„Könyv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 2A02:AB88:6C0:E200:744D:4233:947E:F08 (vita) szerkesztését (oldid: 21378754)
Címke: Visszavonás
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Georg Büchmann, Geflügelte Worte, 19. Auflage, 1898.jpg|bélyegkép|jobbra|250px263px|19. századi, keményfedeles, bőrkötéses könyv]]
 
A '''könyv''' (nyomtatott papírkönyv) az [[UNESCO]] meghatározása szerint: Olyan, szövegből és ábrából álló, fizikai (papír) információhordozójú, nem periodikus (irodalmi vagy szakmai célú) publikáció, amely 49 vagy több oldalból áll, terjedelmi szempontból a borítót nem számítva.<ref>http://portal.unesco.org/en/ev.php-URL_ID=13068&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html Recommendation concerning the International Standardization of Statistics Relating to Book Production and Periodicals</ref><ref>{http://www.britannica.com/EBchecked/topic/73295/book Book Publication}</ref><ref>http://erettsegi.com/tetelek/informatika/dokumentum-fogalma-fajtai/ A DOKUMENTUM FOGALMA, FAJTÁI</ref>
18. sor:
 
=== A könyv előzményei ===
[[Fájl:RomancePapyrus.jpg|bélyegkép|balra|300px263px|Görög nyelvű kézirat töredéke a [[2. század]]ból]]
 
Az ókori [[sumer]], [[egyiptom]]i, [[görögök|görög]] vagy éppen [[latin nyelv|latin]] könyveket ma inkább [[agyagtábla|agyagtábláknak]], illetve [[könyvtekercs|tekercseknek]] mondanánk (a mai elnevezés a fentebb leírt formájú könyvekre érvényes), a latin ''liber'', illetve [[görög nyelv|görög]] ''byblion''/''byblos'' szavakat azonban összefüggő szövegük és mai könyv alakú reprezentációjuk miatt mégis könyvnek mondjuk (pl: ''Epigrammatum Libri'').
 
=== A középkori kéziratos könyvek ===
[[Fájl:Petrus Lombardus Quatuor Libri Sententiarum.jpg|bélyegkép|jobbra|250px263px|Középkori kéziratos szöveg a [[13. század]] végéről]]
[[Fájl:Bamboo book - binding - UCR.jpg|bélyegkép|jobbra|250px263px|[[Bambusz]] könyv - [[Sun Zi]]: ''[[A háború művészete]]'']]
A könyv közvetlen elődjének a legtöbbször [[pergamen]]re kézzel írt, összefüggő szöveget alkotó '''kéziratos könyvet''' tekinthetjük. A középkori Európa egyre fejlődő tudományos élete jelentős számú szöveg másolását tette szükségessé.
 
36. sor:
 
=== Gutenberg és a nyomda feltalálása ===
[[Fájl:Europäische Buchproduktion 500–1800.png|thumb|200px263px|Könyvkészítés Európában. 500-tól 1800-ig évi tízezer példánytól évi több száz millióra nőtt. A kéziratos könyveket narancssárga, a nyomtatott könyveket kék oszlopok jelzik]]
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-R67584, Düsseldorf, Presseausstellung, Gutenbergpresse.jpg|thumb|200px263px|Gutenberg nyomdájának másolata az 1947-es düsseldorfi nyomdászati kiállításon, mellette egy nyomdász történelmi viseletben]]
A '''[[könyvnyomtatás]] feltalálását''' [[Európa|Európában]] a legtöbben [[Johannes Gutenberg]] nevéhez kötik, aki a mozgatható betűnyomás legvalószínűbb feltalálója. Gutenberg az aranyműves társaival, illetve több más mester tőle függetlenül már az [[1430-as évek]]ben kísérletezett egy olyan mechanikus sokszorosítási eljárással, amivel szövegeket lehet reprodukálni. Azzal a technikával, amit könyvnyomtatásnak nevezhetünk, vélhetőleg ő tudott először az [[1440-es évek]] végén kisebb füzetet, majd három év munkájával egy teljes [[Biblia|Bibliát]] kinyomtatni. [[Korea (történelmi)|Koreában]] már 200 évvel korábban már nyomtattak mozgatható fém írásjegyekkel, ami gyaníthatóan a kínai agyag írásjegyek továbbfejlesztése volt. Ezt azonban ritkán használták.
 
47. sor:
 
=== A modern könyv ===
[[Fájl:Gutenberg Bible.jpg|bélyegkép|jobbra|250px263px|[[Johannes Gutenberg|Gutenberg]] [[Biblia|Bibliája]]]]
[[Fájl:Heidelberger Druckmaschine.jpg|bélyegkép|jobbra|250px263px|Íves nyomdagép]]
 
A Gutenberg-féle eljárás helyét fokozatosan átvették a különböző [[rotációs technika|rotációs technikák]]<!-- mikor?? -->, ahol a nyomóforma nem sík, hanem henger alakú, így nyomtatás folyamatosan történik.
 
A következő lényeges lépés az '''offset''' gépek elterjedése volt<!-- mikor?? -->, amikor a nyomóhenger sík, és különböző bevonatok biztosítják, hogy a festék a szükséges helyeken megtapadjon, máshol ne.
 
