„Közép-Tisza-vidék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a CheckWiki error (22) javítása; kategória szóközökkel |
||
6. sor:
==Leírása==
[[File:555 Sonchus palustris.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Mocsári csorbóka (Sonchus palustris)]]
A Közép-Tisza-vidék az [[Északi-középhegység]]ből a [[Körös-vidék]] irányába tartó vízfolyások feltöltődéséből alakult ki. A Tokaji-kapuban a [[würm]] időszak vége felé megjelent [[Tisza]] felszínformáló tevékenysége a kezdeti időkben csak a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]] területét érintette, majd később, mikor jelenlegi futásirányát felvette, a terület helyi vízrendszere megváltozott, miáltal a korábban dél-délkeleti irányba tartó vízfolyások már nem érték el a tiszántúli területeket. A hatalmas kanyarulatokat leíró Tisza a környék korábbi hordalékkúp-felszínét oldalazó erózióval jelentősen átalakította, és nagy területekre kiterjedő áradásai során nagy mennyiségű üledéket halmozott fel, mely folyamat egészen a folyószabályozásig tartott, ezáltal jött létre az Alföld legtökéletesebb síksági tája.
A Közép-Tisza-vidék [[pleisztocén]] idején kialakult hordalékkúp-síkságának kisebb-nagyobb homokbuckás területeit, alacsony löszös hátait, morotváit az emberi tevékenység hatásai teszik változatossá. A vidék különlegessége a részben védett Hortobágy, amely a kelet-európai füves pusztákon kívüli [[Európa]] egyetlen valódi füves pusztája.
15. sor:
A Közép-Tisza-vidék jelenleg nagyrészt szántóföldi hasznosítású. A vidék vegetációját főleg a kőris-szil ligeterdők határozzák meg Tisza menti [[puhafaligetek]]kel és az egykori medermaradványokban magassásosokkal, nádasokkal tarkítva. [[Prügy]] és [[Taktabáj]] között homoki és tatárjuharos tölgyesek, Szerencs-Bekecs előterében pedig szikesek találhatók.
Növényvilágának jellemzői a [[Tisza]] és a [[Takta]] mentén a [[puhafaligetek]], aljnövényzetükben [[nyári tőzike
A keményfaliget-maradványokban több helyen megtalálhatók a [[madárfészek kosbor]] (Neottia nidus-avis), az [[erdei tisztesfű]] (Stachys sylvatica) maradványai. A [[holtág]]ak, [[morotva|morotvák]] növényzetének jellemzői a hínárvegetáción túl a [[Vízi rucaöröm|rucaöröm]] (Salvinia natans), a [[sulyom]] (Trapa natans) és a [[fehér tündérrózsa]] (Nymphaea alba), de itt-ott értékes úszólápszigetek is kialakultak, rajtuk megtelepedett [[tőzegpáfrány|tőzegpáfránnyal]] (Thelypteris palustris), [[gyilkos csomorika|gyilkos csomorikával]] (Cicuta virosa), [[villás sás
A mélyebb fekvésű területeken kialakult mocsárrétek és magassásosok élőhelye többek között a [[Mocsári kosbor|pompás kosbor]] (Orchis elegans), a [[mocsári csorbóka]] (Sonchus palustris), a [[Tisza-parti margitvirág]] (Leucanthemella serotina), míg a rekettyefüzesekben és fűzlápokban megtalálható a kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum), a [[szálkás pajzsika]] Dryopteris carthusiana)is. A reliktum jellegű szikes erdei réteken pedig megőrződtek a [[sziki kocsord]] (Peucedanum officinale), a [[réti őszirózsa]] (Aster sedifolius), a [[Korcs nőszirom|fátyolos nőszirom]] (Iris spuria) egyes példányai is. Az egykor elterjedt löszpusztagyepek erősen bolygatott állományainak maradványai azonban csak elvétve fordulnak elő az övzátonyok tetején. A kiskörei erőmű okozta talajvízszint-növekedés miatt bekövetkezett talajfelszín-közeli sófelhalmozódás másodlagos szikes rétek kialakulásához vezetett, e területek jellemző növénye a [[magyar sóvirág]] (Limonium gmelinii).
25. sor:
A Közép-Tisza-vidék állatállománya is igen gazdag:
* [[Holtág
A vidék egykori keményfa-ligeterdeit fölváltó őshonos fűz-nyár ligeterdőkben megtalálható többek között a védett [[pompás virágbogár]], az [[aranyos bábrabló]], a [[kis szarvasbogár]], az [[Orrszarvúbogár]] (Oryctes nasicornis) és a [[rezes futrinka]] (Carabus ullrichii).
50. sor:
* [http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2005/FE20051-2_29-59.pdf Földrajzi Értesítő 2005. XVI. évfolyam]
[[Kategória:
[[Kategória:Magyarország földrajzi középtájai]]
| |||