„Neocortex” változatai közötti eltérés

A '''neocortex''' („új agykéreg”) egy hozzávetőlegesen 2600 cm² felületű, 3–4 mm szélességben kiterjedt idegszövet az [[emlősök]] [[agy]]ának felszíni részén. Durván számítva mintegy 3×10⁹ számú neuront és cirka ugyanennyi [[Gliasejt|gliasejtet]] foglal magában. A [[Szinapszis|szinapszisok]] egymással és az agy más területén lévő sejtekkel közel 10¹² nagyságrendben képeznek összeköttetést. A kéreg vízszintes irányban 6 lemezszerű rétegre tagolódik, vertikális irányban a számos kapcsolatot képezve a lemezek közt. A kifejlett neocortex alapegysége a ''kis agykérgi oszlop'' (agykérgi ''modul''), egy vékony neuronlánc, amely függőleges irányban hat sejtréteget képez. Mindegyik sejtoszlop ~ 80–100 idegsejtet foglal magában, ettől kivétel csak a [[striatum]], ott a neuronok száma jóval a duplája is lehet. A modulok átmérője 300 és 600 μm, még azon fajok esetében is, ahol az agytérfogat jóval kisebb. A kérgi oszlopok organizációja egy jellegzetes visszafutó mintázatot mutat, a kétdimenziós ábrázolásokon ez a variáció jól észrevehető.

 

 

==== Piramissejt ====

A legfőbb típusa az agykérgi neuronoknak, a neocortex 2/3-át alkotja. Piramissejtek mindegyik rétegben megtalálhatók, kivétel az I. réteg. Apicalis dendritjeik révén mind a 6 rétegen keresztülhatolnak és a neocortex úgymond „kimeneti” neurontípusát képezik. Az agykérgi területek számos része között is kapcsolatot teremtenek, vagy más részek között ([[Talamusz|thalamus]], ''colliculus superior''). A piramissejtek alcsoportjai jórészt küllemre is megkülönböztethetőek, de funkcionalitásukat tekintve egyértelműen. Példaként említhető, hogy a IV. rétegben ''Lorente de No'' ún. ''csillag piramissejteket'' azonosított, amiket szimmetrikusan elhelyezkedő bazális [[Dendritikus sejt|dendritjeikről]] nevezett el. A másik legtipikusabb sejtféleség a IV. (motoros) rétegben megtalálható ''Betz-sejtek''. Ezen sejtek viszonylag nagy méretűek, axonjaik a [[piramispálya]] (tr. corticospinalis) alkotóelemei egyúttal, amelyek a [[Gerincvelő|gerincvelőig]] szállnak le. A látókéreg úgyszintén nagy méretű sejtekkel rendelkezik, ezeket ''Meynert–féle sejteknek'' nevezik. Ezek szintén piramissejtek, melyek mélyebben, az V. és VI. rétegekben (fajtól függően) találhatók. Utóbbi az agykérgen belül és a középagy irányába is juttat rostokat (híd). A látókéreg V. rétegében két elkülönült zóna is található: az egyik egy szélesebb dendrithálózat, mely az I. rétegig emelkedik (terminális köteg), a másik apikális dendritjei vékonyabbak és végükön nem képeznek szétágazást.  

 

 

=== Egyéb sejttípusok a neocortex rétegeiben ===

Az I. réteg a legkülső, gyakran molekuláris vagy néha félrevezető módon acellulárisnak is nevezik. Ez utóbbi ugyanis könnyen megcáfolható, a néhány idegsejt [[Nissl-festés|Nissl–festés]] könnyen láthatóvá tehető. Ezen neuronok mind gátlóak és a mélyebb rétegekből kapnak projekciókat. A régión belül futó axon és neuronok vízszintes orientációjúak és a szomszédos agykérgi oszlopokkal tartanak kapcsolatot. Az I. rétegben lévő oszlopokon belüli axonokról úgy gondolják, hogy II. és III. rétegben lévő piramissejtekkel tartanak kapcsolatot.

 

 

==== I–es típusú gátlósejtek ====

Az agykérgi neuronok 15%-a helyi gátló interneuron; 50%-a ezeknek GABA-erg (neurotranszmitterük <math display="inline">\gamma</math>–aminovajsav) és minden rétegben megtalálhatók. A legtöbbjük gyors kisülésű (FS), akkomodációs készségük alacsony, vagy nincs (a kisülési frekvencia nem változik a folyamatos, állandó gerjesztési áram hatására sem). Gyakrabban ezért ezeket az idegsejt típusokat nem FS, hanem NAC (''non–accomodating'') neuronoknak hívják. Három alosztályuk közül a b–NAC rövid, 3 – 5 terjedő, magas kisülési [[Frekvencia|frekvenciával]] jellemezhető. A d–NAC (''delayed ~ késő'') válaszmachanizmusa jellegzetesen egy rövid késési időintervallumot mutat a stimulus és a kisülés között. Ez utóbbi valószínűleg azért van, mert a feszültségfüggő K⁺ ioncsatornák egy ún. ''trigger zónával'' rendelkeznek.