|
Egyes [[Agglutináló nyelv|agglutináló]] és egyes [[flektáló nyelv]]ek [[Grammatika|grammatikájában]] aaz '''részes''' vagy '''részeshatározóieszközhatározói eset''' ([[Latin nyelv|latinul]] ''dativusinstrumentalis'') egyike a [[nyelvtani eset]]ek egyikeeknek. AzAzok a [[névszó]]k, amelyamelyek ennek az esetnek a [[Morféma|morfémáját]] hordozzahordozzák jellegzetesena legjellegzetesebben olyan élőt vagy élettelent nevezfejeznek megki, amely javárahasználata vagysegítségével káráravégeznek történik vagy létezik valamicselekvést. Mondattani[[Mondattan]]i szempontból ilyen [[szó]] főleg részes[[határozóHatározó|eszközhatározót]]i funkciót töltfejez beki, azonbande aez részesaz eset kölönféleszámos egyéb [[mondattan]]imondattani viszonyokatviszonyt is kifejez, amelyek természete az adott [[nyelv]]től is függnekfügg.<ref>KálmánnéBussmann Bors1998, –574. Ao.</ref><ref>Dubois Jászó 20072002, 410251. o.</ref><ref name="bussmann">BussmannCrystal 19982008, 273248. o.</ref><ref>CrystalBidu-Vrănceanu 20081997, 129253. o.</ref><ref name="dobridor">BărbuțăConstantinescu-Dobridor 20001998, 68[https://dexonline.ro/definitie-dtl/instrumental o'''instrumental'''] szócikk.</ref>
A [[magyar nyelv]]ben is megvan ez az eset, és [[történeti-összehasonlító nyelvészet]]tel foglalkozó szakemberek megállapították, hogy létezett a feltételezett [[indoeurópai alapnyelv]]ben is. Meg is maradt egyes mai [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvekben]], mint amilyen a [[szláv nyelvek]] többsége.<ref name="dobridor"/> Ezekben úgy [[elöljárószó]]k nélkül, mint ilyen [[viszonyszó]]kkal is használják. Egyéb indoeurópai nyelvekben, mint az [[újlatin nyelvek]] vagy az [[Angol nyelv|angol]], elöljárókkal fejezik ki azokat a határozókat, amelyeket az eszközhatátorozói esettel felyeznek ki az ezzel bíró nyelvek.
Olyan flektáló nyelvek is vannak, amelyekben nincs [[névszóragozás]], vagy csak nyomai vannak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó esetekről, tehát részes esetről sem. Ilyenek például az [[újlatin nyelvek]], a [[Román nyelv|román]] kivételével, vagy az [[angol nyelv]]. Ezekben a nyelvekben rendszerint [[elöljárószó]]k fejezik ki azokat a mondattani viszonyokat, amelyeket másokban a részes eset.
== A részes eset alakja néhánymagyar nyelvben ==
A magyarban, amely agglutináló nyelv, egyetlen [[rag]]ja van az eszközhatározói esetnek, a ''-val/-vel''. Változatai a [[magánhangzó-harmónia]] szabályainak megfelelően használtak. Vannak [[morfofonológia]]i változatai is, mivel a rag '''''v'''''-je az őt megelőző [[mássalhangzó]]hoz [[Hasonulás|hasonul]]. Mindegyik névszó felveszi. A ''maga'' és az ''ön'' kivételével, a [[személyes névmás]]ok ilyen esetű alakjai [[Szuppletivizmus|szuppletívak]], a rag ''-vel'' változata és a [[birtokos személyjel]]ek kombinációi: ''én'' – ''velem'', ''te'' – ''veled'' stb.<ref>Rounds 2001, 124. o.</ref>
A névszóragozásos nyelvekben, akár agglutinálók, akár flektálók, az eseteket általában [[rag]]ok fejezik ki, egyes különbségekkel az agglutináló és a flektáló nyelvek között a ragok jellegét illetően.
