Wikipédia

„Hocuma Cutae” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a CheckWiki error (22) javítása; kategória szóközökkel
1. sor:
[[File:HotsumaTutaye waniko600dpi.svg|thumb|right| {{nihongo|'''HOCUMA CUTAE'''|ホツマツタヱ|Hotsumatsutae}}.<BR />Első közismert forrás: '''Jaszutosi Vaniko''' 1775.]]
[[Image:Awauta.svg|thumb|right|Az {{nihongo|'''''AWA'' DAL'''|あわうた|awauta}}.<br><small>[http://www.hotsuma.gr.jp/awanouta-e.html hotsuma.gr.jp awa-no-uta]).</small>]]
[[Image:motoake.svg|thumb|right| {{nihongo|'''MOTOAKE'''|もとあけ|motoake}}.<br><small> {{nihongo|'''FUTOMANI'''|フトマニ|futomani}}[http://www.hotsuma.gr.jp/futomani-e.html Hotsuma-Tsutae Futomani]).</small>]]
 
{{magyaros|japán}}A '''Hocuma Cutae''' ([[Japán nyelv|japánul]] 秀真伝, [[Hepburn-átírás|Hepburn:]] ''Hotsuma Tsutae'' vagy ''Hotuma Tsutaye'') egy japán legendás történet bonyolult epikus költeménye. Kora meghatározhatatlan. Sokan úgy vélik, hogy a ''Hocuma'' időben megelőzi a közismert japán mitológiát, ami a [[Kodzsiki]]<nowiki/>n, a [[Nihonsoki]]<nowiki/>n és egyéb kiegészítő dokumentumokon alapul.
 
== Története ==
A „cutae” szó a Hocuma Cutaéban olyan dokumentumot jelent, amely a tudást és a bölcsességet örökíti illetve adja tovább a következő generációk számára. Ez volt a célja [[Dzsinmu japán császár|Dzsinmu császár]]<nowiki/>nak is, aki felkérte egyik miniszterét, [[Kusimikatama Vanihiko|Kusimikatama Vanihikó]]<nowiki/>t, hogy hozzon létre egy ilyen művet.<ref name="The Hotsuma Tsutae">{{cite web |url=https://kodoinst.tumblr.com/post/34421269237/the-hotsuma-tsutae/amp |date=|accessdate=2019-05-17 |publisher=kodoinst.tumblr.com |title=The Hotsuma Tsutae |language=angol}}</ref> A feladatot tökéletesen teljesítette. A Hocuma vers első részeit, a ''The Book of Heaven''–t{{jegyzet*|http://www.hotsuma.gr.jp/index-e.html}} és a ''The Book of Earth''–t{{jegyzet*|http://www.hotsuma.gr.jp/index-e.html}}, Kusimikata Kr. e. 660–ban rögzítette illetve szerkesztette. Utódja, Ótataneko, jegyezte le a harmadik részt, az ''The Book of Man''–t{{jegyzet*|http://www.hotsuma.gr.jp/index-e.html}}, amely tartalmazza a Dzsinmu császár után született történeteket, vagyis Kr. e. 660–tól. Hét generációval később, Kr. u. 1. században további 12 fejezettel bővítették [[Keikó japán császár|Keiko császár]] (12.császár) számára Kr. u. 126-ban. Így vált teljessé a 40 fejezetes dokumentum.<ref name="Reiki Sourcebook">{{cite web |url=https://books.google.hu/books?id=5iTtBAAAQBAJ&pg=PT379&lpg=PT379&dq=hotsuma+tsutae+the+book+of+haven&source=bl&ots=MSPCRTKN1H&sig=ACfU3U3C3xvO9VV6g8Ob4aT6_3aKI0iTag&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwj3waDbsJniAhVFxosKHQNAAq8Q6AEwB3oECAkQAQ#v=onepage&q=hotsuma%20tsutae%20the%20book%20of%20haven&f=false |date=|accessdate=2019-05-17 |publisher=books.google.hu |title=Reiki Sourcebook |language=angol}}</ref>
 
