanyolországot és Angliát is. A magyarországi nyomdászat képes krónikája 1473–1700 című kötetből megtudhatják, hol működtek akkor nyomdáink, kik voltak a régi nyomdászok, milyen környezetben, milyen történelmi körülmények közepette gyakorolták a könyvnyomtatás művészetnek is beillő mesterségét, mely könyvnyomtató műhelyekben jelent meg az egykori magyarországi tudományos és szépirodalom, hol nyomtatták ki a katolikus és protestáns vallás alapvető műveit. E nyomdáknak néha szegényes, néha rendkívül gazdag felszerelésével készültek a hazai sokszorosított grafika első fennmaradt emlékei is, ezért a könyv a képzőművészet iránt érdeklődők számára szintén sok érdekességet tartogat. Jelen kötet a magyarországi könyvnyomtatás első évszázadait mutatja be. Nem vállalkozik a korszak monografikus feldolgozására, sem az összes, ebben az időszakban nyomtatott könyv bemutatására, és nem célja a nyomdák teljes dísz- és betűanyagának áttekintése sem, minthogy ezekről már átfogó munkák jelentek meg. A kiadó célja, hogy a részletes források és kutatások ismeretében most más megközelítésben, népszerű formában, képek kíséretében mutassuk be az olvasóknak a hazai könyvnyomtatás történetének ezt a korai szakaszát. A kötet időhatára az első itthon nyomtatott könyv megjelenésétől, 1473-tól 1700-ig terjed, földrajzilag pedig a történeti Magyarországra terjed ki, Erdéllyel együtt. Ebben a majdnem 230 évben 29 nyomda működött hosszabb-rövidebb ideig ezen a területen. Johannes Gutenberg zseniális felfedezésének összefoglalása után áttekintést kapunk a legkorábbi nyomdákról, a könyvnyomtatás elterjedéséről és a hazai nyomdák sajátosságairól. A bemutatott könyvek és metszetek többsége az Országos Széchényi Könyvtár állományából való.
 
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható
 
.{{egyért2|a nyomdaipari eljárásról|Nyomtatás (egyértelműsítő lap)}}
{{nincs forrás}}
'''Nyomtatási eljárásnak''' a nyomógépek és [[nyomtató]]k nyomási módjait nevezzük. Ezeket a nyomdászatban általában az általa használt nyomóformáról különböztetjük meg, a rajtuk lévő nyomó és nem nyomó elemek egymáshoz viszonyított helyzetéről, és anyaguk szerint, kivéve a digitális nyomtatást. Egyéb csoportosításai is lehetnek.