Az eszközhatározói eset elsősorban eszközhatározót és társhatározót fejez ki, de több más típusú határozót is, a többségüket [[névutó]] nélkül:
Például egy olyan agglutináló nyelvben, mint a [[Magyar nyelv|magyar]], a részes esetet egyetlen rag fejezi ki, amely csak az övé, és ugyanaz mindegyik névszó esetében. A részes eset ragja ''-nak/-nek'', változatai a [[magánhangzó-harmónia]] szabályainak megfelelően alkalmazottak.
* eszközhatározó: '''''Kanállal''' eszik'';<ref name="szende">Szende – Kassai 2007, 118–119. o.</ref>
* társhatározó:
:* élővel kifejezett: ''György '''Tamással''' sétál'';<ref name="szende"/>
:* élettelennel kifejezett: ''kávé '''habbal''''';<ref name="szende"/>
* állapothatározó: ''Nyitott '''szemmel''' alszik'';<ref name="szende"/>
* módhatározó: '''''Örömmel''' fogadta a hírt'';<ref name="szende"/>
* eszközlő határozó: ''Kimosatja a ruhát a '''feleségével''''';<ref>P. Lakatos 2006, 157. o.</ref>
* fok-mérték határozó: '''''Ezrével''' látni belőle'';<ref name="szende"/>
* okhatározó: '''''Vakbélgyulladással''' kórházba szállították'';<ref name="szende"/>
* időhatározó: '''''Ősszel''' sokat esik az eső'';<ref>Rounds 2001, 199. o.</ref>
* aszemantikus, más néven vonzat- vagy állandó határozó: ''Elégedett az '''eredményekkel'''''.<ref>P. Lakatos 2006, 162. o.</ref>
Összehasonlító szerkezetben, ún. „összekapcsolt” fok-mérték határozóban<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 által használt terminus (386. o.).</ref> a fokjeles szó előtt álló tag is eszközhatározói esetű: ''Feri '''két évvel''' idősebb Jancsinál'', ''A mi házunk '''jóval''' nagyobb a tietekénél''.<ref name="szende"/>
A rag járulhat közvetlenül a [[szótő]]höz: ''Ki'''nek''' telefonálsz?''<ref name="rounds">Rounds 2001, 112–113. o.</ref>
Vannak névutóval szerkesztett eszközhatározói esetű határozók is:
Máskor egyéb [[toldalék]] ([[képző]], jel) után következik utolsó toldalékként, például:
* a többes [[Szám (nyelvészet)|szám]] jele után: ''gyermek'' + ''-ek''A →mozival szemben''gyermekek'' +van ''-nek''egy → ''gyermekeknekkávéház'';<ref>BokorSzende – Kassai 2007, 288168. o.</ref>
:'''''Egy évvel ezelőtt''' kezdtem magyarul tanulni'';<ref>Rounds 2001, 203. o.</ref>
* a [[birtokos személyjel]] után: ''Jó barátomnak tartalak'' (''barát'' + ''-om'' + ''-nak'').<ref name="rounds"/>
:'''''Kovácsnéval együtt''' megyek a [[Balaton]]ra'';<ref>Szende – Kassai 2007, 152. o.</ref>
:'''''A kérvényével kapcsolatban''' a következőket kell tudnia'';<ref>Szende – Kassai 2007, 159. o.</ref>
:'''''A botránnyal összefüggésben''' emlegették a nevét''.<ref>Szende – Kassai 2007, 167. o.</ref>
== A közép-délszláv diarendszerben ==
A [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveinek ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]]), amelyek flektálóak, viszonylag fejlett névszóragozásuk van. A részes esetet több rag fejezi ki, a névszó [[Nem (nyelvészet)|nemétől]] és számától függően, és ezek a ragok nem csak a részes esetéi. Példaként íme azon ragozási osztályokban használt ragok, amelyekhez a legtöbb [[főnév]] és [[melléknév]] tartozik:<ref>Jolić 1972, 407., 409. és 414. o. o.</ref>
