Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
|képméret = 250px
<!--Élete-->
|születési dátum= [[1850]]. [[december 30.]]
|születési hely= [[Pest (történelmi település)|Pest]]
|halál dátuma= [[1920]]. [[május 20.]]
|halál helye=[[Szentendre]]
|nemzetiség=magyar
}}
 
Ifjabb '''Ábrányi Emil''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[18511850]]. [[januárdecember 130.]]<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-3MJH-8?i=189&cat=228841 A pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1851. év.]</ref><ref>Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.</ref> – [[Szentendre]], [[1920]]. [[május 20.]]) költő, műfordító, újságíró; id. [[Ábrányi Kornél (zeneszerző)|Ábrányi Kornél]] zeneszerző és Medre Jozefa fia, [[Ábrányi Kornél (író)|ifj. Ábrányi Kornél]] öccse és id. [[Ábrányi Emil (politikus)|Ábrányi Emil]] író unokaöccse. Felesége 1881-től [[Wein Margit]] operaénekesnő, fiuk, a zeneszerző-karmester [[Ábrányi Emil (zeneszerző)|Ábrányi Emil]], 1882-ben született.
 
==Élete==
PestenA születettpest-belvárosi római katolikus plébánián keresztelték [[1851]]. [[január 12.|január 12-jénán]]. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, és több lapnál tárcaíró és színikritikus volt.
Első [[Költészet|vers]]e [[1866]]-ban jelent meg. 1885-ben a ''[[Koszorú]]'' című hetilap szerkesztője. 1873-tól a ''[[Pesti Napló]]'', 1879-től a ''[[Magyarország (újság)|Magyarország]]'', 1896-tól a ''[[Budapesti Napló]]'', 1904-től 1907-ig ''[[A Nap]]'' belső munkatársa volt.
[[Fájl:Ábrányi Emil ifj.jpg|bélyegkép|balra|Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke [[Budapest]]en, [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 37/2-1-33]]
 
[[1906]]-tól haláláig [[Szentendre|Szentendrén]] élt, a ma is álló [[Ábrányi-villa|Ábrányi-villában]], a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, [[1913]]-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. [[Dumtsa Jenő]] mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család [[Goldberger Leó]]nak adta el.<ref>{{Cite web |url=http://www.szevi.hu/archivum/szevi09_33.pdf |title=Szentendre és Vidéke hetilap |accessdate=2011-08-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130729023716/http://www.szevi.hu/archivum/szevi09_33.pdf |archivedate=2013-07-29 }}</ref>
 
== Munkássága ==
Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették ''([[Tolnai nagylexikon]])''; „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany János irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kisebb sikere volt saját drámáival.
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892)]]
[[Kategória:Pestiek]]
[[Kategória:18511850-ben született személyek]]
[[Kategória:1920-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Piarista diákok]]