A Hocuma Cutae másolatait [[:en:Iwamuro,_Niigata Niigata|Ivamuróban]] őrizték az [[Enrjakudzsi]] hatalmas templomkomplexum egyik [[Tendai]] templomában ([[Hiei-hegy|Hiei–hegy]], [[Kiotó]]). Ezeket a másolatokat valószínűleg [[Saicsó|Saicsónak]]nak (i. sz. 767–822), az Enrjakudzsi alapító papjának adták. A tendai pap ismert volt arról, hogy előadásokat tartott a műről.<ref>{{cite web |url=https://books.google.hu/books?id=5iTtBAAAQBAJ&pg=PT379&lpg=PT379&dq=hotsuma+tsutae+the+book+of+haven&source=bl&ots=MSPCRTKN1H&sig=ACfU3U3C3xvO9VV6g8Ob4aT6_3aKI0iTag&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwj3waDbsJniAhVFxosKHQNAAq8Q6AEwB3oECAkQAQ#v=onepage&q=hotsuma%20tsutae%20the%20book%20of%20haven&f=false |date=|accessdate=2019-05-17 |publisher=books.google.hu |titlename="Reiki Sourcebook |language=angol}}<"/ref>
 
A Hocuma Cutaét generációkon keresztül adták át nemesi családokon belül. 1775–ben bukkant fel újra, ami [[Jaszutosi Vaniko|Jaszutosi Vanikóhoz]] (Ibo Junosin néven is ismert) köthető, aki a 78. generációs Kusimikatama leszármazottja. Néhány részletét 1884–ben lefordították modern japán nyelvre és publikálták egy olyan nyomtatványként, amelyet [[Hirata Acutane]] a [[Dzsindaidzsindai modzsi|dzsindai modzsival]]val ([[Japán nyelv|japánul]] 神代文字, [[Hepburn-átírás|Hepburn:]] ''jindai moji'') kapcsolatos munkájában tüntetett fel. A kínai karakterek használata előtt kifejlesztett japán írásrendszerrel foglalkozott, amelyet egyébként figyelmen kívül hagyott a Hocuma fordításánál. Acutane főként a Kodzsikival foglalkozott, mert a Hocuma Cutae csak megzavarta volna az elméleteit.<ref>{{cite web |url=https://kodoinst.tumblr.com/post/34421269237/the-hotsuma-tsutae/amp |date=|accessdate=2019-05-17 |publisher=kodoinst.tumblr.com |titlename="The Hotsuma Tsutae |language=angol}}<"/ref>
 
Jaszutosi kézirata szinte teljesen elveszett, de 1966–ban egy antikváriumban egy [[Macumoto Josinoszuke]] nevű író három fejezetet is talált, és sok keresést és utazást követően Macumotónak sikerült megszerezni a Hocuma Cutae mind a negyven fejezetét. A Hocuma teljes példányának nyomon követésére irányuló erőfeszítéseinek történetét foglalja magába a ''The Hotsuma Legends: Paths of the Ancestors'' című 1999–ben kiadott könyve.<ref>{{cite web |url=https://kodoinst.tumblr.com/post/34421269237/the-hotsuma-tsutae/amp |date=|accessdate=2019-05-17 |publisher=kodoinst.tumblr.com |titlename="The Hotsuma Tsutae |language=angol}}<"/ref>
 
== Elemzése ==
A mű 10 ezer soros, 28 fejezetből, 5 és 7 szótagból áll, a menny és a föld ritmusában íródott. A szövegéről és ritmusáról vált ismertté. Jamato nyelvjárásban íródott, amely csak japán szókincset használ, és ami megelőzi a [[Kína|Kínával]] való kapcsolatfelvételt. A Hocumában használt nyelvezet némelyikét részét nem vizsgálták meg más régi japán korpuszokban. Viszont ha csak egy késő középkori álhírről van szó, miszerint párhuzamokkal rendelkeznek régi szavakkal, akkor az értelmezés rendkívül bonyolulttá válik.
 
A szöveg elsősorban a történelmi és nem-mitológiai feljegyzésben tárgyalja a japán népi szentélyekből és történelemből származó [[kami]] születését, életét és halálát. Ebben az esetben a kami szó jelentése "király" vagy "királyi", mintsem "istenek". Ezzel ellentétben a Kodzsiki a [[sintó]] [[buddhista]] hitvilág szerint ír a japán istenségek születéséről. A versben [[Amateraszu Ómikami|Amateraszu]], a sintó vallás kamija férfi, és nem nő, mint ahogy a hivatalos feljegyzésekben írják. Macumoto azt állította, hogy Amateraszut a Kodzsikiban és Nihonsokiban feminizálták, hogy [[Szuiko japán császárnő|Szuiko császárnő]] uralkodását igazolják, aki ezen dokumentumok megírása előtt élt.<ref>{{cite web |url=https://japanophilia.xyz/2018/06/06/hotsuma-tsutae/|date=2018-06-06 |accessdate=2019-05-17 |publisher=japanophilia.xyz |title=What’s Hotsuma Tsutae? |language=angol}}</ref>
 
