„Vörös Hadsereg Frakció” változatai közötti eltérés

a
 
A terrorszervezet támogatóit megosztotta az akció, sokan feleslegesnek tartották a gyilkosságot. Többen emlékeztettek: miközben a RAF-terroristák azt követelik, hogy hadifogolyként és ne köztörvényes bűnözőként kezeljék őket a börtönben, addig a szervezet szükségtelenül kivégezte saját foglyát. A gyilkosság olyan vitát váltott ki, hogy a RAF, addig egyedülálló módon, 1985. szeptemberben egy támogatójának adott interjúban válaszolt a kritikákra. A katona meggyilkolását azzal indokolták, hogy a RAF és az amerikai hadsereg háborúban áll. Az interjú nem nyugtatta meg a szimpatizánsok kedélyeit, ezért a terrorszervezet 1986 januárjában kénytelen volt némi önkritikát gyakorolni, ami azonban újabb vitákat gerjesztett baloldali támogatói körében.{{refhely|Hartford}}
 
1986. július 9-én a szervezet meggyilkolta Karl Heinz Beckurtsot, a [[Siemens (vállalat)|Siemens]] cég elnökét, az úgynevezett [[Csillagháborús terv|csillagháborús projekt]] egyik kulcsfiguráját. Augusztus 2-án a rendőrség letartóztatta [[Eva Haule]] RAF-tagot, és két támogatót, Luiti Hornsteint és Chris Klutht. Augusztus 13-án két másik támogatót, Barbel Peraut és Norbert Hofmeiert fogták el. Ezek a rendőrségi akciók kezdetei voltak egy sorozatnak, amelynek célja a RAF-támogatók kriminalizálása volt. Válaszul a Vörös Hadsereg Frakció október 10-én megölte Gerold von Braunmühlt, a külügyminisztérium politikai igazgatóját, aki a [[Közel-Kelet|közel-kelet]]i ügyekkel foglalkozott. A rendőrök sorozatos razziákkal és letartóztatásokkal válaszoltak.{{refhely|Hartford}}
[[Fájl:RAF-Bombenanschlag in Ramstein, 1981.jpg|300px|bélyegkép|balra|<center>A ramsteini merénylet helyszíne a támadás után</center>]]
1986. július 9-én a szervezet meggyilkolta Karl Heinz Beckurtsot, a [[Siemens (vállalat)|Siemens]] cég elnökét, az úgynevezett [[Csillagháborús terv|csillagháborús projekt]] egyik kulcsfiguráját. Augusztus 2-án a rendőrség letartóztatta [[Eva Haule]] RAF-tagot, és két támogatót, Luiti Hornsteint és Chris Klutht. Augusztus 13-án két másik támogatót, Barbel Peraut és Norbert Hofmeiert fogták el. Ezek a rendőrségi akciók kezdetei voltak egy sorozatnak, amelynek célja a RAF-támogatók kriminalizálása volt. Válaszul a Vörös Hadsereg Frakció október 10-én megölte Gerold von Braunmühlt, a külügyminisztérium politikai igazgatóját, aki a [[Közel-Kelet|közel-kelet]]i ügyekkel foglalkozott. A rendőrök sorozatos razziákkal és letartóztatásokkal válaszoltak.{{refhely|Hartford}}
 
1988. szeptember 20-án a RAF sikertelen merényletet követett el Hans Tietmeyer államtitkár ellen, aki Németországot képviselte a [[Nemzetközi Valutaalap]]ban és a [[Világbank]]ban. 1989. február 1-jén a bebörtönzött RAF-tagok ismét éhségsztrájkba kezdtek elkülönítésük megszüntetéséért és politikai fogolyként való kezelésükért. Akciójukat, amely nem járt eredménnyel, de a legális baloldal egy része támogatta azt. A RAF 1989. november 11-én megölte Alfred Herrhausent, a [[Deutsche Bank]] elnökét, majd 1991. április 4-én Detlev Karsten Rohweddert, a Treuhandanstalt, a kelet-német állami vagyonkezelő hivatal vezetőjét. A szervezet 1991. december 23-án az [[Izrael]]be kivándorló orosz zsidók egy csoportja ellen intézett [[Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet|támadást Magyarországon]], a Ferihegyi repülőtérre vezető úton. A robbantásban két magyar rendőr és több utas megsebesült.{{refhely|Konok}}