„Dorogi kistérség” változatai közötti eltérés

A Dorogi Kistérség Komárom-Esztergom megye keleti részén helyezkedett el, [[Budapest]]től északnyugatra 30–45 km-re a [[Pilis (hegység)|Pilis]] és a [[Gerecse]] találkozásánál. Fekvése kedvezőnek mondható a természeti környezet és a közlekedés szempontjából is. Jelentős az erdőfelületek aránya, területének tetemes része 200m200 m felett helyezkedik el. Legmagasabb pontjai a Lencse-hegy (504m504 m) és a Gete (455m455 m). Jelentősebb vízfolyásai a [[Kenyérmezei-patak]] és az Únyi-patak voltak.

A térség közlekedésföldrajzi helyzete kedvező. A kistérségen halad át a [[Budapest–Esztergom-vasútvonal|Budapest-Esztergom vasútvonal]], amin légkondicionált és kényelmes [[SiemensStadler AG|Siemens]] [[Siemens Desiro|DesiroFLIRT]] motorvonatok közlekednek. A fejlesztések ellenére, a vonat így is 1:00-1:20 perc alatt érmenetidő a [[Nyugati pályaudvar]]raig kb. 50–60 perc. A kistérségben a vonalon három vasútállomás, illetve vasúti megállóhely található, a [[Dorog vasútállomás|dorogi]], a [[Leányvár vasútállomás|leányvári]] és a [[Piliscsév megállóhely|piliscsévi]]. A térségen halad át az [[Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal|Esztergom-Almásfüzitő vonal]] is, ezen a vonalon a térségben Tokodon van vasútállomás. Intenzív az autóbuszforgalom az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]]-Esztergom vonalon. Dorogról a kistérség minden települése jól megközelíthető autóbusszal, illetve személygépkocsival. Leányváron, Dorogon, Tokodaltárón, illetve Tokodon halad át a forgalmas 10-es számú elsőrendű főút. Habár megépült a településeket elkerülő 117-es főút, a teherforgalom még mindig jelentős.

A térség a két világháború között Magyarország egyik legjelentősebb bányavidéke volt. Mára minden bánya bezárt, ennek ellenére a kistérség néhány év alatt talpraállttalpra állt, és most már jelentős gazdasági sikerekkel büszkélkedhet. A Dorogi kistérség [[1997]]-ben jött létre az [[Esztergomi kistérség]] kettéválásával. [[2013]]-ban megszűnt, valamennyi települése az újonnan létrejött [[Esztergomi járás]] része lett.

1900-ban a térség 20 166{{szám|20166}} lakosának 45,3%-a magyar, 26,3%-a szlovák és 26%-a német volt. Száz évvel később, 2001-ben a több mint kétszer annyi, 40 408{{szám|40408}} lakosnak már 94%-a [[magyarok|magyar]] volt. A magyarság térnyerésében jelentős szerepe volt az önkéntes asszimilációnak, a kitelepítéseknek és lakosságcseréknek, illetve az ország magyar vidékeiről való tömeges áttelepülésnek, ez utóbbi főleg a kolóniákkal és lakótelepekkel várossá fejlesztett Dorogot érintette. Néhány településen ma is jelentős a [[németek|német]] (Csolnok, Leányvár, Máriahalom) és [[szlovákok|szlovák]] (Kesztölc, Piliscsév) nemzetiség aránya, azonban az asszimiláció előrehaladott. A [[romák]] aránya elenyésző (0,6%).<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/11/data/tabhun/4/load01_11_0.html A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint (2001-es népszámlálás)]</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.dtkt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=75&Itemid=47# |title=A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás honlapja, népesség 1900-ban |accessdate=2010-05-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100908024353/http://www.dtkt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=75&Itemid=47# |archivedate=2010-09-08 }}</ref>

[[Bajna (Magyarország)|Bajnán]] festői környezetben tekinhetőtekinthető meg a felújított ''Sándor-Metternich kastély.''