Habár a japán tudósok nagy részét nem érdekli ez a szöveg, egyes tudósok úgy vélik, hogy esetleg az [[Edo-kor|Edo–korban]] írták. Ez annak köszönhető, hogy a szöveget eredeti japán ábécé szerint írták – tudományos körökben a [[Kínai írás|kínai karakterek]] használatát megelőzően a japán nyelvű írás létezését megtagadták, továbbá az ábécé nem a régi japán [[Fonológia|fonológiát]] tükrözi, hanem a későbbit. Az általános vélemény az, hogy a dokumentum hamis. Azonban még nem sikerült végleges következtetést levonni.
 
== Kamik megjelenése a műben ==
[[Kukurihime]] (Sirajamahime) volt a korábbi [[goszaisin]]{{jegyzet*|http://www.stonedragonpress.com/minzoku_neo_shinto/topic_009.html}} ([[Japán nyelv|japánul]] 御祭神, [[Hepburn-átírás|Hepburn:]] ''gosaishin,'' [[Magyar nyelv|magyarul]] tiszteletre méltó kami). A jelenlegi goszaisin [[Nunagavahime|Nunagavahime inocsi]] ([[Japán nyelv|japánul]] 奴奈川姫命, [[Hepburn-átírás|Hepburn:]] ''Nunagawahime inochi''), [[Izanagi]] (イザナギ, a [[Kodzsiki|Kodzsikiben]]ben 伊邪那岐, a [[Nihonsoki|Nihonsokiban]]ban 伊弉諾) és [[Ónamucsi|Ónamucsi no Mikoto]] ([[Japán nyelv|japánul]] 大己貴命, [[Hepburn-átírás|Hepburn]]: Ōnamuchi no Mikoto). A Sirajamahime (eredeti goszaisin), Izanagi és Ónamucsi kamik hármasa szorosan kapcsolódik a Hocuma Cutaéhoz.<ref name="okunomichi.wordpress.com">{{cite web |url=https://https://okunomichi.wordpress.com/category/hotsuma-tsutae/|date=2017-02-27 |accessdate=2019-05-17 |publisher=okunomichi.wordpress.com |title= |language=angol}}</ref>
 
[[Amacu szentély]]([[Japán nyelv|japánul]] 天津神社, [[Hepburn-átírás|Hepburn]]: ''Amatsu jinja'') elsődleges goszaisinja Amacu hikohikoho ninigi no mikoto vagy [[Ninikine]]. Ninikine (Ninigi) a [[Niigata prefektúra|Nígata]] és [[Tojama prefektúra|Tojama]], azonbelül [[Hokuriku]] környékének számos szent helyén található, távol a saját területétől, [[Kanszai|Kanszaitól]]tól. Ninikine, [[Amenokojane no Ókami]] és [[Futodama no Mikoto]] hármasát ereklyeként őrzik [[Kiotó|Kiotóban]]ban. Amenokojanét és Futodamát is említi a Hocuma a huszadik fejezetben.<ref>{{cite web |urlname=https://https://"okunomichi.wordpress.com"/category/hotsuma-tsutae/|date=2017-02-27 |accessdate=2019-05-17 |publisher=okunomichi.wordpress.com |title= |language=angol}}</ref>
 
[[Tojoke-szama]] a Hocuma legnagyobb kamija. Izanami apjaként és Amateru nagyapjaként írnak róla.<ref>{{cite web |urlname=https://https://"okunomichi.wordpress.com"/category/hotsuma-tsutae/|date=2017-02-27 |accessdate=2019-05-17 |publisher=okunomichi.wordpress.com |title= |language=angol}}</ref>
 
== Teljes fordítása ==
32. sor:
 
