„Alfabetikus számírásrendszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
további adatok
Nincs szerkesztési összefoglaló
128. sor:
|}
 
[[Pergai Apollóniosz]] a multiplikatív elv mellett a nagy számok ábrázolására egyedi módszert alakított ki, az M = myriades = 10.000 fölé helyezett alfabetikus számok - α -tól θ-ig, azaz 1-től 9-ig – nála a 10.000 hatványait jelölték, az M utáni számok pedig ezzel multiplikatívan kapcsolódtak. Így a 5.462.360.064.000.000-t a következőképp tudta ábrázolni.
 
Így a '''5.462.360.064.000.000'''-t a következőképp tudta ábrázolni:
[[Pergai Apollóniosz]] a multiplikatív elv mellett a nagy számok ábrázolására egyedi módszert alakított ki, az M = myriades = 10.000 fölé helyezett alfabetikus számok - α -tól θ-ig, azaz 1-től 9-ig – nála a 10.000 hatványait jelölték, az M utáni számok pedig ezzel multiplikatívan kapcsolódtak. Így a 5.462.360.064.000.000-t a következőképp tudta ábrázolni.
 
::{| border="0"
|-
140. sor:
! style="vertical-align:bottom; padding-bottom:0px; text-align:center;"| 
! style="vertical-align:bottom; padding-bottom:3px; text-align:right;" | <math>\overset {\alpha}{\Mu}</math>
! style="vertical-align:bottom; padding-bottom:0px; text-align:left;" | <big>͵FY</big>&nbsp;&nbsp; =&nbsp;&nbsp; 5.462.360.064.000.000
|-
| style="vertical-align:bottom;" colspan="2"| <small>10000<sup>3</sup> × 5462</small>
205. sor:
 
A rendszerben az egész számokat ''mindig'' a decimális alfabetikus rendszerrel írták, míg a törteket szexagezimális helyiértékes írással. A törtek különböző helyiértékeinek 1 és 59 közötti számaira a görög alfabetikus számok tizennégy számjelét használták (1-9-ig az egységjeleket és a tízesekből 10-től 50-ig). A babiloni rendszertől eltérően viszont a görög hatvanas számrendszerrel sosem éltek az egész számok ábrázolásánál. A törtek helyiértékes írásánál használták viszont a helypótlót, amit a görögök szintén a babiloniaktól vettek át – a babiloni helyiértékes számírás késői példáiban ezt már használták. A szexagezimális törteket bármilyen tört értékének jelölésére alkalmazhatták; az egymás utáni helyiértékek az 1/60, 1/60<sup>2</sup>, 1/60<sup>3</sup> … etc. értékeit jelölték, amilyen kis értéket ki akartak fejezni. Nem használtak viszont radix pontot – tízes alapú helyiértékes rendszerben tizedesvessző lenne – az egész értékek és törtszámok elkülönítésére.
 
A szexagezimális számírás megfelelt a görög csillagászatnak, ahol ugyanúgy mint ma is, a kör 360 fokra volt osztható, mindegyik fok hatvan szögpercre, és mindegyik szögperc 60 szögmásodpercre, etc.
 
::Egy példa a csillagászati törtekre: [[Theón (matematikus)| Alexandriai Theón]] (i. sz. 4. sz.) [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]] ''[[Almageszt|Syntaxis]]''áról írt munkájában a következő jelek:
 
::'''{{overline|͵αφιε}}''' '''{{overline|κ}}''' '''{{overline|ιε}}'''