* ''-u'' a hímnemű és a semlegesnemű főnevek, valamint ilyen nemben a melléknevek rövid (határozatlan) alakjának a ragja egyes számban: ''jelen'''u''''' ’(a) szarvasnak’,<ref>Ezekben a nyelvekben a melléknévi [[jelző]] nemben, számban és esetben [[Egyeztetés (nyelvészet)|egyezik]] az alaptagjával.</ref><ref>Ezek a nyelvek nem rendelkeznek [[névelő]]kkel, ezért az egyéb determináns nélkül használt főnevek determinálatlansága, határozott determináltsága vagy határozatlan determináltsága csak a [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusból]] derül ki.</ref> ''kol'''u''''' ’(a) keréknek’, ''zelen'''u''''' ’zöld’;<ref>Ezekben a nyelvekben a melléknévi jelző nemben, számban és esetben egyezik az alaptagjával.</ref>
* ''-ima'' a hímnemű és a semlegesnemű főnevek ragja többes számban (közös az [[eszközhatározói eset]]tel és a ''[[locativus]]''-szal): ''jelen'''ima''''' ’(a) szarvasoknak’, ''kol'''ima''''' ’(a) kerekeknek’;
* ''-i'' a nőnemű főnevek ragja egyes számban: ''žen'''i''''' ’(a) nőnek’;
* ''-ama'' nőnemű főnevek ragja többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a ''locativus''-szal): ''žen'''ama''''' ’(a) nőknek’;
* ''-ōm(e)''<ref>A ¯ jel hosszú [[magánhangzó]]t jelöl, de csak [[nyelvészet]]i munkákban.</ref> a hosszú (főnevesített és határozott) alakú melléknevek ragja hím- és semlegesnem egyes számban (közös a ''locativus''-szal): ''zelen'''ōm(e)''''' ’a zöldnek’;
* ''-ōj'' a rövid és a hosszú alakú melléknevek ragja nőnem egyes számban (közös a ''locativus''-szal): ''zelen'''ōj''''' ’(a) zöld(nek)’;
* ''-īm(a)'' a rövid és a hosszú alakú melléknevek ragja mindhárom nemben és többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a ''locativus''-szal): ''zelen'''īm(a)''''' ’(a) zöldek(nek)’.
A [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveinek ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]]), amelyek flektálóak és viszonylag gazdag [[névszóragozás]]i rendszerük van, az eszközhatározói esetet több rag fejezi ki, ragozási osztály, [[szófaj]], [[Nem (nyelvészet)|nem]] és [[Szám (nyelvészet)|szám]] szerint. Vannak morfofonológiai változatai is, amelyeket az őket megelőző [[beszédhang]] okozza. A legtöbb névszó az alábbi ragokkal rendelkezik:<ref>Klajn 2005, 51–72. o. ([[Szerb nyelv|szerb]] grammatika).</ref>
A román nyelvben is van névszóragozás, de kevésbé fejlett, mint a közép-délszláv nyelvekben. A főnevek közül csak a nőneműeknek van ragja, egyeseknek '''''-e''''', másoknak '''''-i''''' [j], megint másoknak '''''-ele''''', egyes és többes számban. Ez is közös a [[birtokos eset]]tel, többesben pedig az [[alanyeset]]tel is: ''unei cas'''e''''' ’(egy) háznak’, ''unor cas'''e''''' ’házaknak’, ''unei flor'''i''''' ’(egy) virágnak’, ''unor flor'''i''''' ’virágoknak’, ''unei caf'''ele''''' ’(egy) kávénak’, ''unor caf'''ele''''' ’kávéknak’. Ugyanakkor az '''''-e''''' rag megvan semlegesnem többes számban is, az '''''-i''''' pedig hím- és semlegesnem többes számban is. A határozatlan névelőnek, a határozott végartikulusnak és egyéb [[Determináns (nyelvészet)|determinánsoknak]], valamint