=== Maegaki ([[Magyar nyelv|magyarul]] Előszó) ===
Szuda Maszako, aki most 87 éves, az igazságot kereste 40 éven keresztül, ahogy az anyja, Rjó tette. Rjó apja sebész volt, és meghalt, amikor Rjó 17 éves volt. Rjó meg akarta tanulni a helyes hozzáállást az élethez, amely értékes volt a számára. Édesanyja meghalt, amikor végzett a főiskolán. A [[Sova]]{{jegyzet*|en.wikipedia.org/wiki/Japanese_era_name}} 44. évében, 1969–ben, anya és lánya elkezdte tanulmányozni a Hocuma Cutaét Macumoto Josinoszuke keze alatt, havonta kétszer egy és fél éven keresztül. Maszako minden reggelét víztisztítással, úgynevezett [[Szuigjó|szuigjóvalszuigjó]]val kezdte. Ennek következményeként spirituális jelenségeket kezdett látni. A Sova 58. évében, 1983–ban, kizárólag Agó Kijohiko Hocuma Cutaéjét tanulmányozták. Maszako lefordította és saját szavaival fogalmazva írta meg a történeteket, a Prológustól az utolsó fejezetig. Agó [[Simane prefektúra|Simanéban]] élt. Ogaszavara Nagahijót küldte (Micsimasza dédunokája), hogy láthassa Maszakót [[Jokohama|Jokohamában]]. Ogaszavara és öt munkatársa meglátogatta, és megkérdezte, hogy odaadná-e a saját fordítását, mert elküldenék a hozzá kapcsolódó anyagaival és a széljegyzeteikkel. Láthatná, hogy a fordítása sokkal modernebb, mint az övéik. Ezután megvizsgálták az Ohtataneko (Jasutosi Vaniko) Hocuma Cutaéját, amelyet a Biva–tótól nem messze levő [[Hie-nagyszentély|Hijosi-nagyszentélyben]] őriztek. Ezt a példányt Jasutosi Vaniko írta 1775–ben [[Kanbun|kanbunbankanbun]]ban, kínai írással. 24 könyvből áll három dobozban. Értelmet nyert Maszako számára, és a továbbiakban ezt a másolatot használta a fordításhoz. Heves meggyőződése volt, hogy a Hocuma Cutae tartalmazza a japán kultúra teljes eredetét. Az ebből készült két kötet Szuda Maszakótól a teljes Hocuma Cutaét tartalmazza ebben az öt formában: eredeti genbun, egyenes fordítás hagyományos kínairól japánra, modern fordítás, Vaniko-féle kanbun és Maszako fordítása. <ref>{{cite web |url=https://woshiteworld.wordpress.com/2019/02/19/hotsuma-tsutae-suda-masakos-two-volumes-2013//|date=201-02-19 |accessdate=2019-05-17 |publisher=woshiteworld.wordpress.com |title=Hotsuma Tsutae: Suda Masako’s Two-Volumes, 2013
|language=angol}}</ref>
 
=== Mikasafumi ===
Szuda írta le a Mikaszafumi kandzsiját egy könyvhöz, aminek a jelentése egy kami lovaglása a hegyen. Ellentétben azokkal, akik 3 esernyő kandzsijával írják. A Mikaszafumit Lord Kaszuga (Ame no Kojane) írta, aki bemutatta a 12. császárnak, Keikónak. Ezt Ohokasima szerkesztette.<ref>{{cite web |url=https://woshiteworld.wordpress.com/2019/02/19/hotsuma-tsutae-suda-masakos-two-volumes-2013//|date=201-02-19 |accessdate=2019-05-17 |publisher=woshiteworld.wordpress.com |title=Hotsuma Tsutae: Suda Masako’s Two-Volumes, 2013
|language=angol}}</ref>
 
=== Futomani ===
43. sor:
Prológus, ''Hotsuma Tsutae wo nobu''
 
