|
Faszomat kiszopod
{{redir|katolikus egyház}}
.
{{Római katolikus egyház}}
A ('''római''') '''katolikus egyház'''<ref>Az egyház saját szóhasználatában többnyire minden külön jelző nélkül csak ''katolikus egyház'', részletesebben erről lásd [[#Az egyház elnevezése|Az egyház elnevezése]] szakaszt. A közhasználatú megnevezésében az egyértelműség kedvéért hozzá szokás tenni a ''római'' jelzőt.</ref> ({{latinul|Ecclesia Catholica}}) a világ legnagyobb [[kereszténység|keresztény]] közössége. Kétezer éves történelmével a katolikus egyház a világ egyik legősibb, máig fennmaradt [[vallás]]i intézménye. A Föld népességének mintegy 31,5 százaléka, 2,2 milliárd ember keresztény. A keresztények fele római katolikus, 37 százalékuk [[Protestantizmus|protestáns]], 12 százalékuk pedig [[Ortodox kereszténység|ortodox felekezet]] tagja.<ref>[http://www.metropol.hu/cikk/978582-itt-a-vilag-vallasi-terkepe Elkészült a világ eddigi legrészletesebb vallási térképe] {{Wayback|url=http://www.metropol.hu/cikk/978582-itt-a-vilag-vallasi-terkepe# |date=20141222020920 }}, metropol.hu</ref>
A [[11. század]]ban Kelet és Nyugat közötti eltérő világi befolyásoltság miatt az egyház megoszlott [[Ortodox kereszténység|keleti egyház]]ra és nyugati, [[Latin rítusú katolikus egyház|latin katolikus egyházra]]. 22 [[keleti katolikus egyházak|keleti katolikus egyház]] maradt meg Róma közösségében, vagy később újraegyesültek vele. Így összesen 2782 részegyházra osztódik a katolikus egyház.
A [[Pápa (egyházfő)|pápa]], azaz [[Róma]] [[püspök]]e (jelenleg [[Ferenc pápa]]) az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Az egyházi közösség világi hívőkből, hierarchiát alkotó felszentelt klerikusokból, valamint szerzetes közösségek tagjaiból áll.
A katolikus egyház küldetése [[Jézus|Jézus Krisztus]] ''örömhírének, az [[Evangélium]]nak'' a hirdetése, a [[szentség]]ek kiszolgáltatása, valamint a [[felebaráti szeretet]] gyakorlása. Az [[Eucharisztia]], amely a hét szentség egyike, minden katolikus [[szentmise]] középpontja. Ezen kívül a világ minden részén működtet szociális programokat és [[szociális intézmények|intézményeket]], úgymint iskolákat, egyetemeket, kórházakat, missziós telepeket, menedékhelyeket, valamint olyan szervezeteket, mint például a [[Nemzetközi Karitász]] – aminek tagja a magyarországi [[Katolikus Karitász (Magyarország)|Katolikus Karitász]] is –, amelyek a szegényeken, a családokon, időseken, vagy betegeken segítenek.
A katolikus egyház – az [[apostol]]i utódlás által – annak a [[kereszténység|keresztény]] közösség folytatásának vallja magát, amelyet Jézus Krisztus alapított, és amelyet [[Péter apostol|Szent Péter]] apostol vezetésére hagyott. Tantételeit legnagyobbrészt [[Zsinat|egyetemes zsinat]]okon határozta meg. Jézus ígérete alapján a katolikus egyház vallja, hogy hit és erkölcs tanításában a [[Szentlélek]] vezeti, és megőrzi minden tanítói tévedéstől. A katolikus tanítások a [[Biblia|Biblián]] ([[Héber Biblia|Ószövetség]] és [[Újszövetség]]), valamint az apostoli korban átadott [[szent hagyomány]]on alapulnak, amelyeket tanítói tekintély magyaráz. Ezek a tanítások röviden az [[apostoli hitvallás]]ban, részletesen a [[Katekizmus|Katolikus Egyház Katekizmusában]] vannak kifejtve. A hivatalos katolikus istentiszteletet, azaz a [[Liturgia|liturgiát]], a hagyományokat figyelembe véve egyházilag szabályozzák. A katolikus egyházon belül hat különböző rítus van, amelyek további változatokra vagy formákra oszlanak. A leggyakoribb a [[római rítus]], amely két formában (rendes és rendkívüli) mutatható be.
A nyugati [[civilizáció]] történetében legkorábban a [[4. század]]tól kimagasló szerepet játszott. Más vélemény szerint a tudomány haladásának fékezője, a katolikus dogmatikával szembemenő teológusok, pl. [[Giordano Bruno]] elevenen megégetése (Róma piacterén, [[1600]]-ban), illetve hatalmi érdekeiből kifolyólag a középkori rend konzerválója, a polgári társadalom kialakulásának ellenzője (A [[francia forradalom]]ban nagy hangsúlyt kap az egyházi kiváltságok eltörlése, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban a [[klérus]] testületileg az osztrák császári oldalon állt a magyar felkelőkkel szemben, nem véletlenül, a [[12 pont]] foglalkozott a vallási egyenlőséggel is).
A katolikus egyház fenntartja, hogy a Krisztus által alapított „egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyház” csak a katolikus egyházban áll fenn, de elismeri, hogy a Szentlélek más keresztény közösségek által is elvezetheti az embereket az üdvösségre. Az Egyház azt tanítja, hogy a Szentlélek mindenkit arra hív, hogy minden keresztény munkálkodjon azon, hogy megvalósuljon közöttük a teljes egység – ezt nevezik [[ökumenizmus]]nak. A katolikus egyháznak olyan modern kihívásokkal kell szembenéznie, mint a [[Szekularizáció|szekularizmus]] terjedése, az [[Terhességmegszakítás|abortusz]], a [[Születésszabályozás|fogamzásgátlás]], valamint az [[eutanázia]].
== Elnevezései ==
|