a [[névmás]]oknak vannak részes esetű alakjaik, bár ezek is a birtokos esettel közösek. Valójában a determinánsok fejezik ki a főnevek ezen eseteit is: '''''unui''' pom'' ’(egy) fának’, '''''unor''' pomi'' ’fáknak’ (hn.); '''''unui''' scaun'' ’(egy) széknek, '''''unor''' scaune'' ’székeknek’ (sn.); '''''unei''' case'' ’(egy) háznak’, '''''unor''' case'' ’házaknak’ (nn.), ''pom'''ului''''' ’a fának’, ''pom'''ilor''''' ’a fáknak’, ''scaun'''ului''''' ’a széknek’, ''scaun'''elor''''' ’a székeknek’, ''cas'''ei''''' ’a háznak’, ''cas'''elor''''' ’a házaknak’.<ref>Cojocaru 2003, 33–34. o.</ref>
* ''-om'' – egyes számban hímnemű, semlegesnemű és nőnemű olyan [[Főnév|főnevek]], valamint olyan nőnemben [[Egyeztetés (nyelvészet)|egyeztetett]] [[Melléknév|melléknevek]] ragja, amely előtt nem [[palatális mássalhangzó]] van: ''doktorom'' (hn.) ’doktorral’, ''selom'' (sn.) ’faluval’, ''ribom'' (nn.) ’hallal’, ''novom'' (nn.) ’újjal’;<ref>Mivel ezekben a nyelvekben nincsenek [[névelő]]k, ezek a példaszavak megfelelhetnek a magyarban, [[Kontextus (nyelvészet)|kontextustól]] függően, [[névelő]] nélküli, határozott névelős vagy határozatlan névelős szavaknak, pl. ’doktorok’, ’egy falu’, ’a hal’ stb.</ref>
* ''-em'' – egyes szám hímnemű és semlegesnemű főnevek olyan ragja, amely előtt palatális mássalhangzó van: ''čekićem'' (hn.) ’kalapáccsal’, ''poljem'' (sn.) ’mezővel’;
* ''-im'' – egyes szám hím- és semlegesnemben egyeztetett melléknevek ragja: ''novim'' ’újjal’;
* ''-ima'' – többes szám hím- és semlegesnemű főnevek ragja (közös a [[részes eset]]tel és a ''[[locativus]]''-szal): ''doktorima'' ’doktorokkal’, ''čekićem'' ’kalapácsokkal’, ''selima'' ’falvakkal’, ''poljima'' ’mezőkkel’;
* ''-ama'' – többes szám nőnemű főnevek ragja (közös a [[részes eset]]tel és a ''[[locativus]]''-szal): ''ribama'' ’halakkal’;
* ''-im(a)'' – többes szám hímnemben, semlegesnemben és nőnemben egyeztetett melléknevek ragja; az '''''a''''' a hosszú (határozott) alakúaké, amikor főnevesítettek: ''Vi radite s nov'''im''' udžbenicima a mi sa star'''ima''''' ’Ti (az) új tankönyvekkel dolgoztok, mi meg (a) régiekkel’.
A személyes névmások [[Szótő|töve]] eszközhatározói esetben többé-kevésbé különbözik az [[alanyeset]]ű alakjuktól: ''ja'' ’én’ – ''sa mnom'' ’velem’, ''ti'' ’te’ – ''s tobom'' ’veled’ stb.<ref>Klajn 2005, 78. o.</ref>
A névmások részes esetű alakjai többé-kevésbé hasonlítanak a többi névszó alakjaihoz. Különösebb a helyzete a személyes névmásoknak. A magyarban például (kivéve a ''maga'' és az ''ön'' névmásokat) [[Szuppletivizmus|szuppletív]] alakjaik vannak részes esetben, az esetrag ''-nek'' változata és a birtokos személyjelek kombinációi: ''nekem'', ''neked'' stb.<ref>Bokor 2007, 290. o.</ref>
Ezekben a nyelvekben is az eszközhatározói eset főleg az eszközhatározó és a társhatározó esete, de több más határozóé is:
Egyéb nyelvekben is vannak szuppletív alakjaik a személyes névmásoknak, olyan nyelvekben is, amelyekben egyébként nincs névszóragozás. Példák az ''én''-nek megfelelő névmások részes esetére:
* eszközhatározó:
** elöljáró nélkül: ''Putujemo '''autom''''' ’Autóval utazunk’;<ref name="browne_28">Browne – Alt 2004, 28. o. (a [[Közép-délszláv diarendszer|diarendszer]] grammatikája).</ref>
** a ''s(a)''<ref>Változatai az utána következő szó kezdő [[beszédhang]]jának a jellegétől függnek.</ref> elöljáróval: ''Vi radite '''s novim''' udžbenicima a mi '''sa starima''''' ’Ti (az) új tankönyvekkel dolgoztok, mi meg (a) régiekkel’;<ref>Klajn 2005, 71. o.</ref>
* társhatározó: ''Došao je '''sa ocem''''' ’Az apjával jött’;<ref name="klajn_160">Klajn 2005, 160. o.</ref>
* módhatározó: ''Putujemo '''velikom brzinom''''' ’Nagy sebességgel haladunk’;<ref name="browne_28"/>
* helyhatározója olyan igéknek, amelyek nem fejeznek ki mozgást az illető hely felé:<ref>Azon igék helyhatározója, amelyek hely felé történő mozgást fejeznek ki, [[tárgyeset]]ű.</ref>
** elöljáró nélkül: ''Hladan v(j)etar<ref>A '''''j''''' nélküli a szerb [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderdben]] van meg, a '''''j'''''-s a többiben.</ref> '''poljem''' piri'' ’Fúj a hideg szél a mezőn’;<ref name="browne_28"/>
** elöljáróval:
::''On ide napred a ja '''za njim''''' ’Ő előre megy, én meg utána’;<ref>Klajn 2005, 161. o.</ref>
::''Stojim '''pod tušem''''' ’A zuhany alatt állok’;<ref>Browne 2004, 25. o.</ref>
::'''''Nad selom''' su se crnjeli kišni oblaci'' ’A falu felett esőfelhők feketéllettek’;<ref name="baric">Barić 1997, 279. o. ([[Horvát nyelv|horvát]] grammatika).</ref>
::''Šetao je '''među drvećem''''' ’A fák között sétált’;<ref name="baric"/>
* időhatározó: '''''početkom''' m(j)eseca'' ’a hónap elején’, '''''radnim danom''''' ’munkanapon’, '''''utorkom''''' ’(minden) kedden’;<ref name="browne_28"/>
* [[Igenem|szenvedő ige]] élettelen eszközlő határozója: ''Grad je pogođen '''zemljotresom''''' ’A várost földrengés sújtotta’ (szó szerint ’*… földrengés által lett sújtva’).<ref>Klajn 2005, 137. o.</ref>
Eszközhatározói esettel kifejezett, magyar grammatikákban határozóknak megfelelő ún. „közvetett tárgy”-ak is vannak:
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto"
* elöljáró nélkül:
|+
:'''''Čime''' se sada bavite?'' ’Mivel foglalkozik/foglalkoznak mostanában?’;<ref name="klajn_230">Klajn 2005, 230. o.</ref>
! rowspan=2 | Nyelv || rowspan=2 | ''én'' || colspan=2 | ''nekem''
:''Vladao je '''ogromnim carstvom''''' ’Hatalmas birodalom felett uralkodott’;<ref name="klajn_230"/>
|-
:''Čitava kuća je najednom zamirisala '''kruhom''''' ’Egyszerre az egész háznak kenyér illata lett’;<ref>Barić 1997, 441. o.</ref>
! hangsúlyos || hangsúlytalan
* elöljáróval:
|-
:''Nastavićemo '''s vežbama''''' ’Gyakorlatokkal fogjuk folytatni’;<ref name="klajn_230"/>
| közép-délszláv || ''ja'' || <center>''meni'' || <center>''mi''<ref>Čirgić 2010, 82. o.</ref>
:''Nemojte žaliti '''za prošlošću''''' ’Ne sirassátok a múltat!’<ref name="klajn_230"/>
|-
| román || ''eu'' || <center>''mie'' || <center>''îmi / -mi / mi-''<ref>Bărbuță 2000, 106. o.</ref>
|-
| [[Francia nyelv|francia]] || ''je'' || <center>– || <center>''me / m’''<ref>Delatour 2004, 73. és 78. o.</ref>
|-
| angol || ''I'' || colspan=2 | <center>''me''<ref>Eastwood 1994, 234. o.</ref>
|}