Amikor a menny és a föld született, a két kami szülőnek lett két gyermeke: Ame no Szakahoko (rendet képviseli) és To no vosito (a mennyei törvényt képviseli), és minden jó volt. Ahogy az emberek száma nőtt, úgy váltak egyre érzéketlenebbé. Amateraszu elkészítette a [[Jatajata no kagami|jata no kagamit]]t ([[Japán nyelv|japánul]] 八咫鏡, [[Magyar nyelv|magyarul]] nyolc arasznyi tükör). A három szent kinccsel együtt adta oda Ninikinének. Hosszú idő után, amióta császárság volt, a 9. császár, [[Kaika]] (i. e. 157–98) volt az, aki visszaélt a hatalmával. Az apja ágyasát vette feleségül. Ohomikenusi (Ohotataneko nagyapja) ezek ellen tiltakozva hagyta ott a posztját. Ő volt az ötödik generációs unokája Kusimikatamának, aki a Hocuma eredeti 28 fejezetét írta. <ref>{{cite web |url=https://woshiteworld.wordpress.com/2019/02/19/hotsuma-tsutae-suda-masakos-two-volumes-2013//|date=201-02-19 |accessdate=2019-05-17 |publisher=woshiteworld.wordpress.com |title=Hotsuma Tsutae: Suda Masako’s Two-Volumes, 2013
|language=angol}}</ref>
 
A Hocuma tökéletes harmóniát jelent. Egy életforma, egy politika/irányelv, szóval ha a Hocuma jelen van, akkor az ország is Hocuma. Ha megszámolnád a parton az összes homokszemet, akkor sem érnél soha a Hocuma tanításának a végére. A Hocuma az Út tanítása.<ref>{{cite web |url=https://woshiteworld.wordpress.com/2019/02/19/hotsuma-tsutae-suda-masakos-two-volumes-2013//|date=201-02-19 |accessdate=2019-05-17 |publisher=woshiteworld.wordpress.com |title=Hotsuma Tsutae: Suda Masako’s Two-Volumes, 2013
|language=angol}}</ref>
 
=== Koto nobe no nagauta (A történet bemutatásának dala) ===
53. sor:
Ezt a dalt Ohokasima no Mikoto írta 247 évesen, hogy gratuláljon Ohotatanekónak a Hotsuma Tsutae befejezéséért.
 
Amateraszu azt mondta, hogy Ninikine a Kunitokotacsi reinkarnációja, mert a villámot tűzzé és vízzé változtatta, majd a Vakeikazucsi nevet kapta. Ninikine volt az első, akit Amakiminek (tennónak, vagyis császárnak) neveztek. Amateraszu 1 700 000 év után visszatért a naphoz, és azóta is ragyog ránk.
 
A 26. fejezet Tojotamáról szól. Felvet egy kérdést, miszerint ő egy sárkány vagy sem. Ez a tenioha használatának vagy visszaélésének köszönhető. A tenioha a nyelvtan fontos eleme, mivel viszonyszavakat és szintaktikai kapcsolatokat is tartalmaz. A tenioha megfelelő alkalmazása nélkül az értelmezések tévesek lehetnek. Ezután Ohokasima írta a Hana no soe uetát ([[Magyar nyelv|magyarul]] Virágokkal ültetett) a Jamato tartományról és Hisijo no mijáról, Keiko császár palotájáról. <ref>{{cite web |url=https://woshiteworld.wordpress.com/2019/02/19/hotsuma-tsutae-suda-masakos-two-volumes-2013//|date=201-02-19 |accessdate=2019-05-17 |publisher=woshiteworld.wordpress.com |title=Hotsuma Tsutae: Suda Masako’s Two-Volumes, 2013
|language=angol}}</ref>
 
=== Kibi no Makibi: Szeisu mondo (Végső probléma) ===
 
Ezt a dokumentumot Szuda könyvének a végéhez készítették.
 
A Mikaszafumiban 64 fejezet volt, és a másolatnak vagy másolatnak sok hibája volt. Ezért, amikor a Nihonsoki írták, a Mikaszafumit használva referenciaként, hibás lett volna. Továbbá, amikor Toneri Sinao szorgalmasan írta a szöveget, Amateraszut férfinek írta. Viszont a császárnő egy buddhista pappal élt együtt, akibe szerelmes volt. A pap a fiával együtt akarta uralni az országot. A császárnővel ellentétben megváltoztathatta a Nihonsokit, és Amateraszut nővé íratta át.<ref>{{cite web |url=https://woshiteworld.wordpress.com/2019/02/19/hotsuma-tsutae-suda-masakos-two-volumes-2013//|date=201-02-19 |accessdate=2019-05-17 |publisher=woshiteworld.wordpress.com |title=Hotsuma Tsutae: Suda Masako’s Two-Volumes, 2013
111. sor:
 
[[Kategória:Japán mitológia]]
[[Kategória:Álhírek ]]
[[Kategória:irodalomIrodalom|irodalom]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hocuma_Cutae”