„Don” változatai közötti eltérés

15 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
(A perzsa háborúkról szóló leírás nem ide illő. Mondanivalónk szempontjából Hérodotosz életrajzi adatai sem lényegesek, elegendő hivatkozni szócikkére. Vékony képesítése sem számít, de maradjon: okuljunk jeleseink hibáin)
Vékony állítását – erősíti meg [[Róna-Tas András]] – alátámasztják a növényföldrajzi adatok, feltéve, hogy a szauromaták lakóhelyét a füves pusztára, és nem a félsivatagba akarjuk helyezni. Egyrészt a torkolatánál a Don kelet felől folyik, azon átkelni tehát dél felé lehet. Kelet felé hamar véget ér a füves puszta, és a félsivatag következik, a Don–[[Manyics]]–[[Volga]] által határolt területen. A füves puszta övezete dél felé, a Manicstól délre, a [[Kubán (folyó)|Kubány]]ig terjed, észak felé pedig a Don jobb partján található. A pusztai övezet azután a Volga–Don-megközelítéstől északra kiterjed a Volgától keletre eső területekre is.{{refhely|RónaTasHonfoglaló|29. o., növényföldrajzi térkép}}
 
A ''Tanaisz'' név – Vékony állítása szerint – eredetileg ''Danaid'' volt, s e szó gyöke, a ''dan-'', ''folyót'' jelent ([[avesztai nyelv|avesztai]] ''dánu'', [[oszét nyelv|oszét]] ''don''). Az ''-aid–awed'' szóelem viszont azonosítható az [[Ajdar (folyó)|Ajdar]] nevének első szótagjával. A [[Dnyeper]] és a [[Dnyeszter]] neve is, teszi még hozzá Vékony, hasonló alapból vezethető le.{{refhely|Vékony Őstörténet|164. o.}}
 
A szóban forgó névnek azonban nem kell iráni eredetét feltételezni – folytatja Vékony –, mivel az ótörök ''teŋ'' középtörök ''ten'' és ''tin'' fejleményei is ugyanehhez az eredményhez vezetnek.{{jegyzet*|A görögös ''Tanaisz'' szó végéről a görögben kötelező névszói toldalékot (-isz) lenyesve ''Tana'' alakú szótőhöz jutunk. A nyelvhasonlítás szabályai szerint a képzésük stb. módja szerint rokonított mássalhangzók – jelen esetben ''t'' és ''d'' – helyet cserélhetnek. Ennélfogva a Don szkíta nevének eredeti alakja ''Dana'' lehetett, nem pedig ''Danaid''. A Vékony által említett ''-aid–awed'' szóelemre nincs forrásunk, s az Ajdar ókori nevét sem ismerjük. Hasonlóképpen nem tudunk mit kezdeni a töröknek mondott ''teŋ'' stb. szóalakkal, illetve Vékony ezzel kapcsolatos fejtegetésével. Vékony az egykori görög gyarmatváros helyét is tévesen jelöli meg. Olbia Pontiké romjai a mai Parutyino tőszomszédságában találhatók. Róna-Tas növényföldrajzi viszonyokra alapozott eszmefuttatása szintén gyenge lábakon áll. Nem a korabeli – 2500 évvel ezelőtti –, hanem a mai állapotokat veszi figyelembe.}}