Az eszközhatározói esettel is kifejezhető az alábbi két [[mondatrész]] is:
== A részes eset használata ==
* eloljáró nélkül, névszói [[állítmány]] névszói része: ''Zidovi su postajali sve '''tamnijima''''' ’A falak egyre sötétebbek lettek’;<ref>Barić 1997, 404. o.</ref>
* a ''s(a)'' elöljáróval, főnévi [[jelző]]: ''supa '''s rezancima''''' ’tésztaleves’.<ref name="klajn_160"/>
=== Viszonyszó nélkül ===
A részes eset elsősorban a részeshatározó esete. Az ilyen határozó jellegzetesen, [[viszonyszó]] nélkül vagy viszonyszóval (nyelvtől függően [[névutó]]val vagy elöljáróval) azon [[Ige|igéké]], amelyek jelentése az általános értelemben vett „adás” fogalmához kötött. Példák:
* {{hu}} '''''Csillának''' adtam egy könyvet'';<ref name="rounds"/>
* {{sr}} ''Pružite šansu '''mladima''''' ’Adjatok esélyt a fiataloknak’;<ref>Klajn 2005, 230. o.</ref>
* {{ro}} '''''I'''-am dat '''colegei tale''' cărțile de spaniolă'' ’A kolléganődnek adtam a spanyol tankönyveket’.<ref>Cojocaru 2003, 37. o. A románban a főnévvel kifejezett részeshatározóra gyakran, olykor kötelezően, a neki megfelelő ugyancsak részes esetű hangsúlytalan személyes névmás utal előre.</ref>
A „valakihez szólás” fogalmához kötött jelentésű ige is alaptagja lehet részes esetű részeshatározónak:
* {{hu}}: '''''Kinek''' telefonálsz?''<ref name="rounds"/>.
* {{hr}}: ''On je udvarao '''lijepoj Olgi''''' ’Ő a szép Olgának udvarolt’;<ref>Barić 1997, 438. o.</ref>
* {{ro}}: '''''Le'''-am spus '''studenților''' că examenul va fi greu'' ’Megmondtam a diákoknak, hogy a vizsga nehéz lesz’.<ref name="cojocaru">Cojocaru 2003, 37–38. o.</ref>
Melléknévnek is lehet részes esetű határozója, főleg ha névszói [[állítmány]] névszói része:
* {{hu}}: '''''Zsófiának''' fontos minden nap zongoráznia'';<ref name="rounds"/>
* {{bs}}: ''Bio je čovjek odan '''Bogu''''' ’Istenhez hűséges ember volt’;<ref>Jahić 2000, 381. o.</ref>
* {{ro}}: ''Obiectul acesta '''îi''' este folositor '''medicului'''?'' ’Hasznos-e ez a tárgy az orvosnak?’<ref name="cojocaru"/>
A részes eset birtokviszonyt is kifejez. A magyarban ez általános és kötelező a ''neki van valamije/valakije'' típusú szerkezetben és olykor fakultatív a ''valaki(nek a)/valami(nek a) valamije/valakije'' szerkezetben: '''''Kovácsnak''' új autója van''<ref>Szende – Kassai 2007, 139. o.</ref>, ''a '''rendező(nek''' a) filmjei''.<ref>Szende – Kassai 2007, 137. o.</ref>
Egyéb nyelvekben is van birtokos jelentésű részes eset, de korlátozottabb használatú. A latinban van az egyik magyar szerkezettel analóg szerkezet: '''''Mini''' liber est'' ’Nekem van könyvem’. Ilyen részes eset nyomai megmaradtak a románban egyes igei kifejezésekben: '''''mi'''-e foame'' ’éhes vagyok’ (szó szerint ’*nekem van éhség’), '''''mi'''-e somn'' ’álmos vagyok’ (szó szerint ’*nekem van álmosság’).<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/dativ '''dativ'''] szócikk.</ref>
Egyes nyelvekben olyan szerkezet is van, amelyben a részes esetű személyes névmás fejezi ki a birtokost, a birtokos determinánsos szerkezet [[Szinonima|szinonimájaként]]:
* {{cnr}} ''Đe su '''mi''' naočare?'' = ''Đe su moje naočare?'' ’Hol van a szemüvegem?’;<ref name="cirgic_199">Čirgić 2010, 199–201. o.</ref>
* {{ro}} ''Unde '''ți'''-e soțul?'' = ''Unde e soțul tău?'' ’Hol van a férjed?’<ref>Moldovan 2001, 285. o.</ref>
A latinul ''dativus ethicus''-nak nevezett részes esetű személyes névmás olyan személyre utal, aki érzelmileg érdekelt abban, amit kifejez az ige. Nincs mondattani, csak [[pragmatika]]i funkciója:
* {{hu}}: ''Csukja be '''nekem''' ezt az ajtót!'';<ref name="szende_116">Szende – Kassai 2007, 116. o.</ref>
* {{cnr}}: ''Da si ti '''meni''' živ i zdrav!'' (szó szerint ’*Légy nekem élő és egészséges!’);<ref name="cirgic_199"/>
* {{ro}}: ''Pe unde '''mi'''-ai umblat până acum?'' (szó szerint ’*Merre jártál nekem mostanáig?’)<ref name="dobridor"/>
Vannak egyéb részes esetű határozók is, a magyarban az alábbiak között:<ref>P. Lakatos 2006, 161. o.</ref>
* helyhatározó: ''Nekirepült a toronynak'';
* okhatározó: ''Örül a sikernek'';
* célhatározó: ''Alkalmas tanárnak'';
* állapothatározó: ''Kitaníttatja gépészmérnöknek'';
* tekintethatározó: ''Szépnek szép'';
* eredményhatározó: ''Kinevezték igazgatónak'';
* aszemantikus, más néven vonzat- vagy állandó határozó: ''Hálás a szüleinek''.
A közép-délszláv diarendszerben is vannak még a részes esetnek használatai:<ref name="cirgic_199"/>
* mozgás célpontjának a részes esete: ''krenuti '''svojoj kući''''' ’hazaindulni’;
* haszont élvező vagy kárt elszenvedő részes esete: ''služba '''domovini''''' ’szolgálat a hazának’, ''oteti '''slabima''''' ’elvenni a gyengéktől’;
* valamit megtenni tudó vagy köteles személy részes esete: ''Što '''nam''' je činiti?'' ’Mit kell tennünk?’;
* ún. emfatikus részes eset, főleg [[eskü]]kben: ''Duše '''mi'''!'' ’Lelkemre mondom!’
=== Viszonyszóval ===
A magyarban kevés névűtóval használt részes esetű határozó van:
:'''''Bartóknak köszönhetően''' mindenki hallott a magyar zenéről'';<ref>Szende – Kassai 2007, 161. o.</ref>
:''A dolgok '''elképzeléseinknek megfelelően''' alakultak''.<ref>Szende – Kassai 2007, 163. o.</ref>
A közép-délszláv nyelvekben néhány elöljáró használatos a részes esettel:<ref name="cirgic_199"/>
:''Svi su se okrenuli '''ka gradu''''' ’Mind a város felé fordultak’;
:''Zaputio sam se '''prema izlazu''' iz dvorane'' ’Elindultam a terem kijárata felé’;
:''Postupili su '''nasuprot njegovoj želji''''' ’Kívánsága ellenére jártak el’;
:'''''Uprkos velikoj vrućini''' bili smo na igralištu'' ’A nagy meleg ellenére a sportpályán voltunk’;
:''To bijaše '''protivno njegovoj volji''''' ’Ez akarata ellenére történt’.
A románban három szinonima elöljáró vonzza a részes esetet:<ref>Cojocaru 2003, 38. o.</ref>
:''Am obținut aceste rezultate '''datorită ajutorului''' tău'' ’Ezeket az eredményeket neked köszönhetően értük el’;
:''Am ajuns acasă mai devreme '''grație bunăvoinței''' dumneavoastră'' ’Az ön jóakaratának köszönhetően értünk korábban haza’;
:'''''Mulțumită eforturilor voastre''' am ocupat locul întâi'' ’Erőfeszítéseiteknek köszönhetően az első helyezést nyertük el’.
== Jegyzetek ==
== Források ==
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés: 2019. májusjúnius 312.)