A digitális nyomtatás lehetővé teszi a szükség szerinti gyors kiadást, akár papír-, akár kemény kötésben. Néhány szolgáltató Interneten kínálja fotókönyvek előállítását, amelyekből megegyezés szerint kevés, akár egy példány is előállítható. 2009-től a Wikipédia cikkeiből is lehet igény szerinti könyvet összeállítani. Az [[e-könyv]] 2000-ben jelent meg, és az Internet is konkurrenciát jelent a könyvek számára.<ref>[http://www.golem.de/0802/57656.html ''Brockhaus voraussichtlich in Zukunft nur noch online.''] golem.de, abgerufen am 8. März 2011.</ref>
60. sor:
2004-ben a [[Mazda]] egy 3,07 × 3,42 m oldalú képeskönyvet adott ki.
 
A ma létező legnagyobb könyv a tervek szerint 2008 végére készül el a Borsod megyei [[Arnót]]on: lapjai 3,5&nbsp;×&nbsp;4 méteresek lesznek, terjedelme pedig eléri majd a 320 oldalt. A kötet a ''Törékeny természet'' címet kapja majd, és a gömör-tornai karsztvidéket, illetve a határokon átnyúló természeti értékeket fogja bemutatni számos fotóval.<ref>[http://konyves.blog.hu/2008/05/09/a_vilag_legnagyobb_konyve_borsodban A világ legnagyobb könyve Borsodban]</ref><!--Mi lett belőle?-->
 
A Verlag Faber & Faber egy 2,4 × 2,9&nbsp;mm oldalú, 32 oldalas könyvet készített offsetnyomással és kézi bőrkötéssel.
 
82 ⟶ 81 sor:
 
== Könyvnyomtatás Magyarországon ==
Magyarországon [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] uralkodása alatt jelentek meg először nyomtatványok. Ezt a kort az ipar és kereskedelem fejlődése jellemezte, amivel párhuzamosan együtt növekedett az olvasni tudó polgárok száma is. Több könyvre lett szükség, mint amennyit a könyvmásoló irodák képesek voltak előállítani, így ez a szükséglet kifejlesztette a sokszorosítás új módszerét, a nyomtatást.
 
A kézi másolatokhoz drágán lehetett hozzájutni, kevés volt belőlük, ráadásul nem voltak ritkák az értelemzavaró másolási hibák és félreértéseket okozó rövidítések sem. A sokszorosítás technikai feltételei hosszas kísérletezés eredményeként valósultak meg, de végül lehetségessé vált az új, gyorsabb módszer, mellyel már olcsóbban, egyszerre sok példányt lehetett előállítani.
Mátyás ifjú korában jelent meg az első nagy nyomtatott könyv, a Gutenberg biblia, s 20 év sem telt el, már a király székhelyén, Budán is működött nyomda. A magyar nyomdászat meghonosítása tehát az ő nevéhez kapcsolódik, az első magyarországi nyomtatvány, a [[Chronica Hungarorum]], 1473-ban jelent meg. A nyomdász a záró sorokban (az ún. kolofonban) [[Hess András|Andreas Hessnek]] nevezte magát.
97. sor:
 
Tervezéskor megtervezik a kinézetet, a felépítést és az anyagokat. Ezt rendszerint könyvtervező, művész vagy [[tipográfus]] végzi. Az írás, címsor, lap, papírfajták, könyvjelző szalag, kötés mellett a borítót is meg kell tervezni. Ez az egyik legfontosabb, mert ennek kell felkeltenie a potenciális vásárlók figyelmét, hogy megvegyék a könyvet.
[[Fájl:Bookbinding tied block.jpg|thumb|263px|Egybekötött könyvtest még borító nélkül]]
==== A könyvborító részei ====
* védőborító
121. sor:
A tartalomjegyzék is a könyv használatát segíti. Megmutatja a mű felépítését.
Az ismeretközlő művekben mutatókat is találhatunk. Ezek betűrendben sorolják fel a könyvben szereplő fontos fogalmakat, személyneveket, földrajzi helyeket.
 
A melléklet és a függelék olyan információkat tartalmaz, amiket a szerző fontosnak talált, de nem akart a műben elhelyezni. (például táblázatok, rövidítések, nagyobb képek jegyzéke) Néha hibajegyzéket is jelentetnek meg a könyvhöz, amely javításokat tartalmaz. Mindez bekerülhet a könyvbe is, de önállóan is megjelenhet.
 
263 ⟶ 264 sor:
 
== A könyvekről ==
[[Fájl:Bibliothek kalocsa.jpg|bélyegkép|jobbra|180px263px|[[Könyvtár]]]]
[[Fájl:LZB in Flensburg - Tomus Quartus Omnium Operum Reverendi Domini Martini Lutheri 1552, Buch mit Spangen (zu Buch aufschlagen), Bild 04.JPG|thumb|200px263px|Kapcsos könyv 1552-ből, amit olvasás előtt fel kellett ütni]]
[[Fájl:Bibel-1.jpg|thumb|120px263px|1866-os kiadású Biblia]]
A könyv tárolási helye a [[könyvtár]] vagy a könyvespolc.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Könyv