* {{ro}} BărbuțăBidu-Vrănceanu, IonAngela ''et al.'', [https://www.academia.edu/2077896810986209/12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''GramaticaDicționar uzualăgeneral ade limbiiștiințe. româneȘtiințe ale limbii''] (ATudományok románáltalános nyelv mindennapiszótára. grammatikájaNyelvtudományok). ChișinăuBukarest: LiteraEditura științifică. 20001997. {{ISBN|9975973-74440229-295-53}} (Hozzáférés: 2019. májusjúnius 312.)
* Bokor{{en}} József.Browne, Szóalaktan.Wayles A.– JászóAlt, Anna (szerkTheresa.) [http://frseelrc.scribd.comorg:8080/docgrammar/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribdmainframe.jsp?nLanguageID=1 ''A magyarHandbook nyelvof könyveBosnian, Serbian, and Croatian'']. 8.(Bosnyák, kiadás.szerb Budapest:és Trezor.horvát 2007nyelvtankönyv). {{ISBN|978-963-8144-19-5}}SEELRC. 254–292. o.2004 (Hozzáférés: 2019. májusjúnius 312.)
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2019. májusjúnius 312.)
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés: 2019. június 2.)
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2019. május 31)
* {{en}} Crystal, David. [https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2019. június 2.)
* {{en}} Cojocaru, Dana. [http://seelrc.org:8080/grammar/mainframe.jsp?nLanguageID=5 ''Romanian Grammar''] (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés: 2019. május 31)
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés:
* {{en}} Crystal, David. [https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2019. május 31)
* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés: 2019. május 31)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna. Az egyszerű mondat. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 345–436. o. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés: 2019. május 31)
* {{bssr}} JahićKlajn, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, IsmailIvan. [http://bihjelenagolubovic.fiweebly.com/pubuploads/pdf2/gramatika5/3/7/25373008/ivan_klajn_-bosanskoga-jezika_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika bosanskogasrpskog jezika''] (A bosnyákszerb nyelv grammatikája). ZenicaBelgrád: DomZavod štampeza udžbenike i nastavna sredstva. 20002005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2019. májusjúnius 312.)
* P. Lakatos Ilona (szerk.) [http://mek.niif.hu/04800/04891/04891.pdf ''Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)'']. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. {{ISBN|963-9704-28-8}} (Hozzáférés: 2019. június 2.)
* {{fr}} Jolić, Borjanka – Ludwig, Roger. ''Le serbo-croate sans peine'' (Tanuljunk könnyen szerbhorvátul!), Chennevières, Assimil, 1972
* {{en}} Rounds, Carol. [http://www.readersstuffz.com/downloads/ebooks/Language%20Books/Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf ''Hungarian: an Essential Grammar''] (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. {{ISBN|0-203-46519-9}} (Hozzáférés: 2019. június 2.)
* {{sr}} Klajn, Ivan, [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] [« Grammaire de la langue serbe »], Belgrade, Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, 2005 {{ISBN|86-17-13188-8}} (consulté le
* {{fr}} Szende, Thomas – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés: 2019. június 2.)
* {{ro}} Moldovan, Victoria – Pop, Liana – Uricaru, Lucia. [http://www.ilr.ro/wp-content/uploads/nivel_prag.pdf ''Nivel prag pentru învățarea limbii române ca limbă străină''] (Küszöbszint a román mint idegen nyelv tanulására). Strasbourg: Európa Tanács (Művelődési Együttműködés Tanácsa). 2001 (Hozzáférés: 2019. május 31)
* P. Lakatos Ilona (szerk.) [http://mek.niif.hu/04800/04891/04891.pdf ''Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)'']. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. {{ISBN|963-9704-28-8}} (Hozzáférés: 2019. május 31)
* {{en}} Rounds, Carol. [http://www.readersstuffz.com/downloads/ebooks/Language%20Books/Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf ''Hungarian: an Essential Grammar''] (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. {{ISBN|0-203-46519-9}} (Hozzáférés: 2019. május 31)
* {{fr}} Szende, Thomas – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés: 2019. május 31)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[HatározóNévszóragozás]]
* [[Nyelvtani eset]]
{{Portál|Nyelvészet}}
| 